Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javaslatot tett az ENSZ terrorellenes műveleteinek egységesítésére szerdán New Yorkban, mivel jelenleg a területtel kapcsolatos tevékenységek megoszlanak a különböző szervezetek között.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében az ENSZ Globális Terrorizmusellenes Koordinációs Kompakt Különítménye ülésén rámutatott, az emberiség ma a veszélyek, az állandó válságok korában él, és aláhúzta, hogy a bizonytalanságok súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek világszerte.
Felszólalásában kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség minden korábbinál erősebb, ráadásul a jelenség globális, így közös fellépésre van szükség, ezért az ENSZ-nek is az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a nemzetközi erőfeszítések összehangolása.
Üdvözölte, hogy mára a terrorizmus elleni tevékenységek részét képezik a világszervezet rendes költségvetésének. Megjegyezte, hogy
Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb, leggazdagabb vagy legerősebb államai közé, mégis erején felül veszi ki a részét az ENSZ terrorellenes tevékenységéből.
Ennek alátámasztására kifejtette, hogy az ENSZ Terrorizmusellenes Hivatalának legnagyobb központja New York után Budapesten van, ahol immár huszonnyolcan dolgoznak, és ez a regionális központ nagy szerepet játszik a fellépés koordinálásában és annak a programnak a végrehajtásában, amelynek célja a szélsőségesek mozgásának korlátozása világszerte.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy
az ENSZ működésében bizonyos reformokra lenne szükség, például egy egységes terrorizmusellenes osztályt kellene létrehozni megfelelő költségvetéssel, ugyanis jelenleg a területtel kapcsolatos tevékenységek szét vannak szórva a különböző részlegek között.
Hangsúlyozta, a terrorizmus elleni harc azért is különösen fontos Magyarország számára, mert azáltal az illegális bevándorlás visszaszorítása is eredményesebb lehet, mivel a két dolog egyfajta „ördögi kört” alkot egymással.
Hozzátette, Magyarország a legforgalmasabb szárazföldi migrációs útvonalon fekszik Európában, ezért óriási erőfeszítéseket követel a hatóságok részéről a bevándorlóáradat megfékezése. Mint mondta, eddig több mint félmillió illegális bevándorlót állítottak meg a magyar határokon, amiért politikai támadásoknak érik az országot.
„Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, kiket engedünk be az ország területére, és kikkel vagyunk hajlandóak együtt élni”
– tette hozzá.
A miniszter végül aggodalmát fejezte ki az afrikai terrorfenyegetettség erősödése miatt, s arra is kitért, hogy a kontinens népessége a következő évtizedek során 950 millióval fog nőni az előrejelzések szerint, ezért rendkívül fontos segítséget nyújtani a térség országainak abban, hogy az embereknek megfelelő munkahelyeket, egészségügyi ellátást és oktatást tudjanak nyújtani.
„És amennyiben ez nem sikerül, akkor két nagyon rossz forgatókönyv lehetséges. Az egyik a valaha volt legsúlyosabb humanitárius katasztrófa, a másik a valaha volt legnagyobb migrációs nyomás Európában. Márpedig mi szeretnénk elkerülni mindkét rossz forgatókönyvet, ha lehetséges” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Ezzel kapcsolatban pedig közölte, hogy Magyarország évente 1845 ösztöndíjas helyet biztosít az afrikai hallgatók számára az egyetemeken, és a kormány számos fejlesztési programot hajt végre helyben.
MTI/Felvidék.ma
