Erre a negatív jelenségre hívja fel a közvélemény figyelmét a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) legújabb tanulmánya. Akár néhány év elteltével újabb súlyos vagyonvesztés sújthatja a hazai háztartásokat. Kipukkanhat a jelzáloglufi, az NBS adatai szerint ugyanis a szlovákiai háztartások 37 százaléka el van adósodva.
„A kölcsön felvételénél jól meg kell gondolnunk, mire költjük azt. A fiatalok jelzáloghitel nélkül nehezen tudnának saját otthont teremteni, s a jelenlegi alacsony kamatok mellett ez az eladósodás észszerű megoldásnak tűnik. Az átlagos használati cikkekre, mint például a személyautó, egészen biztosan jobban megéri spórolni, mint kölcsönt felvenni” – szögezte le Maroš Ovčarik, a Pénzügyi Iránytű nevű társaság igazgatója.
A felsoroltak ellenére a fogyasztási cikkek finanszírozására minden negyedik háztartás kölcsönt vesz fel. A folyószámlán keresztül történő kölcsönfelvétel az egyik népszerű formája az eladósodásnak, az átlagos tartozás itt eléri a 400 eurót. „A fogyasztásra költött kölcsön mindig megdrágítja azt, hiszen fizetni kell a kamatokat és a különböző kezelési költségeket” – tette hozzá Ovčarik. A más típusú fogyasztási kölcsönök esetében a hazai háztartások átlagos tartozása eléri a 2 416 eurót.
Vannak-e forrásaink a hitel törlesztésére?
Nem kis meglepetést okozott az NBS tanulmánya, melyből kiderült, hogy a hazai háztartások 25 százaléka fogyasztásra szánt hitelek felvétele miatt adósodik el, s csak 16 százalék teszi ezt a saját ingatlan vásárlásának céljával. A lakhatás céljára felvett kölcsönök miatt a háztartások átlagos tartozása elérte a 37 500 eurót. Jó hír azonban, hogy a hazai háztartások többsége képes törleszteni a tartozásait.
„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai háztartások megfelelő forrásokkal rendelkeznek kötelezettségeik törlesztésére” – olvasható az NBS tanulmányában. Az is kiderült, hogy a fiatal családoknak és az egyedülállóknak okoz legnagyobb gondot a törlesztés. „Ezeknél a háztartásoknál kedvezőtlen körülmények esetén fokozott mértékben fennáll a pénzügyi rizikótényezők veszélye” – állapítja meg a tanulmány.
A nem banki társaságok okozzák a legtöbb szerencsétlenséget
A legtöbb szerencsétlenséget a nem banki társaságok okozzák az embereknek. „Leggyakrabban azért adnak kölcsön, hogy a lehető legrövidebb időn belül 100 százalékos nyereséget érjenek el. A legrosszabb az, ha az emberek a lakáscélú ingatlanjaikkal kezeskednek az ilyen hitelért, így az is előfordulhat, hogy már néhány törlesztőrészlet elmaradása miatt elveszítik azt. „A kormány nem banki társaságok működését korlátozó igyekezete ellenére, azok mindig új módszereket találnak ki” – nyilatkozta Štefan Dutko, a Védekezni Megéri nevű egyesület elnöke. Az egyesület már évek óta ellátja a nem banki társaságok miatt bajba jutott emberek képviseletét a bírósági eljárások során.
Alacsony bevételek és a rossz élethelyzetek kombinációja
„Tapasztalataim szerint az alacsony bevételek és rossz élethelyzetek kombinációja sodorja az embereket az előnytelen hitelfelvételbe. Ilyenkor az ember gondolkodás nélkül aláírja a nagyon előnytelen hitelszerződést is” – jegyezte meg Dutko. Hozzátette: egy tipikus hazai háztartás éves bruttó bevétele 13 132 euró, amiből csak élelmiszerre 3 720 eurót költenek, s átlagosan az emberek 12 hónap alatt nagyjából 1 632 eurót képesek megspórolni.
„Szlovákiában a megtakarítások, hasonlóan az EU többi államához, a háztartások egy viszonylag szűk csoportjának köszönhetően jönnek létre” – szögezi le az NBS tanulmánya. A hazai háztartások anyagi jólétének legfőbb forrásai a saját tulajdonú ingatlanok és a bankokban lévő megtakarítások. A szlovákiai lakosok 85 százalékának tulajdonát képezi az az ingatlan, amelyben lakik. Banki megtakarításokkal a lakosság 79,1 százaléka rendelkezik. További anyagi forrásokat jelentenek a személyautók, valamint a II. nyugdíjpillérbe, pénzügyi alapokba, biztosítási termékekbe, értékpapírokba és a vállalkozásba fektetett pénzügyi beruházás.
Az NBS két széleskörű kutatása foglalkozott a szlovákiai háztartások pénzügyi helyzetével és fogyasztási szokásaival. Az első felmérést 2010-ben, a másodikat 2014-ben végezték. Az Európai Központi Bank égisze alatt hasonló felméréseket végeztek az unió azon tagállamaiban, melyek az eurózóna részét képezik. Az NBS szakemberei által készített tanulmány elkészítésébe 2 135 háztartás kapcsolódott be. Mért adataik szerint 2010 és 2014 között 27 százalékról 37 százalékra nőtt a hazai lakosság eladósodása.
(Pravda.sk/Felvidék.ma)
