Budapesten a nemzeti ünnepen katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót. A Felvidéken is számos helyen fejet hajtanak az 1956-os hősök emléke előtt.
Ünnepélyes zászlófelvonás
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján október 23-án, kedden reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren a lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.
Katonai tiszteletadással felvonják Magyarország nemzeti lobogóját a Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján, 2018. október 23-án.
(Máthé Zoltán, MTI)
Az ünnepségen a kormány több tagja mellett jelen voltak a katonai és állami szervezetek képviselői és a diplomáciai testület több tagja.
Magyarországon csaknem 600 rendezvényt tartanak az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából – közölte a Kormányszóvivői Iroda kedden délelőtt az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint délelőtt 10 és délután 6 óra között ingyenesen látogatható az Országház, ahol az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát. Szintén 10 órától ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum.
Orbán Viktor: Támogassuk a hazafiság kultúráját
A díszünnepséget délután a Terror Háza Múzeumnál tartották, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A helyszínen a Hősök falánál gyertyagyújtást is tartottak, a rákoskeresztúri Új köztemetőben a 301-es parcellánál pedig egész nap protokollmentes megemlékezések voltak.
„A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll” – fogalmazott Orbán Viktor ünnepi beszédében.
A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok észszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezésen a fővárosi Terror Háza Múzeumnál 2018. október 23-án. (Kovács Tamás, MTI)
„Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel” – mondta.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján a Terror Háza Múzeum előtt tartott beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta: mi, magyarok sem maradhatunk csöndben. Ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb és legigazabb ügy köré sem tudunk felsorakozni – mondta.
A miniszterelnök hangoztatta: „Válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját, és támogassuk helyette a hazafiság kultúráját.”
Horváth Attila: Igazi forradalom volt 1956-ban
Horváth Attila jogtörténész az M1 aktuális csatornán kedden kifejtette, az emberek nem fizetésemelésért vonultak az utcára, hanem a szabadságuk kivívásáért, a hazugságok leleplezéséért.
Hozzátette: hosszú történelmi folyamat vezetett az 1956-os forradalom kitöréséig, amelyek része volt a háborús vereség, a szovjet megszállás, a kommunista párt erőszakos hatalomátvétele, a koncepciós perek, szinte az egész társadalom meghurcolása és az erőltetett ideológia is. Része volt az is, hogy rombolni igyekeztek a magyarság nemzeti önbecsülését, elvették nemzeti szimbólumait, történelmét, múltját, és komoly támadásokat intéztek az egyház és a család ellen – mondta a szakértő.
Horváth Attila szerint azonban ennél is fontosabb volt az, hogy 11 éven keresztül hazudtak az embereknek, azt mondták nekik, hogy a legboldogabb világban élnek, teljesen szabadok, az ország szuverén, miközben „ebből egy szó nem volt igaz”.
A jogtörténész kitért arra: a kommunista párton belül válság, hatalmi harc is kialakult ekkorra, klikkharcok folytak Nagy Imre és köre, valamint Rákosi Mátyás és köre között, ennek következtében cselekvésképtelenné vált a vezetés. Emellett pedig dilettáns embereket helyeztek vezető állásokba, akik alkalmatlanok voltak egy ilyen válság kezelésére – mondta.
Gál Vilmos: Emléktárgyakat gyűjtünk
Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa az M1 aktuális csatornán hétfőn közölte, az 1956-os forradalommal kapcsolatos kiállítások felhívják a figyelmet az emléktárgyak gyűjtésének fontosságára. Arra kérik az embereket, hogy a szabadságharchoz köthető emlékeiket juttassák el a múzeumokba.
Gál Vilmos hangsúlyozta, ez azért fontos, mert kevés 1956-hoz köthető emléktárgy található a múzeumokban, mivel az emberek félelmükben gyakran megsemmisítették azokat. A Kádár-rendszer bukása után viszont így is sok elrejtett tárgy, főleg amatőr fényképészek fotói kerültek elő – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a Zászló útja címmel hétfőn nyílt kiállításon az a méretes, közepén lyukas magyar zászló látható, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott.
A Magyar Nemzeti Múzeumban kedden, október 23-án egész napon át ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat, az ünnepre való tekintettel azonban a részvétel regisztrációhoz kötött.
Fekete Péter: relikviákkal is mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállítás hétfői megnyitóján elmondta, az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés „még mindig az építkezés stádiumában van”.
Hozzáfűzte, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett „a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat leverők által sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekezett eseményeket”.
Felidézte, hogy a zászlót a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre. A forradalom vérbe fojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek. „Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt” – emlékeztetett Fekete Péter.
A Széna téri lyukas zászló
2018 nyarán újabb reprezentatív 1956-os relikviával gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum. A zászlót három hajdani felkelő, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. Velük egy egyórás videofelvételt is készítettek, amelyben a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesélnek – tudatta Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa. Szerinte az 1956-os tárlaton a zászló utóélete a legjelentősebb.
A Széna téri lyukas zászló a Magyar Nemzeti Múzeumba került (Fotó: Papajcsik Péter/Magyar Hírlap)
A zászlót Szabó János (a legendás Szabó bácsi), a Széna téri szabadságharcosok parancsnoka hozta magával október 28-án a Bem laktanyában, illetve a Műszaki Egyetemen folytatott tárgyalásai után. Kellner Lajost bízta meg a lobogó kitűzésével a metróépítkezés kastornyába.
Miután a harcok befejeztével Kellner Lajos kimenekítette az országból a zászlót, az az emigráció éveiben sem pihent. Kellner és régi harcostársai számos alkalommal tüntettek a Kádár-kormány prominenseinek nyugat-európai látogatásai során, emlékeztetve őket az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtására.
A relikviát Kellner Lajos a rendszerváltás után hozta haza és haláláig őrizte. Végakarata szerint harcostársai a Magyar Nemzeti Múzeum gondjaira bízták a lobogót.
A kiállítás Budapesten november 4-ig látogatható.
(mti, mtva, mnna.hu/Felvidék.ma)
