A 2026-os országgyűlési választáson Orbán Viktor miniszterelnök arra kér mandátumot, hogy Magyarország kimaradjon az európai háborúból – erről a kormányfő szerdán, az M1 aktuális csatornának adott évzáró interjúban beszélt.
„2026-ban én arra kérek mandátumot az emberektől az előttünk álló választáson, arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kimaradjunk az európai háborúból. Erre kérek fölhatalmazást tőlük. Azt szeretném tőlük kérni, hogy abban erősítsenek meg, arra hatalmazzanak fel, hogy tartsam kívül Magyarországot az európai háborús szövetségből” – fogalmazott.
Hangsúlyozta:
most egy másik világ formálódik a szemünk előtt, és ebben az emberek ki akarják jelölni azt az utat, ahol a leginkább biztonságban érzik a jövőjüket.
„Én mindig optimista voltam, most is az vagyok” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy világosan kell beszélni az ország előtt álló lehetőségekről, egy világos célra kell mandátumot kérni.
„Mi ezt tesszük. Tudjuk, hogy mire kérünk mandátumot, tudjuk, hogy mire kérjük a szavazatokat, és tudjuk, hogy mit akarunk az így megkapott hatalommal, erővel kezdeni” – szögezte le. Rögzítette: 2026-ban arról kell dönteni, hogy Magyarország csatlakozik-e a háborút akaró európai, úgynevezett hajlandók szövetségéhez, vagy kimarad a háborúból.
Hozzátette: ha kimaradunk a háborúból, akkor nem kell átállnunk hadigazdaságra, lehet békegazdaságunk. A másik útvonal pedig a hadigazdaság – hangsúlyozta. Ez – folytatta –, azt jelenti, hogy „belépünk a háborúba, átszervezik a magyar gazdaságot hadigazdaságra, a magyarok pénzét el fogják vinni Brüsszelbe, onnan pedig el fogják vinni Ukrajnába, mert a háborúhoz pénz kell, és akkor Magyarországon elszegényedés következik be”.
Hangsúlyozta:
a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ami a legnagyobb versenyelőny, mert Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van.
A miniszterelnök azt mondta: a lehető legtöbb döntést a lehető legszélesebb egyeztetéssel a hátuk mögött kell meghozni, mert ha „partizán döntések”, egyedi döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, az elvezethet oda, hogy a döntéshozó ítélőképessége éppen rossz napot fogott ki, és akkor rossz döntés születik, aminek messze ható következményei lesznek.
„Ezért sokkal jobban kell hagyatkoznunk az egyeztetésekre, a közös döntésekre és a közös döntések közös végrehajtására. Ennyi a lecke” – tette hozzá.
Arra figyelmeztetett: a politika a leginkább megújulást követelő szakma a világon mindenhol, aki itt nem tanul, nem alkalmazkodik, nem figyel, nincs tapasztalata, az nagyon könnyen téved.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz „nehezen mozdul, mint az anyahajó”, és lehet, hogy inkább egy drón kellene, a kormányfő úgy reagált: ezt nem tudják, „a piacon a drónok jól futnak”, ő azonban nem szereti az ilyen kockázatos kalandokat.
„Én azt szeretem, ha világos az a három-négy érték, amin áll egy ország politikája” – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy Magyarország ebből a szempontból egy kivételesen stabil európai ország: van egy munkaalapú gazdasági rendszerünk, ami eltér a brüsszeli hadigazdaság rendszerétől, és van egy családokra épülő társadalmi rendszerünk, ami szintén eltér attól, ami Brüsszelben tapasztalható.
Értékelése szerint ezen a két pilléren „áll a magyar élet”, ezeket nem lehet föladni, „ezeket nem váltják ki drónok”.
Itt nincsen migráció, gender, brüsszeli alávetettség, itt szuverenitás, családbarát politika, érdemalapú és teljesítményre épülő gazdaságpolitika, a családok tisztelete van – hangsúlyozta, jelezve, hogy ezeket a politikai tételeket „semmilyen dróntámadás esetén sem szabad elmozdítani”.
Arra a kérdésre, hogy mennyire önreflexív a Fidesz a vezetése, illetve hogyan lehetne kezelni a pártban megjelenő haszonelvű és érdekközpontú „társutasokat”, Orbán Viktor azt válaszolta: remélik, hogy akik elmennek a pártból, azok a rossz tulajdonságokat is magukkal viszik. Hozzátette: az a jó, hogyha az alkotni akaró karakterek vannak többségben és a potyautasok vannak kevesebben. Megjegyezte: olyan buszt még nem látott, „ahol egy-két bliccelő ne lenne”, de az a fontos, hogy azok ne jussanak a kormány közelébe.
Kiemelte azt is: az önreflexió karakterkérdés, nem politikai, ideológiai, párt, vagy kormányzati kérdés. Szerinte ebből a szempontból a magyar kormány jól áll, a kabinetet önreflexív emberek alkotják, mindenki elfogadja azt, hogy az „eklézsiát folyamatosan meg kell reformálni”, mindig van valami, amit lehet jobban csinálni.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter megjelenése és berobbanása a politikai életbe okozott némi meglepetést, bénultságot a Fideszben, Orbán Viktor azt mondta: bénultságot nem tapasztalt. Hangsúlyozta:
egy kormányzó pártnak dolgoznia kell, az ellenzéki pártokkal folytatott párbajok, csörték másodlagosak, és kárára lenne az országnak, ha a kormánytól azt várnák, hogy kormányzás helyett kampányoljon.
Mindennek megvan a maga ideje, a kampánynak is, meg a kormányzásnak is. Egy kormányzó párt nem igazíthatja a lépéseit aszerint, hogy éppen mi történik az ellenzéki oldalon – szögezte le.
Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzékről azt mondta: most éppen újjászervezték magukat, a régi ellenzék helyett jön egy új, de csak személyi változás történt, lényegi nem, hiszen az ellenzéki oldalon „a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró” erők vannak.
Hozzátette: az ellenzékben vannak azok, akik elfogadják a migrációs paktumot Brüsszelből, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, akik Brüsszel genderszabályozását elfogadnák és bevezetnék a hadigazdálkodást.
Nekem nem az volt a dolgom az elmúlt időszakban, hogy a kampányversenyfutásba benevezzek, hanem az, hogy az országot abban az állapotban tartsam, hogy ki tudjon maradni abból a bajból, veszedelemből, amely fenyegeti Magyarországot, és amelyet úgy hívnak, hogy háború és hadigazdálkodás
– mondta a kormányfő.
Kijelentette: 2026-ban a magyar parlamenti választáson azt a döntést kell meghozni, hogy Magyarország folytatja-e a kimaradás politikáját vagy csatlakozik Brüsszelhez. 2026 a háborús döntés éve lesz: igen vagy nem, kimaradunk vagy nem – mondta.
Orbán Viktor úgy értékelt: a 2025-ös egy fontos, vízválasztó év volt. Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást és lehetett reményeket fűzni ahhoz, hogy maga mögé sodorja az európaiakat, és véget vet az ukrajnai háborúnak. Mi is erre építettük a terveinket, amikor 2025-öt az áttörés évének gondoltuk.
Háborúból átmegyünk békébe, és a magyar gazdaság, miután a háborús blokkolás megszűnik, ismét lendületet tud venni. Nem ez történt és ilyen értelemben 2025 vízválasztó:
először fordult elő, mióta a nemzetközi politikában jelen van és figyel, hogy az amerikaiak és az európaiak egy stratégiai jelentőségű ügyben, egy európai háború ügyében ellentétes álláspontot foglalnak el
– jelezte.
Ilyet még nem láttunk. Az amerikai elnök kiadja a jelszót, hogy a feladat az ukrán–orosz háborúnak véget vetni és békét teremteni, és erre az európaiak azt válaszolják, hogy nem, folytatni akarják – fogalmazott Orbán Viktor.
Kifejtette: döntenek arról, hogy az amerikaiak nélkül is hajlandóak folytatni a háborút, adunk fegyvert, adunk pénzt és szükség esetén katonát is, sőt, hajlandóak vagyunk átszervezni a teljes európai gazdaságot egy hadigazdasággá és teljesen új gazdasági stratégiát hirdetünk meg. Ez történt 2025-ben – foglalta össze Orbán Viktor.
Közölte: Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja vagy a brüsszeli háborús döntést. Kimaradunk-e az európai háborús döntésből, szembe is fordulunk vele, ha kell, nyíltan nemet is mondunk a meghívásokra, azokra a manőverekre, amelyekkel be akarnak bennünket vonni az európai háborús közösségekbe és ennek elszenvedjük minden következményét. Kimaradni vagy nem kimaradni, ez volt a kérdés 2025-ben – érzékeltette a miniszterelnök.
Kijelentette, Magyarország szempontjából szükségszerűséget nem fogad el a jövőre nézve. Felidézte, hogy 2024-ben, még az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt az Amerikai Egyesült Államok és Brüsszel együtt próbált minden európai országot „belepréselni” az oroszok elleni háborúba és az ukránokat megsegítő katonai szövetségbe.
Magyarország akkor is ki tudott maradni – emlékeztetett, aláhúzva: a tanulság az, hogy egy egyidejű amerikai és brüsszeli nyomással szemben is képes lehet egy ország arra – ha a szuverenitását fontosnak tartja, ha képes érvényt szerezni a saját akaratának, ha van döntésképesség, belpolitikai stabilitás, nagy és széles népi támogatás egy kormány mögött –, hogy kimaradjon a háborúból.
A helyzet 2025-ben jobb lett, mint 2024-ben volt, mert az amerikaiak a béke oldalára álltak át, csak ez nem hozott megoldást – mondta Orbán Viktor, jelezve: a remény, hogy az amerikai elnök maga mögé sodorja az európaiakat, gyorsan békét teremt, a gazdaság növekedésnek indul, és egy biztató gazdasági perspektíva rajzolódik ki Magyarország előtt, nem vált valóra, mert az európaiak nemet mondtak a békére és igent a háborúra.
Ezért nekünk magyaroknak mindent újra kellett kalibrálni. Azt kellett eldönteni, hogy ha nem megyünk az európaiakkal közösen egy hadigazdálkodás irányába, hanem egy békegazdaság útján haladunk, akkor ez pontosan milyen ütemezéssel és hogyan hajtható végre; milyen a békegazdaság, miközben Európában mindenki hadigazdaságot épít fel – fejtette ki.
Rámutatott: Nyugat-Európában egy hadigazdálkodásból fakadó megszorításos gazdaságpolitika van, adót emelnek, a megélhetési költségek növekednek, eladósodás zajlik. Mi ezt nem csináljuk – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Felidézte:
Magyarország úgy döntött, a békegazdaság útján halad. Ebből következik a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázása, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11 százalékos minimálbér-emelés, a kisvállalkozók adócsökkentése.
Közölte, a békegazdaság megalkotása elvitt 6–7 hónapot, de most már elindult, és az intézkedések többsége január 1-jétől hatályba is lép.
A magyar gazdaság teljesítménye tekintélyes részben arra épül, hogy értéket állítunk elő, amit eladunk külföldön és az egyik kézenfekvő piac mindig is az Európai Unió volt, azon belül is Németország – tette hozzá a kormányfő.
Rámutatott: ha Németországban hadigazdálkodásra állnak át, az kétségkívül negatívan hat a magyar gazdaságra. Ilyenkor meg kell nézni, Európán kívül milyen piacokon lehet elhelyezni a termékeinket, ezért hirdették meg a gazdasági semlegesség stratégiáját, amely megpróbál Európán kívüli piacokat szerezni a magyar termékek számára – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy számolt: el fog tartani jó néhány évig, amíg a magyar termékek tekintélyes részét nem az európai piacokon helyezik el, de ezt a munkát el végezni. Ha nem tudják a magyar termékeket elhelyezni európai piacokon kívül, akkor a magyar gazdasági fejlődés elakad – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
Orbán Viktor az interjúban kitért arra is: amíg a Nyugat egységes volt, lehetett politikai vagy ideológiai okokból szégyenpadnak nevezett helyekre kiültetni országokat, de ennek vége van.
Rámutatott:
ha az amerikaiaknak sikerülne végre megállapodniuk az oroszokkal, amelynek következtében az oroszok a gazdasági szankciós listáról lekerülnének, az azt jelentené, hogy az orosz piac kinyílik Magyarország számára, termékeket nagyobb mennyiségben tudunk ott elhelyezni és nagyobb mennyiségben tudunk energiát vásárolni.
A 2026-os év nagy kérdése, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti szembenállás eljut-e oda, hogy az amerikaiak az európaiak nélkül is békét kötnek az oroszokkal – mondta.
Magyarország így ahogy van, elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell, Brüsszellel szemben – hangsúlyozta. Megjegyezte: Európában eldöntötték, hogy háborúba mennek, az Európai Tanács ülései már haditanácsok.
Orbán Viktor arról, hogy lehetséges-e semlegesnek és el nem kötelezettnek lenni, azt mondta: nem ez a célunk.
Közölte:
mi a nyugati szövetségi rendszer részei akarunk maradni és azt szeretnénk, ha a józan ész alapján hoznák meg a politikai döntéseket. Mi nem elhagyni akarjuk a nyugati szövetségi rendszert, hanem azt akarjuk, hogy mind Brüsszelben, mind a NATO-központban értelmes döntések szülessenek
– mondta.
Brüsszelt előbb-utóbb el kell foglalni, hogy ott „a békepárti erők többségre jussanak”, ezen dolgoznak, ez egy küzdelem, ezért hozták létre a Patriótákat – jelezte.
MTI/Felvidék.ma
