Egyes irodalmárok szerint a háború után megjelent regények közül Ottlik Géza Iskola a határon című kötete viszi el a pálmát. A történet a kőszegi katonai iskolában játszódik az 1920-as években, s realisztikus eszközökkel ábrázolja a kadétok mindennapjait.
Az irodalmi alkotásra akkor gondoltam ismét vissza, amikor Kőszegen az egykori katonai iskola, ma a Pannon Egyetem kőszegi kampuszának dísztermében rendezett koncertre igyekeztem. Egy vidám és egy szomorú emlék kötődik e hangversenyhez. Vidám, hiszen régi kedves barátom, Sebestyén Ernő hegedűművész által vezetett Esterházy Trió lépett pódiumra az október végi esten. Szomorú pedig azért, mert a koncertet a fiatalon nemrégiben elhunyt zenésztársuk, Mérei Tamás emlékének szentelték. Tamással a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarnál találkoztam, az általa vezetett együttesről többször is írtam. A hangverseny bevezetőjében megemlékeztek a neves zenészről.
Az Esterházy Trió előadását már máskor is élvezhettem. Sebestyén szakmai irányítása mellett visszahozta az együttzenélés élményét, ami egykor a polgári családok mindennapjait aranyozta be, mára viszont a rohanó világunkban kevésbé van reflektorfényben. E közös munkában Bognár Ferenc zongoraművész és Varga Tamás csellóművész vett részt még.
Fotó: Csermák Zoltán
A díszterem teljesen megtelt a határváros zenekedvelő polgáraival, a vasárnapi jeles eseményre sokan voltak kíváncsiak. Műsoron Beethoven Op. 70. Erdődy trióját élvezhette a közönség. A darab a II. tétel alapján a „Szellem” ragadványnevet kapta, s a szerző mecénásának, Erdődy Anna Maria grófnőnek ajánlotta.
Számomra mégis a második versenymű, Brahms Op. 40 Horn-triója tetszett: az együttes a csellóváltozatot osztotta meg a közönséggel. A német szerző különleges alkotása, a II. tétel melléktémája igazi gyöngyszem, a III. tétel pedig szintén egy ékszerdoboz, Brahms érzelmes, szinte költői dallamvilágának csodálatos példája. Az elérzékenyült közönséget Haydn Rondo all’Ongarese, más néven a Cigány rondó népszerű száma lelkesítette fel. A neves szerző minden bizonnyal a darab témáját cigányzenészektől leste el magyarországi tartózkodása során.
A koncertnek – a művészek hangszereit tekintve – még két érdekessége volt. Az 1897-ben készült Bösendorfer zongora finom hangzása tökéletesen szolgálta a műsort. Sebestyén Ernő kezében pedig a cremonai mester, Guarneri del Gesù 1733-as hegedűjének másolata szólalt meg, aminek eredetijét a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban őrzik, s egykoron a híres hegedűművész-zeneszerző Fritz Kreisler tulajdona volt. A remek hangszer Guminár Tamás hangszerkészítő mester kezét dicséri. A közönség lelkes tapssal honorálta a szép estét.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
