Az egész ország számára irányt mutat, példát ad a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományból, tradícióból, hazaszeretetből – hangoztatta az intézmény keddi, soproni tanévnyitóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Emellett a tanintézmény felvidéki örökségének az ápolását is hangsúlyozta, közölte az MTI.
Mint kiemelte, fekvésével az egyetem „predesztinálva van a hűségre és a nemzethűségre”, amiben a felvidéki örökség is szerepet kap. Hiszen az intézmény megérte a Szent István-i Magyarország szétszakítását és a gyökerek elvágásának kísérletét, „de ahogy mi egy nemzetnek vagyunk a tagjai, úgy a soproni diákok is egy egyetemnek a polgárai, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hova húzkodták határokat vagy hova üldözték el őket”, emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kiemelte, szenvedéllyel oktatják a diákokat, s a legújabb ismeretek átadásához is a legrégebbi tradíciókat felhasználva nyúlnak az intézményben, amelyben például egyfajta egyenruhával is megjelenik a hajdani és a jövőbeni hallgatók közösségéhez tartozás, az alma mater történelmisége pedig „az az értéktöbblet, amit nem lehet semmi mással pótolni”.
„A tradíciók ápolása olyan karizmája és karaktere a soproni egyetemnek, amire büszke lehet”, jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a volt és jelenlegi diákok kötődése az a fundamentum, ami az egyetem jövőjét jelenti.
Faragó Sándor, az intézmény rektora az eseményen azt emelte ki, az egyetem mind felszereltségében, mind szakember-bázisában alkalmas arra, hogy a legmodernebb tudást adja meg hallgatóinak. Megemlítette, a 280. tanévét kezdő egyetem nem csupán szakembereket, de „jó embereket is nevelt”, példaként hozva az 1921-es nyugat-magyarországi felkelést, amely lehetővé tette, hogy népszavazást követően Magyarországhoz tartozzon Sopron városa. Utalt arra, hogy a harcokban az egyetem négy diákja életét áldozta a hazáért.
Az intézmény jogelődjének számító Bányatisztképző Iskolát III. Károly alapította Selmecbányán. Mária Terézia 1770-ben akadémiai rangra emelte a tanintézményt. Az 1846-os oktatási reform után az iskola a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet kapta. A csehszlovák hatalomátvételt követően 1918-ban először Budapestre, majd egy évvel később Sopronba került az oktatási intézmény.
Felvidék.ma
Fotó: Nyikos Péter
{iarelatednews articleid=”48163,45827″}
