Dublinban bejelentették az ír népszavazás végeredményét, kétharmados többségben „igen” -nel voksoltak a Lisszaboni Szerződésre. Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője örömmel fogadta az írek döntését, és rámutatott, a figyelem most két szomszédunkra, Lengyelországra és Csehországra összpontosul, a képviselőasszony bízik abban, hogy itt is győz a józan ész.
Bauer Edit portálunknak nyilatkozva hangsúlyozta, az Európai Parlament munkáját nagyban hátráltatja, hogy az unió reformszerződése még nem lépett életbe, és több olyan kérdésben, ami például a nemzeti kisebbségeket illeti, éppen ez a dokumentum jelenthet előbbrelépést.
A szlovákiai politikai pártok közül elsőként Mikuláš Dzurinda pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió üdvözölte az ír népszavazás sikerességét, ez azért is érdekes, mert a szlovák parlamentben Dzurinda pártja taktikai megfontolásból nem támogatta a dokumentum elfogadását.
A szlovák külügyminisztérium szóvivője, Peter Stano tolmácsolta a szlovák kormány hivatalos álláspontját: Szlovákia örömét fejezi ki a sikeres népszavazás miatt, hangsúlyozza a döntés fontosságát, mert a Lisszaboni Szerződés ratifikálási folyamatának befejezése az unió hatékony működéséhez alapvetően szükséges.
Az Európai Unió reformszerződéséről másodszor kiírt ír népszavazáson a részvevők kétharmada támogatta a dokumentum elfogadását – jelentette be szombaton az ír választási bizottság a szavazatok összeszámlálása után.
A pénteki referendumon a mintegy hárommillió választópolgár 58 százaléka járult az urnák elé, akiknek 67,1 százaléka támogatta voksával a lisszaboni szerződés elfogadását. Ez éles ellentétben áll a tavaly júniusi, kudarccal zárult első referendummal, amelyen 51 százalékos részvételi arány mellett a „nem” szavazatok – nagy meglepetésre – 53,4 százalékos többségbe kerültek.
A 43 írországi választókörzetből mindössze két – északnyugati – körzetben kerültek többségbe a szerződést elutasító voksok.
Harmincegy olyan körzetben, amelyben tavaly a „nemek” voltak többségben, most az „igen” szavazatok túlsúlyát regisztrálták, a változás aránya helyenként jelentős volt. A főváros, Dublin dél-nyugati részén fekvő munkáskerületben, a szerződés elutasítóinak fellegvárában például tavaly a népszavazáson részt vevők 65 százaléka még elutasította a lisszaboni szerződést, idén viszont már 59 százalékuk támogatta.
Legnagyobb arányban egy észak-dublini körzetben győztek a reformszerződés hívei, ahol az „igen” szavazatok aránya 82 százalékos volt.
Az ír népszavazás eredménye segíthet abban, hogy ismét sínre kerüljön az Európai Unió azon ambiciózus teve, hogy a reformszerződéssel áramvonalasítsa döntéshozatali mechanizmusát. A lisszaboni szerződést mind a huszonhét uniós tagállamának el kell fogadnia, de egyedül Írországban kötelező népszavazást kiírni róla. Dublin a tavalyi kudarc után – különböző engedményekért cserébe – beleegyezett abba, hogy újabb referendumot tartsanak.
Európai vezetők szombaton túlnyomó többségében elégedetten nyilatkoztak a második ír népszavazásról, amelynek eredménye nyomást gyakorol Csehországra és Lengyelországra, hogy a többi tagország példáját követve sorakozzanak fel a reformszerződés támogatói mögé.
A lengyel elnöki hivatal vezetője az „igenek” győzelmét előrevetítő ír népszavazási részeredmények ismeretében szombaton már be is jelentette: Lech Kaczynski államfő is „haladéktalanul” alá fogja írni a dokumentumot. A lengyel törvényhozás mindkét háza már tavaly elfogadta az EU reformszerződését. Kaczynski azonban – Írországra hivatkozva – a hazai és külföldi felszólítások ellenére mindmáig halogatta a dokumentum aláírását.
Václav Klaus cseh elnök viszont nem tartja jónak, hogy Írországban megismételték a lisszaboni szerződésről szóló népszavazást. Klaus ellenzi a lisszaboni szerződést, s a dokumentum aláírását eddig elutasította. Az írországi népszavazás eredményét Klaus nem kommentálta.
A brit konzervatívok pedig továbbra sem tettek le a lisszaboni szerződés kisiklatásáról: az ír referendum után továbbra is látnak módot a nagy-britanniai népszavazás megtartására. Ez az EU-szerződés szinte biztos bukását jelentené, mert a felmérések szerint a brit választók kétharmada elutasítja a dokumentum törvénybe iktatását.
Felvidék Ma, MTI
