Helyi és környékbeli önkéntesek, civil szervezetek a szakemberek bevonásával óév utolsó napjaiban megtisztították az Ipolyvisk határában található egykori földvár helyszínét és annak környezetét, ezzel segítve a további alaposabb kutatás megindítását.
A Sine Metu Polgári Társulás által kezdeményezett akcióban mintegy ötven önkéntes vett részt. Mint ahogy a közösségi oldalán Orosz Örs kifejtette: „Óévbúcsúztató akciót szerveztünk az ipolyviski földvárnál, ahol végül a vártnál egy kicsit többen voltunk. A helyi lakosokon és az önkormányzat emberein kívül az egész országból jöttek önkéntesek. A legkeletebbi segítőnk Rozsnyóról, a legnyugatabbi Somorjáról, a legdélebbi pedig Dunakesziről érkezett.”
Az egykori földvár megtisztítása a felvidéki értékmentő egyesület Árpádok nyomában elnevezésű projektjének részeként valósult meg. A földvárat a magyar–szlovák államhatár közvetlen közelében lévő domboldalon alakították ki.
Az óévi társadalmi munkában a lévai Barsi Múzeum szakemberei is részt vettek. Mint Bali Henrietta régész, az intézmény vezetője a Felvidék.ma megkeresésére elmondta, hogy a földvár mintegy ötezer éve, a korai bronzkor időszakától létezett. „Alaposabb feltárásos munkálatokra eddig nem került sor a területen. Ennek ellenére az előkerült leletek alapján elmondható, hogy hosszú évszázadokon keresztül stratégiai fontosságú volt az erődítmény” – fogalmazott a régész.
A területet megtisztító csapat (Fotó: Nászaly Gábor)
A domboldalon az utóbbi évtizedekben szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Ennek következtében a terület jelentős részén átalakult a földréteg, ezáltal megsemmisültek a leletanyagok is. Mint a szakember elmondta: mintegy egy méter mélyen szántották be a földet. Ám van remény a leletmentésre. „A területen vannak tárológödrök, melyek akár két, két és fél méter mélyek is lehetnek. Itt számos értékes leletet találhatunk” – magyarázta.
Az erődítésnek bizonyos részei a talaj szintje alatt megmaradtak. Itt végzet kutatások segíthetik a földvár építése pontos időpontjának a meghatározását – hangsúlyozta Bali Henrietta.
A feltevések szerint a bronzkorból, a neolitikum időszakából, a római korból és a kora középkorból és a középkorból várhatóak leletek. A kutató jellegű ásatás ad biztosabb információkat az egykori ipolyviski földvár történelméről. Várhatóan a közeljövőben megvalósul a feltáró jellegű ásatás.
Légi felvétel Ipolyviskról és a határában elterülő földvár nyomairól (Fotó: Nászaly Gábor)
A helyiek már korábban is tudtak a földvér létezéséről, ám a terület bizonyos részét visszafoglalta a természet, sűrű bozót borította. Emellett, mint már írtuk, szőlészetet alakítottak ki a domb egy részén.
Az Ipoly menti térségben a kora bronzkorban számos földvárat alakítottak ki. Ezeket a természet által védett területen, általában kiemelkedő sziklás dombokon építették ki. Többségben mély szakadékok szélén jöttek létre a stratégiai fontosságú erődítmények.
Az ipolyviski földvárat is ilyen domborzati viszonyok között építették meg. Több oldalról a természetes szakadék határolta s egy oldalról, a kálvária felől kellett csupán megerősíteni az erődöt – magyarázta a régész szakember.
Az egyesület tagjainak célja, hogy a fokozatosan feltárt ipolyviski földvárat bekapcsolják a régió turisztikai vérkeringésébe, hiszen a feltárandó terület a helyi értékek mellett szélesebb történelmi-kulturális jelentőséggel bír. A közeljövőben folytatódnak a feltárási munkálatok.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
