Október hatodikát – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanúra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve – 2001-ben nyilvánította a Magyar Országgyűlés nemzeti gyásznappá. Felvidék-szerte ezúttal is számos helyen tartottak megemlékezéseket.
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga a Pesten kivégzett Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban látta meg a napvilágot, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.
Cikkünk a felvidéki megemlékezésekről folyamatosan frissül!
***
„A föld alól, a magyar föld alól / A vértanúk lelke földalol…”
Szőgyénben a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat történelmi fáklyás megemlékezést tartott az ősi Szent Mihály-romtemplom kálváriájánál. Jelmondatul Juhász Gyula verssorait választották: „A föld alól, a magyar föld alól / A vértanúk lelke földalol…”
(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A helyszín jelentős helyet foglal el a csapat életében, mely a névadójukról, Szent Mihályról elnevezett ősi templom emlékét őrzi. 32 évvel ezelőtt itt történt a csapat fogadalomtétele, és itt áll a cserkészkopjafa, ahol gyakorta tartanak emlékezéseket. A kálvária, mely körülöleli a Szent István-korabeli, második világháborúban elpusztult templom rekonstruált falait, Krisztus kínszenvedésének 14 állomását jelölve, ezúttal a tizenhárom vértanúhalált halt tábornok és a tizennegyedikként Pesten kivégzett alkotmányos miniszterelnök emlékével találkozott.
Ezen különös keresztúti állomások helyszínein jelen voltak a vértanúk képei, és elhangzottak életük jelentős mozzanatai, katonai pályafutásuk állomásai és utolsó üzeneteik, amelyeket a csapat képviseletében jelenlevő cserkészek felolvastak.
(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A fáklyás megemlékezésen Farkas Zsolt esperesplébános mondott imát a hős vértanúkért, aki maga is cserkész. Emlékezett azokra, akik vérüket ontották, életüket áldozták a magyar szabadságért. Bátorságuk, becsületük, hűségük és Istenbe vetett hitük példaként fénylik évszázadon át, mert szívük Krisztusé volt, életük a magyar nemzeté.
Az emlékezésen jelen volt Méri Szabolcs, a község polgármestere is. A cserkészek koszorút és mécseseket helyeztek el a kopjafánál, majd elmondták a Szózat sorait, végül az Esti himnusz imáját elénekelve zárták a történelmi emlékezést. (BK)
***
A turulszobornál emlékeztek Bősön a vértanúkra
Vasárnap délután Bősön is megemlékeztek az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúkról. A város önkormányzata és a Csemadok Bősi Alapszervezete közös rendezvényt tartott a kultúrház melletti téren, a turulszobornál.
A program a nemzeti lobogó felvonásával kezdődött a Csemadok-háznál, majd a résztvevők együtt vonultak a megemlékezés helyszínére. Nagy Anikó, a Csemadok helyi szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva a magyar nemzet szabadságszeretetét: „A magyar nemzet a szabadság szeretetéről híres szerte a nagyvilágban. Legyen bármekkora az ellenerő, nemzetünk szabadsághoz való ragaszkodása mindig példaértékű marad.” Hozzátette, hogy a megemlékezés nemcsak a múltidézésről szól, hanem a nemzeti összetartozás és a közösségi emlékezet erősítéséről is.
Az ünnepi beszédet Zalka Lóránt önkormányzati képviselő, történelemtanár, az Amade László Alapiskola igazgatóhelyettese mondta. A bátorság és a példaképek jelentőségét emelte ki: „Vakmerően és bátran. Ismerősek e szavak? Nekünk példaképek kellenek – olyan emberek, akik élni tudják ezeket a szavakat, és értékeikkel töltenek meg minket, családjainkat és iskoláinkat.”
A koszorúzáson Bős város önkormányzata, a helyi katolikus és református egyház, a Magyar Szövetség képviselői, valamint a Csemadok Bősi Alapszervezete vett részt. A műsorban közreműködött Stifter Luca, Csikmák Máté, a Zöld Csillag Színjátszó Társulat, Bősi Szabó László, az Amade László Alapiskola diákjai és a 16. számú Széchenyi István cserkészcsapat tagjai.
A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével zárult, méltó tiszteletadással a magyar szabadság hősei előtt.
***
Őrösben a DióNap keretén belül emlékeztek az aradi vértanúkra
Az ünnepségen koszorút helyeztek el, és nt. Kiss Miklós lelkipásztor mondott áldást. A jelenlévőket Furik Csaba megyei képviselő, Horváth Gyula polgármester és Kopasz József, a CSEMADOK járási elnöke köszöntötte. Beszédeikben hangsúlyozták a közösség összetartását, a múlt tiszteletét, valamint a DióNap kettős jellegét: a hagyományok ápolását és az örömteli együttlétet.
DióNap Őrösben: a hagyomány, közösség és gasztronómia ünnepe
***
Megemlékezés Imregen az aradi vértanúk és gyóntatópapjuk, Sulyánszky Euszták tiszteletére
Az imregi ferences kolostor melletti parkban, Sulyánszky Eusztáknak, az aradi vértanúk gyóntatópapjának sírjánál tartottak megemlékezést az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak tiszteletére. A rendezvényen Soltész Zsolt magyarul, Jozef Sukeník ferences szerzetes pedig szlovákul köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva a közös emlékezés fontosságát. A megemlékezés szónoka Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere volt, az imát Takács Dénes lelkész mondta, a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar és a Bodrogszerdahelyi Éneklőcsoport pedig szívhez szóló előadással járult hozzá az esemény méltóságához.
Varga Tibor beszédét Ady Endre Október 6. című költeményének soraival nyitotta, amely az aradi hősök áldozatát örökíti meg:
„Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.”
A polgármester hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk neve „nem csupán történelem, hanem fogalom: a szabadság, a bátorság és az önfeláldozás örök jelképei ők”. Kiemelte, hogy 176 év távlatából sem veszítették el aktualitásukat, hiszen „a hősiesség és az önfeláldozás nem vész el az időben”.
A szónok külön megemlékezett Sulyánszky Euszták minorita szerzetesről, aki a vértanúk gyóntatópapjaként a legnehezebb pillanatokban is erőt és hitet adott a tábornokoknak. „Sulyánszki Euszták atya gyóntatópapként végigkísérte az aradi vesztőhelyre készülők utolsó útját. Hallgatta a szívük dobbanását, osztozott fájdalmukban és erőt adott nekik, hogy bátran viseltessenek életük végső óráiban” – idézte Varga Tibor, hozzátéve, hogy a szerzetes sírhelye „nem csupán a múlt emléke, hanem üzenet a jelennek: szolgálni csak igaz hittel, mély szeretettel és Istentől való kimeríthetetlen erővel lehet.”
A beszédben Varga Tibor párhuzamot vont a múlt és a jelen között, rámutatva, hogy a nemzeti önrendelkezés, amelyért az aradi hősök küzdöttek, ma is veszélyben van. „Közösségünk napjainkban is nagyhatalmi érdekek között egyensúlyozik. Keletről húzzák, nyugatról tolják népünket, Közép-Európa népeit egy már javában tomboló borzalmas háború felé” – figyelmeztetett, majd Kölcsey Ferencet idézve hangsúlyozta: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl, ha kihúnysz: A Haza minden előtt!”
***
„Igyekszünk a megtépázott Kossuth-lobogót foltozni”
Október 5-én, vasárnap délelőtt tartotta meg a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezete és a Nemesradnóti Református Egyházközség az aradi vértanúk emléknapját a gyülekezeti ház udvarán, az 1848/49-es emlékkőnél, amelyre ilyenkor kihelyezik a huszárszobrot is.
***
Az aradi vértanúk napja nem csupán a gyász, hanem a remény napja is
Megyercsen október 4-én, szombaton tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt. A megemlékezést a Magyar Szövetség Helyi szervezete, az önkormányzat és a Csemadok Alapszervezete szervezte közösen szervezte meg. A megemlékezés szónoka dr. Viola Miklós, Nyitra megyei képviselő volt.
Az aradi vértanúk napja nem csupán a gyász, hanem a remény napja is
***
Adósai vagyunk magunknak – az aradi vértanúkra emlékeztek Muzslán
Október 3-án emlékeztek meg az aradi vértanúkról a muzslai temetőben hős Saághy Vendel 1849-es mártír pap síremlékénél. A rendezvény szónoka Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke volt, aki a magyar szabadságharc egyik legnagyobb szellemi vézérének gondolatával köszöntötte a megemlékezőket.
Adósai vagyunk magunknak – az aradi vértanúkra emlékeztek Muzslán
Felvidék.ma
