Az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a magyar Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, Rogán Antalt – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman.
Az amerikai szankciók értelmében Rogán Antal minden amerikai érdekeltségű vagyonát befagyasztják, és az amerikai állampolgároknak tilos vele gazdasági kapcsolatokat fenntartani. Emellett zárolják a miniszter egyesült államokbeli vagyonát és minden olyan szervezetet, amelyek közvetve vagy közvetlenül, több mint 50 százalékban a miniszter tulajdonában vannak.
A nagykövet a döntést azzal indokolta, hogy a magyar miniszter hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a gazdasági szektort.
Mint mondta, „Rogán Antal a Magyarországon működő korrupciós rendszernek a fő tervezője, irányítója és haszonélvezője, aki személyes meggazdagodása érdekében élt vissza a hivatali pozíciójával nemcsak a saját, hanem a politikai pártjához lojális más emberek érdekében is”. Kérdésre válaszolva azt mondta, ez az oka annak hogy őt, és nem a magyar miniszterelnököt tették fel a szankciós listára.
Az amerikai nagykövet szerint ez a korrupciós folyamat nem más, mint a magyar intézmények és a demokrácia gyengítése, hiszen „közpénzek vándorolnak magánemberek zsebébe”. Arra a további kérdésre azonban kitérő választ adott, hogy várható-e újabb magyar személyek felkerülése a szankciós listára.
David Pressman elmondta, hogy amerikai részről nem volt könnyű meghozni egy ilyen döntést, hiszen nem szoktak hivatalban lévő minisztereket, vagy szövetséges országok vezetőit szankcionálni; ám az Európai Unióhoz hasonlóan ők is úgy látták, hogy a magyarországi korrupció sérti az Egyesült Államok és szövetségeseinek az érdekeit és a biztonságát.
Olyan szuverén döntésről beszélt, amellyel megvédik az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét a korrupciótól. Hozzátette, nem Magyarország szuverenitását kívánják csorbítani, hanem a megjelölt korrupciós folyamattal helyezkednek szembe.
A hamarosan leköszönő amerikai nagykövet egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy „nagyon jól érezte magát Magyarországon, ahol igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a nézeteltérések ellenére a két ország azonos stratégiai úton haladhasson tovább”.
A magyar állampolgároknak címzett rövid záróüzenetében pedig sajnálatának hangot adva azt mondta, ez a döntés olyan pillanatban született, amelyről korábban azt remélték, hogy „sohasem jutnak el odáig”, de ezt a lépést most a két ország közös érdekében határozták el.
Az amerikai nagykövetség által a sajtó rendelkezésére bocsátott írásbeli tájékoztató szerint
Rogán Antal az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós listára került fel.
A listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.
Ifj. Lomnici Zoltán: az érintett miniszter perelje be a távozó amerikai nagykövetet
A Századvég Alapítvány tudományos igazgatója szerint kedden egy olyan – az EU-ban és Magyarországon is – súlyosan jogsértő lépésre ragadtatta magát David Pressman és a leköszönő amerikai külügyi vezetés, amely miatt az érintett miniszternek azt javasolná, hogy minimálisan is több százezer dollárnak megfelelő összegre perelje be a távozó amerikai nagykövetet az illetékes bírói fórum előtt.
Ifj. Lomnici Zoltán az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta:
mind a nemzetközi, mind a magyar szabályok szerint jogsértő, a legtöbb esetben büntetendő is azoknak az adatoknak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, amelyek most a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kapcsán Pressmanék döntése nyomán napvilágra kerültek.
A csalódottság és elkeseredés táplálta politikai tartalmú és irányultságú döntés – a személyes adatok kezelésével összefüggő aggályok mellett – nyilvánvalóan sérti a magyar és nemzetközi alkotmányos alapelveket – mutatott rá.
Hozzátette: továbbá szembe megy a tárgyilagos bizonyítás alapvető követelményeivel is, amely szerint büntetőjogi jellegű jogkövetkezmények kiszabásának lehetősége esetén az eljáró szerveknek – azaz bíróságoknak – pártatlanul és kizárólag a bizonyítékokra támaszkodva kell döntést hozniuk.
Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a személyes adatok nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulására van szükség, amelynek az általános adatvédelmi rendelet szerinti definíció szerint megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia, önkéntesnek kell lennie és az érintett akaratának konkrét, egyértelmű, nyilatkozat vagy megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján történő kinyilvánításának kell lennie.
Az uniós GDPR rendelet deklarálja, hogy a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez – jelezte.
Továbbá a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelméhez kapcsolódó elvek és szabályok a természetes személyek állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül tiszteletben tartják e természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen, ami a személyes adataik védelméhez való jogukat illeti.
Ez nélkülözhetetlen feltétele a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtésének
– közölte.
Mindezek alapján ifj. Lomnici Zoltán szerint kijelenthető, hogy az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának illetékes szerve az általános adatvédelmi rendelet alapelveit és a 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az érintett személy személyes adatait.
MTI/Felvidék.ma
