A Bihari Napló és a Reggeli Újság is beszámolt a július 31-én Nagyváradon tartott RMDSZ- ülésről, amelyen az RMDSZ Bihar-megyei választmánya szlovák nyelvörvény ellen emelte fel szavát:
Bihari Napló
Kirekesztő és kisebbségellenes
Péntek délután a váradi városháza dísztermében választmányi ülést tartott a Bihar megyei RMDSZ szervezet. A tanácskozás fő napirendi pontja a szlovákiai kisebbségellenes nyelvtörvény volt.
Kirekesztő, diszkriminatív, kisebbségellenes – ezek voltak a leggyakrabban használt szavak a Bihar megyei RMDSZ legutóbbi választmányi ülésén. A felsorolt jelzők a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban hangzottak el, ugyanis ezen jogszabály elleni tiltakozás képezte a tanácskozás fő napirendi pontját. Ennek megfelelően a gyűlésre felvidéki politikusokat, szakembereket is meghívtak, az érintettek részéről felszólalt Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének vezetője és Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának irányítója. „Ott leszünk, számíthattok ránk” – közölte Kelemen Hunor államfőjelölt, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke arra utalva, hogy az érdekvédelmi szervezet szolidáris a felvidéki magyarokkal, ezért képviselői ott lesznek a szeptember 1-jére tervezett dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlésen. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ebben a kérdésben is a magyar politikusok egységes fellépésére van szükség. A rendezvény egy állásfoglalás elfogadásával zárult, melyben az RMDSZ Bihar Megyei Választmánya arra kéri a szlovákiai törvényhozást, hogy vonja vissza a nyelvhasználatról szóló törvény diszkriminatív előírásait. A rendkívüli választmányi ülés fő napirendi pontját a szlovákiai nyelvtörvény kisebbségellenes cikkelyeinek ismertetése és az ezek elleni tiltakozás képezte, ezért a tanácskozásra meghívást kapott Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke, Duray Miklós MKP-alelnök, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának irányítója, Lancz Attila, a Via Nova Ifjúsági Csoport képviselője és Pogány Erzsébet irodaigazgató is. Gyűlöletben fogant önállóság című értekezésében Duray Miklós szélesebb történelmi kontextusba ágyazva ismertette a szlovák állam kialakulásának előzményeit és körülményeit, arra keresve a választ, hogy törvényszerű kell-e legyen a nemzeti lélektan fejlődése szempontjából egy ellenségképnek a kialakítása. Az MKP alelnöke arra emlékeztette hallgatóságát, hogy már 1990 májusában Vladimir Meciar akkori csehszlovák belügyminiszter, későbbi szlovák miniszterelnök azzal fenyegette a magyarokat, hogy börtönbe kerülnek, ha elégedetlenkedni mernek. Az 1995-ben megszavazott, az államnyelvről szóló törvény sok mindenben hasonlított a mostanihoz, azonban ezt 1999-ben, a kormányon levő MKP-nek köszönhetően visszavonták. „A nyelvi imperializmus a kulturális fasizmus legjellemzőbb megnyilvánulásának tekinthető”, vélekedett a politikus, aki szerint érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy a nyelvtörvény elfogadását pillanatnyi helyzetként, jelenségként vagy egy folyamat részeként kell-e kezelni. Az első esetben rövid távú megoldást igényel (tiltakozó rendezvények, diplomáciai lépések, nemzetközi szervezetek beavatkozása).
Sovén és kirekesztő
Amennyiben azonban jelenségről van szó, akkor „társadalmi kórról” beszélhetünk, és a hatalmi elit befolyásolására kell törekedni, ha pedig egy folyamat része, akkor nemzetstratégiai kérdésként kell elemezni. Felszólalásában Farkas Iván sovénnek és kirekesztőnek nevezte a nyelvtörvényt, mely szerinte két csoportra: felsőbb- és alsóbbrendűekre ossza az állampolgárokat. Előbbi kategóriába a szlovákok, utóbbiba pedig a kisebbségek (magyarok, cigányok, rutének stb.) tartoznak, akik számára az új jogszabály azt üzeni: asszimilálódjanak, különben örökre másodrendű állampolgárok maradnak Szlovákiában. A politikus arra hívta fel a figyelmet: a törvény olyan abszurd helyzetekhez vezet, hogy a hivatalokban vagy az orvosi rendelőkben, kórházakban két magyar ember csak szlovákul kommunikálhat egymással, mert máskülönben akár 5 ezer euróra is megbüntethetik őket.
Reggeli Újság
.A szlovák nyelvtörvény kulturális fasizmus!.
FELVIDÉKI MAGYAROK AZ RMDSZ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSÉN
A Bihar megyei RMDSZ péntek délutáni választmányi ülésén szlovákiai magyar vendégek ismertették az egész Európában nagy felháborodást keltett szlovákiai nyelvtörvényt. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) küldöttségéből nem hiányzott Duray Miklós alelnök sem, aki a felvidéki és az egész kárpát-medencei magyarság ismert nemzetpolitikusa, mármár legendás ogharcosa. Vele tartva Farkas Iván pozsonyi parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának elnöke, Nagy Péter ifjúsági elnök és Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke osztotta meg gondolatait a magyar nyelv használatát igencsak diktatórikus módon szabályozó törvényről. A választmányt és a felvidéki vendégeket Biró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szervezet ének választmányi elnöke köszöntötte. A bihari választmány 132 tagjából 80 volt jelen, így az határozatképes volt. Kiss Sándor megyei elnök nem jelent meg, csupán levelet küldött, amit Szabó Ödön ügyvezető olvasott fel. Kiss nyilatkozatában szó esett Ákos Zoltán főtanfelügyelő-helyettes újbóli kinevezéséről, ezt az RMDSZ saját eredményként könyveli el. A pénteki választmányi ülésen egyébként megjelent Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, akit az RMDSZ államelnök-jelöltjeként mutattak be, és Winkler Gyula EP-képviselő is.
A szlovákiai vendégek sorra elmondták véleményüket és tapasztalataikat a nyelvtörvényről, s a beszámolók során jogosnak tűntek azok a jelzők, amelyek .kulturális fasizmusnak minősítették a szlovák kormány június 30-án elfogadott nyelvtörvény-módosítását A felvidékiek szóltak a nyelvrendőrség. működéséről, felvázolva azokat a visszás eseteket, amikor például Magyar anyanyelvű orvos nem szólhat büntetlenül magyarul az ugyancsak magyar beteghez, még akkor sem, ha ez utóbbi nem beszél más nyelvet. A szlovák nyelvtörvény elszigeteli Szlovákiát a civilizált Európától! . hangzott el mintegy konklúzióként, majd a felvidékiek megköszönték az RMDSZ kiállását a szlovákiai magyarság jogaiért. Felszólaltak az RMDSZ politikusai is, Kelemen Hunor a Romániában tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról beszélt, míg Winkler Gyula arról, hogy az egész európai közvélemény figyelmét fel kell hívni arra, hogy az Európai Unióban nincs helye egy diktatórikus, nemzetiségeket sértő, kirekesztő nyelvtörvénynek. A felszólalásokat követően felolvasták azt az állásfoglalást, amelyben a Bihar megyei RMDSZ választmánya tiltakozásának ad hangot a szlovákiai nyelvtörvény miatt. Az állásfoglalást a testület egyhangúlag megszavazta. Azok, akik aláírásukkal akarják támogatni ezt az állásfoglalást, megtehetik ezt a bihari RMDSZ-szervezetek székházaiban.
Szõke Mária
