A magyarság sorsa és küldetése Európában, az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát Pécsett, melyen részt vett és előadást tartott Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke is. Az eseményre az Összefogás Pécsért Egyesület és az Élő Pécs Társaság szervezésében, rendezésében került sor március 21-én a Pécsi Református Gimnáziumban.
A házigazdák nevében Hoppál Péter és Páva Zsolt üdvözölték a jelenlévőket. Durayn (A magyar nem azért európai, mert Európában lakik) kívül előadást tartott még Mellár Tamás (Paradigmaváltás a gazdaságban) és Tóth Zoltán József (Mi lehet alkotmányos vezéreszménk?). Az előadások közbeni kultúrműsorokról a Zengő Együttes, Haramza Klára (ének) és Gráf Veronika (fuvola) gondoskodtak. A zárszót Kellermayer Miklós orvos tartotta.
Duray előadásában hangsúlyozta: „Nem az a feladatunk, hogy Európa XX. századi kettéválásának okait keressük, még ha tanulságos is lenne. Azt viszont tényként kell kezelnünk, hogy a lengyelek, a csehek, a magyarok és a szlovének által lakott térség csak az Európai Unió 2004-ben bekövetkezett bővítésével került vissza abba a közegbe, amelyből a XX. század elején kiszakadt, és amelytől a II. világháború után elszigetelték. Sőt a lengyelek nemzeti és állami sorsa ettől még bonyolultabb volt.
Az Európai Unióval kapcsolatos véleményeket azonban nem ezek a történelmi tények ismerete vagy kritikai értékelése határozza meg, de az sem, hogy mennyire következetes az unió a keresztény elvek betartásában. A véleményalkotást elsősorban a támogatás-politika, termelési kvóták, a nettó vagy bruttó befizetés, tehát a pénzügyi és gazdaság-politikai szempontok határozzák meg. Ami végül is érthető, mert ugyan a keresztény elvekre alapozva, de nem a védelmükre, hanem egy közös gazdasági tér kialakítására jött létre. Viszont emellett mégis teremtett olyan új lehetőségeket, amelyek előre nem tervezetten, de létének logikájából fakadtak. Ilyen következmény volt az államhatárok légiessé válása, a regionalizmus, a határon átívelő gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés, a leszakadó régiók támogatása közös pénzforrásból, közös infrastruktúra-fejlesztés. Ezekkel a lehetőségekkel nem csupán történelmi adósságokat lehetett mérsékelni, hanem a XX. századi európai politika nem bevallott bűneinek a következményeit is. Az Európai Unió nyitotta meg annak a lehetőségét, hogy azokban a történelmi tájegységekben, amelyeket a XX. században többször is szétvágtak államhatárokkal, ismét megnyíljon a remény a normális életre, hogy ismét egybetartozhasson az, ami évszázadok során egybetartozott. Tény, hogy ezek a felsorolt lehetőségek nem a keresztényi elvekkel függenek össze, hanem a racionalitással, de ha csökkentik az ez emberi félelmeket, megbékélést hoznak az emberek lelkébe, és új reményeket keltenek, akkor talán szeretetre is nyithatják az emberek szívét.
Nem áll messze a valóságtól, hogy azok a lehetőségek, amelyeket az európai integráció vázolt elénk, előre lendítették a magyar-magyar integráció megvalósulását, a trianoni döntéssel elszenvedett szétdaraboltságunk okozta bajaink mérséklését, a határon átívelő nemzetegyesítés lehetőségét. Az Európai Unióban megszerzett tagságunk pedig lehetővé tette a Kárpát-medencei magyarság mintegy kilencvenöt százalékának, hogy ismét elkezdhesse tervezni közös jövőjét. Igaz, hogy az elmúlt években megtorpant a magyar nemzeti integráció folyamata, de ennek okát nem magunkon kívül kell keresni. Magyarországnak 2002 óta egy, a keresztény értékeket elutasító kormánya van, és ezzel ugyanaz a baj, mint a kommunizmussal: nem reformálható. Ettől eltekintve a magyarság lehet nyertese az európai integrációnak, ha akar nyertese lenni.
Egyre kell ügyelnünk, hogy ne hagyjuk eltávolodni Európát a keresztény értékektől és eszmétől, mert tudjuk, hogy annak mi a következménye. Az eltávolodás jelei aggodalomra adnak okot, de Európa még reformálható” – mondta Duray Miklós, akinek a honlapján (www.duray.sk) az előadása teljes terjedelmében olvasható.
Felvidék Ma
