Az Egészségügyi Ellátást Ellenőrző Hivatal adatai szerint tavaly minden szlovákiai dolgozó polgár átlag 1961 eurót fizetette az „ingyenes” egészségügyégre. A 2012-es átlagfizetés mellett, ami 805 euró volt Szlovákiában, a polgárok megközelítőleg két és fél hónapot csak az egészségügyi szolgáltatásokra dolgoztak.
Katarína Kafková, az Egészségügyi Biztosítók Szövetségégének elnök asszonya szerint a gond nem elsősorban a polgárok ráfordításaival van, nem azzal, hogy működik a szolidaritás rendszere és az aktív biztosítottak részt vesznek az egészségügyi ellátásban, hanem a pénzeszközök felhasználásának hatékonyságával és a szigorúbb ellenőrzésükkel. „A biztosítók ajtajai mögött a pénzforrások ellenőrzése véget ér, ezért vagyunk aztán tanúi például a kórházak nem szokványos közbeszerzéseinek” – jegyezte meg.
A kórházak közbeszerzései során például tipikus jelenség, hogy a versenypályázatba csak egy pályázó jelentkezik, ami növeli a végső felvásárlási árat.
„A páciensnek tudnia kellene, hogy melyik szolgáltató jobb minőségű” – mondta. A szövetség szerint a pácienst egyúttal be kellene vonni a döntési folyamatokba is, és tudnia kellene, hogy mit kap azért a pénzért, amit a biztosítónak utal. De ugyanígy felelősséget kellene vállalnia az egészségügyi állapotáért is.
„A megelőzés s főleg a megelőzés fontosságának tudatosítása Szlovákiában még mindig elmarad más országokkal szemben. Egyik formája lehet például az egyéni biztosítás fejlesztése, amelynek keretében a biztosított személy az igényeinek és az egészségügyi problémáinak megfelelően választja ki a biztosítását” – mondta Kafková.
Aktuálne.sk nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39307,36857,36472,35128″}
