Kerekasztal-beszélgetés az egészségügyről

Október 4-én a Csallóközi Múzeum adott otthont annak az egészségmegőrző konferenciának, amelyet Dunaszerdahely városa, a Magyar Szövetség és a Szövetség a Közös Célokért szervezett. A program kiemelt témái között szerepelt a rákbetegségek valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, szűrése és kezelése. Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Viola Miklós, sebészorvos, Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, illetve Polgár Csaba és Andréka Péter magyarországi orvosprofesszorok részvételével, melyet Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója moderált.

Első körben arról faggatta az orvosokat, hogyan élik meg azt a társadalmi nyomást, ami az egészségügyre és az abban dolgozókra nehezedik, kiváltképp a páciensek türelmetlenségét. Viola Miklós, a Magyar Szövetség szakpolitikusa véleményében kifejtette, az elmúlt 30 év nem hozta el a várt technikai fejlődést, amellyel utolérhették volna a kelet-európai országok Nyugat-Európát. Kissé rezignáltan megjegyezte, a következő évtizedek sem a felzárkózás jegyében telnek majd vélhetően. Ettől függetlenül úgy véli, a betegellátás magas színvonalú mind Szlovákiában, mind Magyarországon, csak épp forráshiányos, ebből kifolyólag az orvosi segédeszközöket illetően a műszaki feltételek elmaradnak a kívánttól. „Ettől függetlenül, ha odatesszük magunkat, odaadással végezzük a munkát, meg tudjuk közelíteni a világszínvonalat.”

Andréka Péter szerint meg kell érteni a betegeket is, akiknek sok esetben más dolgok fontosabbak, mint az orvosoknak. Szerinte jó kommunikációval a türelmetlenkedő betegeket is meg lehet győzni, nyugtatni. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosaként aláhúzta, intézetük világszínvonalú munkát végez. „És ezt kommunikálni kell, meg kell érteni az egészségügyi felsővezetésben dolgozóknak is, hogy büszkék lehetnek a tevékenységünkre, de a betegeinknek is, hogy büszkék lehetnek a tevékenységünkre” – mondta. Az, hogy a kezelésekre, az orvosi ellátásra várni kell, annak megvan az oka, de úgy véli, jó kommunikációval meg lehet értetni, hogy miért van szükség a betegek rangsorolására.

Polgár Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, onkológus rámutatott, nincs olyan ország, ahol a lakosság a saját egészségügyi ellátásával elégedett lenne. Szerinte Szlovákia és Magyarország is a fejlett országok közé került ebben a tekintetben az elmúlt 35 évben. „A lemaradásunk csökkent, de még mindig van. Ami pedig a mostani időszakban egy pesszimista hangulatot okozhat, az a közeli háború és a vele járó gazdasági problémák” – jegyezte meg. Szerinte az elkövetkezendő évek sem a gyors felzárkózás évei lesznek. Kiemelte, komoly várólisták már most sincsenek, de nem titkolta, hogy a magánegészségügy és az állami egészségügy szétválasztásának problémái mindennapi nehézséget okoznak Magyarországon.

Mindkét ország orvosai kiemelték az egészségügyi szakdolgozók hiányát, amin életpályamodellekkel és a szakma presztízsének növelésével lehetne javítani. Polgár professzor megjegyezte, a mai medikusok összetétele megváltozott, már 70% fölött van a lányok aránya, azaz a férfiaknál ez nem számít családfenntartó szakmának.

Abban mindannyian megegyeztek, hogy az egészségügy fejlesztése, az ellátás színvonala attól függ, hogy egy ország mennyi pénzt tud belefektetni. A két ország pedig az uniós tagországok között az utolsó harmadban van ebben a tekintetben. Polgár Csaba hozzátette: kelet-közép-európai történelmünk és múltunk arra predesztinált minket, hogy kevesebb erőforrásból folyamatos, kiegyensúlyozott és kielégítő egészségügyet működtetünk. Emellett a politikum felelősségét is firtatták: pártpolitikától független, ciklusokon átívelő egészségügyi programra van szükség. „Ez az, ami a mi országainkban hiányzik, és ezeken jó lenne változtatni” – fogalmazott Polgár Csaba.

Farkas Iván, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselője a politikai döntéshozatal kapcsán a komáromi kórház példáját hozta fel, ahol a megyei döntéshozók hosszú távú bérleti szerződést kötöttek a kórházat működtető AGEL konzorciummal. A kórházban az elmúlt tíz évben töretlen a fejlődés, évente új pavilonok újulnak meg, több millió eurós beruházások valósulnak meg. Ezen felül beszélt még arról, hogy Viola Miklóssal, a megyei bizottság elnökével közösen nyújtottak be évekkel ezelőtt Nyitra megyéhez – akkor egyedülálló kezdeményezésként az országban – egy olyan támogatási sémát, amellyel az elöregedő körzeti orvosi, gyermek- és fogorvosi praxisokat sikerült vonzóvá tenni akár 40 ezer eurós támogatással. Pozitív tapasztalatait megosztva még beszámolt arról is, hogy a koronavírus-járvány után megtöbbszöröződött az egészségügyi szakközépiskola iránt érdeklődő diákok száma a megye által fenntartott érsekújvári iskolában, ahol magyar és szlovák nyelven is folyik az oktatás.

A rendezvény végén a dunaszerdahelyi önkormányzat és a városvezetés nevében Puha György alpolgármester köszönte meg a konferencia résztvevőinek és a közönségnek a részvételt, majd Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke zárszavában megköszönte a SZAKC munkáját, amely koordinálta és megvalósította a konferenciát. Mint mondta, a felvidéki magyar közéletben és a közösségi életben megszokott témák, mint a magyar nyelv, a kultúra gondozása, közösségépítés mellett üdítő, amikor kissé más területekre is evezünk, amelyek legalább annyira fontosak. Hangsúlyozta a magyar párt szerepét, amely elsősorban a felvidéki magyarsággal kötött szövetséget és ennek okán szervez és támogat olyan konferenciákat, amelyek ennek a közösségnek a problémáira fókuszálnak: legyen szó mezőgazdászokról, borászokról, pedagógusokról, vállalkozókról vagy épp az egészségügyről és a szakma képviselőiről. „Ez a mi feladatunk és felelősségünk a közéletben” – fogalmazott.

Az átfogó egészségügyi konferencia előadásairól ITT írtunk részletesen.

Szalai Erika/Felvidék.ma