Huszonötödik alkalommal adta át a Pro Pátria Honismereti Szövetség a Pátria Díjat. Az idei elismerést 2025. szeptember 15-én adták át Udvardon a 28. Mérföldkövek elnevezésű konferencián, a szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozóján.
A rendezvény hagyományosan a Lebó Ferenc által megalkotott kitelepítési emlékműnél kezdődött. A megemlékezésen az Udvardi Dalárda katonadalokat adott elő, majd a koszorúzás után a kultúrházban folytatódott a tudományos konferencia. Ezt Görföl Jenő elnök nyitotta meg, aki átadta a szót Farkas Tibornak, Udvard alpolgármesterének. Farkas Tibor elmondta, Udvardról 180 családot telepítettek ki, az udvardiak állítottak elsőként emlékművet Szlovákiában a kitelepítések mementójaként. Udvard ősi település – tudtuk meg abból az előadásból is, amelyet Varga Zsuzsanna az érsekújvári Than János Múzeum történésze tartott. Kiemelte: Udvardot először egy királyi oklevélben említik még 1075-ben.
Csorba László történész, professzor emeritus a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója Jókai Mórról, mint szabadsághősről és művészpolgárról szólt előadásában, kiemelte, Jókai Mór szabadságszeretete is motiválta arra, hogy ne ipszilonnal, hanem pontos i-vel írja nevét, ez jelezte demokratikus gondolkodását is.
Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma
A Málenkíj robotról Köteles László helytörténész adott elő, aki régóta kutatja ennek a borzalomnak a történetét, mint mondta 5 családtagját is érintette a kényszermunkára való elhurcolás. Sok telepeülésen a málenkij robotnak több az áldozata, mint a háborónak volt. Előadásában szólt a szovjet törekvésekről és Csehszlovákia igyekezetéről a nemzetállam kialakításáról. Köteles László kiemelte: a mai értelemben véve Edvard Beneš háborús bűnös.
Ehhez kapcsolódott Dunajszky Géza helytörténész előadása is, aki a pozsonyi levente síremlék felállításához vezető útról szólt. Sokéves igyekezet előzte meg a síremlék felállítását. Kiemelte, az ártatlan leventék megölése háborús bűn és emberiesség elleni cselekedet, hiszen csupán egy bűnük volt, magyarok voltak.
Dunajszky Géza előadása után adták át a Pátria Díjat, melyet olyan helytörténészek kapnak, akik példaértékű és hiánypótló tevékenységet folytatnak. Az idei évben Dunajszky Géza helytörténész, író, karnagy, pedagógus, a Csemadok volt munkatársa vehette át az elismerést. Dunajszky Gézát Csáky Pál író méltatta. Csáky Pál éppen ezt a sokszínűséget emelte ki a díjazottal kapcsolatban, hiszen mind pedagógusként és karnagyként a Zoboralján, mind a Csemadok központ alkalmazottjaként maradandót alkotott. Majd mikor nyugdíjas lett, új feladatkört talált magának és helytörténészként kezdte kutatni a második világháború utáni borzalmakat, elsősorban a Ligetfalun történt mészárlások történetét. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az ártatlan áldozatoknak méltó emléket állíthassunk, ennek köszönhető a ligetfalusi levente síremlék is. Dunajszky Géza egy ideig a Felvidék.ma munkatársa is volt.
A díjat Szabó László és e sorok írója adták át, akik a Pro Pátria Honismereti Szövetség vezetőségének tagjai.
A konferencián a Jókai emlékév kapcsán további két előadást hallott a közönség. Fehér Sándor professzor, helytörténész és Csuthy András régész a Jókai család származási helyét kutatta és ennek eredményeit tárták a résztvevők elé. Az alapkérdés az volt, Jókai Mór családja Bars vármegyéből vagy a csallóközi Jókáról származik-e. Bars vármegyében is volt Jóka település, Zsitvaújfalu mellett, amely időközben megszűnt, de a közeli Ahán (ma Verebély része) több Jókai vezetéknevű személy él, köztük Jókai Mária néprajzos is – emelte ki Fehér Sándor. A kutatások jelen állása szerint elmondható, hogy Jókai Mór családja nem a Bars vármegyei Jóka településről, hanem a ma Galántai járáshoz tartozó Jókáról származik. Csuthy András régészként ismertette azokat az adatokat, amelyek a korábbi Bars vármegyei Jóka templomának helyét mutatják.
A következő előadást Duba Ernő tartotta, aki a hontfüzesgyarmati Duba Gyula emlékház kialakításának tervéről szólt, kiemelte, az író ugyan Pozsonyban dolgozott és élt, de gyakran járt haza. Mivel szülőháza megvan, megalapították a Duba Porta polgári társulást és bérbe vették a szülőházat, hogy annak felújításán elkezdjenek dolgozni. A cél az emlékhely kialakításán túl az is, hogy közösségi teret hozzanak létre, amellyel segítik a szórvánnyá váló hontfüzesgyarmati magyarság megmaradását.
Dunajszky Géza kapta a Pro Patria Díjat (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A helytörténeti találkozókra a Szövetség igyekszik meghívni olyan fiatal előadókat is, akik a Kincsekeresők helyi értékeket kutató diákok konferenciáján sikerrel szerepeltek. Az idei Kincskereső felhívásra október végéig várják a jelentkezéseket. Az idei udvardi konferencián Bukovszky János életmeséjét ismertette a két unoka, Gjergij Izabella és Bukovszky Zsófia, akik tudományos igénnyel mutatták be az első rendszerváltás utáni deáki polgármestert.
A konferencia végén az Életvilágok című kötetről szólt Jakab Ferenc és Varga Tibor fotográfus. A könyvben régi fényképek jelentek meg, amely Perbete korábbi életét mutatja be. Jakab Ferenc úgy véli, a régi képek gyűjtése összehozta a falu közösségét is, ami jó érzés. A könyv népszerűségét jelzi, hogy újra ki kellett azt adni.
Az udvardi helytörténeti konferencia szervezője a Pro Pátria Helytörténeti Szövetség, társszervezői a Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, Udvardi Alapszervezete és Udvard Község Önkormányzata és a somorjai Bibliotheca Hungarica. A rendezvényt támogatta a Mol Új Európa Alapítvány Határtalan Nyár programja és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alapon keresztül.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
