Ajnácskő / Hajnáčka
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Ajnácskő / Hajnáčka a gyér vizű Gortva partján fekszik. A faluban régi kúria, a falu fölötti várhegyen – mely hajdan tűzhányó volt – Ajnácskő várának romja látható. A vár eredetét a monda a magyar honfoglalás idejére, a 890-es évekre teszi, nevét pedig Huba vezér lányától, Hajnácskától származtatja (tény, hogy a középkori iratok általában Hajnácskő váraként emlegetik). Első írásos említése 1334-ből maradt ránk, 1410-ben a Széchenyiek, majd a Salgaiak birtokolták. Mivel 1424-ben Salgai István hűtlenül viselkedett Zsigmond királlyal szemben, a király elvette tőle a várat, s Ajnácskő egy ideig királyi tulajdon volt. Urait sokszor cserélte. 1438-ban a Palócziak kapták zálogba, 1540-ben Balassa Menyhárt szerezte meg, 1546-ban pedig a török foglalta el, s az övé volt 1593-ig. 1595-ben a hozzá tartozó uradalommal együtt a Lorántffy családra szállt, később egy másik neves Gömör megyei család, a Széchyek egyik tagja, Széchy György foglalta el 1619-ben. Széchy György Bethlen Gábornak volt egyik vezére. 1645-ben újra a török ült be a várba, majd amikor ismét kiverték, Hasszán bég felgyújtotta Ajnácskő várát s a falut. A különös alakú kilátóra 1845-ben Petőfi is felkaptatott. Az Ajnácskőt kürülvevő hegyek évmilliókkal ezelőtt tűzhányók voltak. A Pogányvárnak nevezett hegy tetején valaha bronzkori népek építettek maguknak erősséget. A falu határában található ún. „Csontos-árok” nevezetes őslénytani lelőhely.
