A 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek pénteken, július 25-én Berényi József és Csáky Pál is a vendége volt. Este ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. Orbán Viktor és Semjén Zsolt szombaton, július 26-án tárgyal a Bálványoson tartózkodó politikai vezetőkkel.
A rész és az egész címmel tartott nemzetpolitikai kerekasztal Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes előadásával kezdődött. A fórumon Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Répás Zsuzsanna, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, moderátor, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Horváth Ferenc a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke vettek részt.
„Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia” – fejtette ki Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: nyilván nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiák legyenek. A magyar állam azt az autonómiakoncepciót támogatja, amelyet az adott nemzetrész kidolgoz – szögezte le.
Az autonómia tekintetében kifejtette: Magyarország soha nem követelt olyasmit, amire ne lenne precedens az Európai Unióban.
„Tehát az autonómia nem valamilyen magyar találmány, nem valamilyen extrém magyar követelés, mint ahogy azt a román belpolitikában is beállítják: az autonómia és önrendelkezés végeredményben emberi jog a közösség szintjén. Úgy is szokták megfogalmazni, az emberi jogok királynője” – mondta Semjén Zsolt.
A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésen Semjén Zsolt elmondta: a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért, amely integráns része a magyar költségvetésnek. Elmondta: a külhoni szervezetek és programok támogatására szánt évi 21 milliárd forint minden korábbinál nagyobb. A támogatást növelni fogják, ezzel együtt a magyar gazdaság növekedése és a költségvetési hiánycél tartható – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kitért arra, hogy a külhoni közösségek közül most a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben.
„Nem folyhat magyar vér olyan háborúban, amelyhez a magyarságnak semmi köze. Semmilyen bűnrészessége nincs a magyarságnak abban a helyzetben, amely ott kialakult. Tehát a kárpátaljai magyarság érezze azt, bármi történik, mindig számíthat a magyar államra. A magyar állam és az egyetemes magyarság a kárpátaljai magyarság mögött van” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Tusványosként emlegetett nyári szabadegyetemen.
Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kifejtette: a határon túli magyaroknak az az érdekünk, hogy továbbvigyék a nemzetpolitikában négy éve elindult folyamatokat, amelyek az egyes nemzetrészek szoros, testvéri partnerkapcsolatán alapultak.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott, a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása.
A külhoni magyar pártvezetők jelenlétét kihasználva péntek este Bálványoson ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. (mti)
Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
Az erdélyi Bálványosfürdőn ülésezett július 25-én a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), a Magyarország határain túli magyar nemzeti közösségek azon politikai és társadalmi szervezeteinek konzultatív testülete, amelyek e nemzetrészek önrendelkezésének megvalósítása iránt elkötelezettek. Az ülésre a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és Diáktáborral egy időben kerítettek sor, ezzel is hangsúlyozva a Tusványosként ismert rendezvénynek a magyar nemzetpolitikában betöltött kiemelkedő szerepét.
Tőkés László elnök köszöntötte a KMAT ülésének részvevőit, külön is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, majd számba vette az elmúlt időszak fejleményeit a legutóbbi, a muravidéki Gyertyánoson tavaly októberben tartott rendes ülés óta. Ezt követően a KMAT áttekintette a Kárpát-medencei autonómiák és autonómiatörekvések helyzetét.
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes arról tájékoztatott, hogy a magyar polgári kormány mind a KMAT, mind annak törekvései mellett elkötelezett, továbbra is azt vallva, hogy a határon túli magyar nemzetrészek szülőföldjükön való megmaradásának záloga a közösségi autonómia kivívása és az anyaországhoz való tartozás közjogi biztosítása – ami a kedvezményes honosítási folyamattal megindult. A magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja – hangsúlyozta Semjén Zsolt –, ezeket az illető közösségek kell kidolgozzák, annyit és olyant, amennyire és amilyenre szükség van. A szomszédos államok többségi nemzeteit pedig meg kell alaposan ismertetni a különféle autonómiaformákkal, hogy szűnjön az idegenkedés és az ellenállás a közösségi önrendelkezés gondolatával szemben. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik.
A KMAT a maga során ezt méltatta, kifejezve elismerését a határok fölötti nemzetegyesítés 2010 óta tapasztalt eredményeiért, a magyar kormányzat és tisztségviselőinek munkájáért.
A tanács a következőkben megfogalmazta súlyos aggodalmait az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. A nemzeti közösségek védelme melletti kiállás ez esetben konkrétan kötődik a kárpátaljai magyar nemzetrészhez, hiszen a kelet-ukrajnai háborús helyzet fokozódása beláthatatlan következménnyel járhat. A megoldás az ukrajnai helyzetre a tárgyalás lehet, a demokratizálódás és az európai felzárkózás, az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása.
Az ülésen döntöttek a KMAT monitoring-rendszerének felállításáról, ami a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételeknek a teljesülését kíséri figyelemmel, tekintettel e közösségek helyzetére, jogaik érvényesülésére, esetleges sérelmeikre mind egyéni, mind csoportszinten.
A KMAT a továbbiakban saját fennállásnak tízéves jubileuma, illetve a 2004. december 5-i népszavazás tizedik évfordulója alkalmával szervezendő rendezvényekről hallgatott meg és fogadott el vázlatos előterjesztést.
A tisztújítás során a kettős jelölés történt: egyfelől Tőkés Lászlót, másfelől Izsák Balázst javasolták elnöknek. A Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban visszalépett a leköszönő elnök javára, így a tizenkét tagszervezet jelen lévő kilenc képviselője titkos szavazással, egyhangúlag újraválasztotta Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt a KMAT elnökévé, aki megköszönte az ismétlődő bizalmat. A tanács eddigi titkárát, Mécs Lászlót is újraválasztották e tisztségbe – közölte a Felvidék.ma-val Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája.
Berényi József a felvidéki magyar közösség elmúlt egy évét értékelte
Az egyes politikusok felvázolták régiójuk, közösségük helyzetét és politikai érdekérvényesítő tevékenységüket. Berényi József arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja az elmúlt években sikeresen stabilizálta helyzetét, köszönhetően az elmúlt választási megmérettetéseken elért jó eredményeknek, hiszen – mint mondta – leginkább az eredmény igazolja a munkát. Lelkiállapotát tekintve azonban a felvidéki magyar közösségen továbbra a bizonytalankodás érezhető. Ennek javítását a felvidéki politikus a kollektív jogok kiterjesztésében látja, illetve azon gazdasági feltételek kiterjesztésében, melyek a közösség egészséges fejlődését és a szülőföldön boldogulást segítik. Ezek viszont sok esetben a szlovák érdekekkel állnak szemben.
Míg a délelőtt folyamán Az EU-integráció alkotmányos korlátai című előadáson – melyen Csáky Pál is előadott – felvetődött, hogy az Európai Parlamentben magyar– magyar szinten gyakoribb lehetne az egyeztetés és szorosabb az együttműködés. Pozitívan értékelve a kárpát-medencei magyar pártok közt működő kapcsolatokat. (Csonka Ákos)
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szintén július 25-én, pénteken Az európai uniós integráció alkotmányos korlátai címmel került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgató Csáky Pál (MKP) és Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselőkkel és Győri Enikővel, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkár asszonyával beszélgetett.
Az Európai Unióban fontos dialógus indult be az unió jövőjét illetően – jelentette ki Csáky Pál, az MKP EP-képviselője a tusványosi kerekasztal- beszélgetésen. „Fontos, hogy eme együttgondolkodás kapcsán a Magyarország határain kívül élő magyarok rendezetlen helyzete is napirendre kerüljön. Ehhez azonban a jelenleginél hatékonyabb egyeztetésre van szükség a magyar kormány és parlament, illetve a határontúli magyar szervezetek között” – fogalmazott Csáky, aki szerint az e célra létrehozott szervezetek – a MÉÁRT és a KMKF – tevékenységét hatékonyabbá kell tenni.
Az EP-képviselő szerint javítani kell az EU-nak címzett beadványok szakmai színvonalán is. „Az öncélú vetélkedés és az elhamarkodott lépések ezen a téren károsak voltak” – fogalmazott Csáky, aki felajánlotta, hogy az EP petíciós bizottságának alelnökeként koordinátori szerepet is betölthet az ilyen kérdések napirendre tűzése terén. (Dunajszky Éva)
Határon túli magyar vezetőkkel is tárgyal Orbán Viktor szombaton
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vendége lesz szombaton Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki – hagyományosan – megtartja nemzetpolitikai értékelő beszédét. Erre szombat délelőtt kerül majd sor, a beszédet a Duna Televízió és a Kossuth Rádió is élőben közvetíti fél tíztől.
A miniszterelnök ezt követően helyettesével, Semjén Zsolttal együtt tárgyalóasztalhoz ül a határon túli magyarság Bálványoson tartózkodó politikai vezetőivel, akikkel aktuális nemzetpolitikai kérdésekről cserélnek eszmét.
Amint korábban már megírtuk: Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője a mai napon vett részt kerekasztal-beszélgetésen, melynek témája az európai integráció alkotmányos korlátai. Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke pedig határon túli kollégáival vett részt nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Répás Zsuzsanna, korábbi nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vezetett.
Orbán Viktor bálványosi beszédét minden alkalommal élénk várakozás és figyelem övezi, hiszen a miniszterelnök nem csak az elmúlt időszak eredményeit, tapasztalatait értékeli, de a szabadegyetemen elmondott beszédeiben rendre a magyar nemzetpolitika területén irányadó célokat, programokat fogalmaz meg. A miniszterelnök beszédével természetesen hírportálunkon is foglalkozunk majd. (szd)
A tábor részletes programja és beszámolói ITT>>> érhetők el.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47504,47467,47367,47324,47447″}