Közel három évig tartó vitát követően a tagállamok megállapodásra jutottak az illegális bevándorlókról szóló jogszabálytervezetről, melyre azonban még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. A javaslat szerint az illegális bevándorlókat a kiutasítás előtt akár 18 hónapig is fogva tarthatnák, és öt éves beutazási tilalommal is sújthatnák őket.
A Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki (2008. június 5.), luxembourgi ülésén elfogadott tervezet közös normákat és eljárásokat állapít meg azokkal a nem EU-állampolgárokkal szemben, akik valamely tagállamban megszegik a beutazási és tartózkodási szabályokat.
A belügyminiszterek által elfogadott tervezetre még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. Az EP legnagyobb parlamenti frakciói korábban jelezték, hogy támogatni fogják a javaslatot, így a jóváhagyásra várhatóan két hét múlva sor kerül. Ebben az esetben a jogszabály 2010-ben léphet hatályba.
A javaslat szerint az elfogott illegális bevándorlók választhatnak az önkéntes hazatérés és a kitoloncolás között. Ez utóbbi esetben azonban a kitoloncolásig őrizetbe helyeznék őket és ötéves beutazási tilalmat is elrendelhetnének az érintett személyek számára.
Korábban a tagállamok számos kérdésben nem értettek egyet: így például abban sem, hogy mennyi ideig lehessen fogva tartani az illegális bevándorlókat. Az elfogadott tervezet szerint az őrizetben tartás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, ugyanakkor ez újabb tizenkét hónappal meghosszabbítható, ha a bevándorló nem hajlandó együttműködni a hatóságokkal. A maximális fogvatartási idő jelenleg tagállamonként eltérő: míg Franciaországban 30 nap, Máltán akár másfél évig őrizetben tarthatják a kitoloncolásra várókat, az Egyesült Királyságban pedig nincs is maximalizálva ez az időtartam.
Ciprus, Csehország, Görögország, Litvánia és Málta támogató szavazata sokáig kérdéses volt, mert ezek az országok ellenezték, hogy a kiutasításra várók ingyenes jogsegély szolgálatot vehessenek igénybe, ugyanis túlságosan költségesnek vélték azt. A belügyminiszterek végül abban állapodtak meg, hogy a tagállamok eldönthetik, hogy biztosítanak-e ilyen szolgálatot, az Európai Bizottság pedig az Európai Visszatérési Alapból pénzügyi támogatást fog nyújtani ehhez.
A tervezetet emberi jogi szervezetek nem támogatják, a Bizottság bel- és igazságügyi biztosa, Jacques Barrot azonban hangsúlyozta, hogy az abban foglaltak összhangban vannak az ENSZ előírásaival. A francia biztos kijelentette, hogy a gyakorlati megvalósítást is személyesen fogja ellenőrizni az elfogott illegális bevándorlókat ellátó táborokban.
Az Európai Unió számára egyre nagyobb problémát jelentenek az illegális bevándorlók, akiknek a száma egyes becslések szerint a tízmilliót is meghaladja. A legtöbben közülük Kínából, Ukrajnából, a Fülöp-szigetekről és Afrikából érkeznek.
EUvonal
