Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke elsősorban saját szakterületén belül elemezte a kormányprogramot az MKP tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Értékelését a következőkben teljes egészében közreadjuk:
A kormány programnyilatkozata egy sor pozitív változást tartalmaz, engedjék meg azonban, hogy felhívjuk a figyelmüket azokra a területekre, amelyek nem a mi véleményünket tükrözik:
A. Közpénzek, adók, járulékok, gazdaság
1. A kormány programnyilatkozata nagyon általános, minimális mennyiségű konkrét intézkedést tartalmaz, ezáltal egyetlen cent megtakarítást sem eredményez majd az állami költségvetés kiadási oldalán.
A programnyilatkozat szövegének legjellemzőbb szókapcsolatai a „a kormány megvizsgálja annak lehetőségét…“ , illetve „a kormány érvényesíteni fogja…“
Nagy jelentőséggel bír az előkészületben lévő költségvetési felelősségről szóló törvény, de az, hogy a kormány elérje legfőbb kitűzött célját, vagyis hogy a közpénzek hiányát 2013-ban a bruttó hazai termék 3%-a alá csökkentse, az elkövetkező évben 1,7 mld. euró megtakarítását feltételezi. Ezért a kormány kénytelen lesz:
– vagy keményebb intézkedéseket foganatosítani, amelyek a programnyilatkozat fölé mennek
– vagy menet közben konkretizálni, illetve szigorítani a programnyilatkozatot.
2. De lássuk a konkrét példákat! A programnyilatkozatban egyetlen szó sem esik a forgalmi adóról és a fogyasztási adóról. Vagyis a kormány nyitva hagyta a kiskapukat – bár az utóbbi napokban a kormánytagok közti eszmecserét a témát illetőleg a bizonytalanság, a civakodás és a káosz jellemzi. Pedig a kormánykoalíció pártjai a választások előtt éppen ellenkezőleg arról beszéltek, hogy az adóterheket tovább nem fogják növelni – a programnyilatkozat eme része tehát nem egyezik a kormánypártok választási kampányában ígértekkel.
3. A legnagyobb problémák, amelyekkel az új kormánynak szembesülnie kell, a Szociális Biztosító és az Általános Egészségbiztosító gazdálkodási hiánya és az önkormányzatok hihetetlenül növekvő hiánya. Úgy véljük, hogy a hat hőerőmű magánosítása, stratégiai partner belépése a Cargóba és a Szlovák Reptérbe (még ha ez tulajdonképpen 4 éves visszalépést jelent is), illetve a közpénzek stabilizálására irányuló törvényes módosítások messze nem lesznek elegendők a közpénzek területén mutatkozó hiány érezhető csökkentésére. Keményebb, erélyesebb és az emberek számára érbevágó rendelkezésekhez kell tehát majd folyamodni. Kár, hogy ezek a kormány programnyilatkozatában nem lettek megjelenítve. Sokkterápia, fokozatos lépések nélkül, ahogyan ezt a kormányfő beharangozta, valószínűleg ez nem megy majd.
4. A választások után sokat beszéltek a községeknek nyújtandó kormánytámogatásról azok tarthatatlan anyagi helyzetének megoldása érdekében. A programnyilatkozatba azonban semmi ilyesmi nem került be, csak arról tesz említést, hogy az önkormányzatok adósságnövelése szigorúbb korlátozás alá esik majd. De hogyan akarja a kormány megelőzni az önkormányzatok tömeges csődjét?
Nem esik szó a programnyilatkozatban az ún. kompetenciatörvény értelmében az államigazgatási hatáskörök önkormányzatokra történő átruházásának a finanszírozásáról és véghezviteléről sem.
Sajnálatos, hogy a Most-Híd az önkormányzatok finanszírozása esetén nem ragaszkodott a tengerszint feletti kritérium 2006-os állapotokra való visszaállításáról, ami igazságosabbá tenné a rendszert. Az alacsonyabban fekvő települések kárára most évente több mint 33 mil. euró (azaz 1 mld. Sk) jut a magasabban fekvő településeknek.
5. A kormány programnyilatkozata karcsú és korszerű államigazgatásról beszél, ám konkrét intézkedések nélkül. Mi azt tanácsoljuk a kormánynak: nyugodtan megszüntethette volna a specializált államigazgatási szervek kerületi hivatalait, ha már egyszer 2007-ben megszűntek az általános kerületi hivatalok. Jelentős közpénzeket takaríthattak volna meg, és a fellebbviteli szerv létrejöhetett volna az egyes minisztériumokban.
6. A programnyilatkozat nem tartalmaz a deficit azonnali lefaragására vonatkozó intézkedéseket. Nem látszik, hogy a kormány igyekezne megtartani a deficit 2010-es meghatározott 5,5%-os szintjét, inkább a 7-8%-os szint tűnik reálisnak.
7. Ellentmondások:
a. Az egyik oldalon a kormány a Szociális Biztosító hiányának megszüntetéséről beszél a privatizációból befolyó összegek által, másrészt viszont azt mondja, hogy nem fogja privatizálni a stratégiai vállalatokat.
b. A kormány az egyik oldalon áthárítja a járulékkötelezettséget az alkalmazottakra, miközben egységesíti az adó- és járulékbefizetést egy helyre, másrészt viszont érvényes az adóhivatalok számának radikális, mai 102-ről 8+1-re való csökkentéséről szóló törvény. És az emberek ezután a megyeszékhelyekre fognak járni az adóbevallásaikkal? És egyúttal megszűnik a Szociális Biztosító, hiszen az egységes helyek tulajdonképpen az átalakított jelenlegi adóhivatalok lennének?
c. A kormány hatékonyabbá teszi a helyi adózási rendszert és kialakítja az önkormányzati bevételek megerősítésének (értsd: emelésének) feltételeit. Egyúttal maximalizálja az ingatlanadót a legalacsonyabb adótétel 20-szorosáról 5-szörösére. Ez hogyan lehetséges, ez nem ellentmondás?
d. Az egyik oldalon privatizálják az autóbusz-közlekedési vállalatok megmaradt állami részvényeit, másrészt viszont nem esik szó arról, hogyan valósul meg a megyék ellenőrző jogkörének megerősítésére a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalt jogos kiadásait illetően a köz érdekében megvalósuló szerződéses személyszállítás esetében.
e. Az éppen elkezdődött választási időszakot nyilvánvalóan a polgárokat érintő megszorító intézkedések jellemzik majd. A kormány programnyilatkozatában viszont nincs szó semmilyen olyan megszorító intézkedésről, amelyek a politikát, az államigazgatást, illetve magukat a politikusokat érintenék, mint amilyeneket a közelmúltban a választások után a szomszédos országok bevezettek. Vagyis a politikusok magukon nem akarnak spórolni.
B. Régiófejlesztés
1. A régiófejlesztés terén megvalósuló legjelentősebb célt, a régiók közti különbségek csökkentését és az ország egyes területei közti összetartás megerősítését említi a programnyilatkozat, nincs szó viszont a kézzelfogható intézkedésekről, arról, hogy miképpen szeretné a kormány ezt elérni.
2. Örömmel vesszük, hogy a programnyilatkozatba bekerültek azok az intézkedések, amelyeket a mi választási programunk is tartalmazott, mégpedig a Nemzeti Stratégiai Keretterv átértékelése, illetve a prioritások és az egyes operatív programok költségvetésének megváltoztatása.
3. Nincs a programnyilatkozatban azonban, hogy a hozzáadottérték-adó visszaigényelhető tétel lenne, azaz elismerhető költségtétel a kisebb települések számára a vidékfejlesztési programban. Nincs tehát szándék az ez irányú korrekcióra, mint ahogyan azt az előző időszakban mi, ellenzéki pártok kértük a kis- és közepes falvak érdekében.
4. Örülünk, hogy a kormány nem teszi lehetővé az új kőolajvezeték megépítését a Csallóközön keresztül.
5. A kevésbé fejlett, elmaradott régiók fejlődésére irányuló intézkedések csak egyetlen mondatban jelennek meg a programnyilatkozatban, a 2.4-es Mezőgazdaság és vidékfejlesztés c. fejezet utolsó mondatában.
C. Közlekedési infrastruktúra, posta, telekommunikáció
1. Több fontos rendelkezés is található itt, a Nemzeti Stratégiai Keretterv megnyitása és a Közlekedés Operatív Programra szánt eszközök növelése.
2. Kérdés, hogy a hídépítések alatt további Ipoly-hidak, illetőleg a Duna-hidak megépítését is érthetjük?
3. A további korszerűsített vasútvonalak alatt érthetjük végre a IV. európai vasúti folyosó szakaszait a Pozsony-Galánta-Sellye-Párkány vonalon?
4. Ha nem fejeződik be a D1-es autópálya építése Kassáig a választási ciklus végéig, hogyan akarják elkezdeni a D4-es autópálya és az R2-es, R7-es és R9-es gyorsforgalmi utak építését? Miközben ezek rendkívül fontosak a régiók közti különbségek megszüntetése, s elsősorban a keleti és déli országrészek régiófejlesztése szempontjából.
5. Sajnálatos, hogy a programnyilatkozat megszavazása során elveszett az igyekezet, amelyet az eredeti tervezet még tartalmazott, miszerint a kormány támogatja a hatékonyabb nemzetközi együttműködést az internethasználók (főleg a gyermekek) védelmére annak veszélyei és a vele való visszaélésekkel szemben (kínzás, erőszak, zaklatás, pornográfia).
Összefoglaló:
Szeretnék rámutatni egy ellentmondásra: a 2006-os választások után az ország a közpénzeket tekintve összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben volt, mint ma, mondhatni, konszolidált volt. R. Fico kormánya akkor sokkal több konkrét intézkedést tartalmazó programnyilatkozatot hagyott jóvá, mint a jelenlegi kormány, pedig a mostani helyzet sokkal keményebb lépések megtételét igényelné, mint a 2006-os helyzet. 2010 tavaszán mi és a többi akkori parlamenti ellenzéki párt is elvégezte a teljesítetlen konkrét intézkedések zárszámadását, amelyeket R. Fico kormánya programnyilatkozatában megígért. Ám most még rosszabb helyzetben van az ország, olyanban, ami sokkal keményebb és határozott intézkedésekért kiált.
A kormány tehát vagy tagadja a nyilvánosság előtt, hogy milyen konkrét lépéseket kíván megtenni az ország felépülése érdekében, vagy pedig nincs elég bátorsága belekezdeni a nem túlságosan populáris intézkedésekbe, hogy megtartsa a polgárok előtt szociális arculatát. Ez azonban ellentmondana a választások előtti ígéreteinek, nem lenne őszinte és végső soron – s ez a legfontosabb s egyúttal legmeglepőbb is – nem lenne Szlovákia és az ország polgárainak az érdeke.
