Az MKP és a Most-Híd is azon az állásponton van, hogy a magyart regionális nyelvként ismerjék el Szlovákiában – hangzott el az Anyanyelvünkért Polgári Társulás komáromi konferenciáján, melyen a kétnyelvűség ügyét szorgalmazó civil szervezetek is bemutatkoztak.
A február 27-28. között a Nyelv, ami összeköt – anyanyelvhasználat lehetőségei Szlovákiában címmel rendezett kétnapos konferencián a felvidéki magyar közösség anyanyelvhasználatát több aspektusból vizsgálták és egy közös cselekvési stratégia kidolgozásának lehetőségeit is megvitatták. A konferencia záró szekciójára a politikai pártok képviselőin túl azok a civil szervezetek is meghívást kaptak, melyek különböző akciókkal segítik a kétnyelvűség ügyét és a felvidéki magyarok nyilvános anyanyelvhasználatának kibővítését.
Samu István, az MKP országos elnökségi tagja pártjának Dél-Szlovákia kétnyelvűségét szorgalmazó társadalmi-politikai célkitűzéseit vázolta. Kiemelte: a magyar párt korábban kiegészítéssel igyekezett javítani a Most-Hídnak a vasúti kétnyelvűséget szabályozó törvényjavaslatán. Erre – mint Samu fogalmazott – azért volt szükség, mert a törvényjavaslat a magyar közösség számára kedvezőtlen példát teremtett volna a nyelvhasználati joggyakorlatban, ráadásul nem írt elő kötelezettséget, s az önkormányzatoknak kellett volna megfizetnie az ezzel járó költségeket is. Megjegyezte: a kétnyelvűség megerősítése érdekében az MKP bekapcsolódott a választójogi törvény tárcaközi egyeztetéseibe, bizonyítva ezzel, hogy nemcsak parlamenti pártként lehet eredményeket elérni. Samu elmondta azt is, pártja azzal, hogy a Bárdos Gyula elnökjelöléséhez szükséges aláírásokat kétnyelvű nyomtatványokon gyűjtötte, precedenst teremtett. Tették ezt úgy, hogy nem volt garancia annak elfogadására – hangsúlyozta. Ezt a példát állította a Most-Híd alelnöke, Simon Zsolt elé is, aki egynyelvő petíciókon szólította meg a megyerendszer megváltoztatásának kérdésében az embereket.
Samu leszögezte: az MKP a kisebbségségi nyelvek státusán változtatni szeretne, és azon dolgozik, hogy a magyart regionális nyelvként ismerjék el Szlovákiában.
Mezőberény példáját megemlítve, ahol a helységnév-tábla három nyelven van kihelyezve, kijelentette: a kétnyelvűség nem egy „alternatív világ”, az MKP ezért nem kér mást, mint ami „másnak is kijár”.
Hasonló véleményen van Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője, aki a konferencián úgy fogalmazott: a magyar közösségnek megmaradása érdekében oktatási és kulturális önkormányzatiságra van szüksége, valamint arra, hogy anyanyelvét regionális nyelvként kezeljék. Solymos elmondta, hogy pártja hosszútávú elképzeléseit három alappillérre, az oktatásra, kultúrára és nyelvhasználatra építve a nemzetpolitikai vízió címet viselő dokumentumban fogalmazta meg. A frakcióvezető fontosnak tartja ugyanakkor azt is, hogy a kétnyelvűség és a nyelvhasználat terén a civil szféra és a politikum összehangoltan tudjon együttműködni.
A konferencián a több száz kormány- és önkormányzati rendeletet magyarra fordító, valamint az önkormányzati képviselők munkáját segítve, az Önkormányzati Szemle címmel folyóiratot is megjelentető Pro Civis polgári társulást Kállay András, a Via Nova ICS országos és regionális névmagyarosítási és kétnyelvűségi akcióit Bese László, a Kerekasztal munkáját Tokár Géza, a civil szervezet szóvivője, a Jogsegélyszolgálat tevékenységét Szekeres Klaudia, a Fontos vagy! Mozgalom eredményes „gerillaakcióit” Kovács Balázs mutatta be.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44335,44321,44230″}
