Azon országokban vagy régiókban, ahol két vagy több hivatalos nyelv él együtt, létfontosságú a többnyelvűség megőrzése – foglalt állást Strasbourgban az Európai Parlament a többnyelvűségről elfogadott véleményadó, vagyis jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában.
„Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság 2008 szeptemberében. Erre az Európai Parlamentben Vasco Graça Moura (néppárti, portugál) véleményadó jelentésében reagált.
A plenáris ülés azonban nem a beterjesztett szöveget, hanem – 335 igen, 279 nem, 69 tartózkodó vokssal – egy szocialista-liberális-zöldpárti alternatív javaslatot fogadtak el. (Az EP oktatási és kulturális szakbizottságában, a 2009. február 11-ei szavazáson még 20-3-8 arányban támogatták a plenáris ülés elé terjesztett, most elvérzett változatot.)
A szöveg szerint az EP „ragaszkodik az EU hivatalos nyelvei közötti egyenrangúság elismeréséhez a nyilvános tevékenység minden területén”, és „úgy véli, hogy Európa nyelvi sokfélesége jelentős kulturális tőke, és nem tenne jót az Európai Uniónak, ha csak egyetlen fő nyelvre korlátozná magát”.
Létfontosságú a többnyelvűség megőrzése
Az eredeti tervezetben még szerepelt az is, hogy „valamint annak biztosítása, hogy valamennyi nyelvet használják oktatási nyelvként az oktatás minden szintjén”. Ez a rész azonban a végül megszavazott alternatív szövegben nincs benne.
Az elfogadott szocialista-liberális-zöldpárti változat ugyancsak törölte azt, hogy az EP „megerősíti annak alapvető fontosságát, hogy a szülők és gondviselők megválaszthassák gyermekük tanulmányainak nyelvét azon országokban, ahol egynél több hivatalos vagy regionális nyelv él együtt”; valamint azt, hogy „figyelmeztet arra a hibára, ha egy nyelvet egy más nyelv beszélőinek rovására támogatnak, illetve ha bármiféle korlátozást vagy megkülönböztetést alkalmaznak, amely figyelmen kívül hagyja vagy sérti e jogokat”. Ezek a végleges szövegben tehát nincsenek benne!
Az eredetileg beterjesztett szövegben az állt, hogy az EP „kiemeli az anyanyelven történő oktatás döntő fontosságát”, ugyanakkor „egy gyermeket sem lehet megfosztani az állam hivatalos nyelvén történő oktatástól”. Ezek szintén kiestek a végleges verzióból. Ehelyett:)
Az EP a jelentés szerint „úgy véli, hogy a gyermekeknek beiskolázásuk előtt saját érdekükből képesnek kell lenniük beszélni annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek, annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe tanulmányaik vagy azt követő képzésük során, és hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt minden tevékenységben”.
Segít a feliratozás
Az EP „tudomásul veszi, hogy a televíziós programok feliratozása elősegíti az uniós nyelvek elsajátítását és gyakorlását, valamint javítja audiovizuális műsorok kulturális hátterének jobb megértésért”. (Az eredeti szöveg kimondottan ösztönözte volna a feliratozást a szinkronizálás helyett – a szerk.)
A parlament „emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség előmozdítása érdekében fel kell használni az információs és kommunikációs technológiákat, és hangsúlyozza a valamennyi nyelv betűinek megjelenítését lehetővé tevő megfelelő nemzetközi szabvány (ISO 10646) szerepét és alkalmazásának fontosságát az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerében és a médiában”.
