A Pozsonyi Magyar Intézetben csütörtök este tartották az Európáról közép-európaiként című kerekasztal-beszélgetést, melyen Molnár Imre, az intézet igazgatója Csáky Pállal, Duray Miklóssal, Popély Gyulával és Zombori Istvánnal beszélgetett a közép-európai létről, és azon belül a magyarság helyzetéről.
A rendezvényen bemutatásra került a második kiadást megért „A szabad Közép-Európa múltja és jövője (Kereszténység, lengyel-magyar kapcsolatok, globalizáció)” című kötet is, melyet a budapesti székhelyű Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség adott ki. A könyvet portálunkon már korábban ismertettük.
Molnár Imre tájékoztatott arról, hogy a közép-európai létről hamarosan egy magyar-szlovák eszmecserét is rendeznek, ezt követi majd a visegrádi országokból meghívott vendégekkel való együttgondolkodás. A Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója a közönség soraiban üdvözölte Dániel Erzsébetet, aki Zombori Istvánnal szerkesztette a könyvet. Mint ismeretes, Dániel Erzsébetnek nagy szerepe volt abban, hogy Párkányban szobrot állítottak az 1683-as párkányi csata hősének, Sobieski János lengyel királynak.
Dániel Erzsébet elmondta, hogy a kötettel és a szoborállítással is az volt a céljuk, hogy a múlt tanulságait, értékeit átmentsék a jövő számára. A folytatásra nem kell sokáig várni, ez év október 7-én a párkányi csata 335., illetve a szoborállítás 10. évfordulója alkalmából ismét történelmi konferenciát rendeznek Párkányban.
Zombori István történész, muzeológus hangsúlyozta, hogy az általa képviselt közösség egyik célja a hiánypótló könyvek kiadása. A párkányi csata jelentősége abban is rejlik, hogy a keresztény seregek ütköztek meg a pogánnyal, és ennek a 21. század elején is aktualitása van, hiszen ma ismét össze kell fognunk a kereszténység védelmében.
Duray Miklós író-politikus elmondta, hogy pontosan ismerjük azokat a hibákat, melyek Trianonhoz vezettek, és a bennünket ért tragédiákban komoly felelősségünk van nekünk, magyaroknak is. Itt említette példaként Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írt, úgynevezett Cassandra-levelét, amellyel Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mondott elutasító véleményt. Emlékeztetett Mocsáry Lajos 19. századi országgyűlési politikusra is, aki 50 évvel annak bekövetkezte előtt megjósolta az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését. „A jövőt, amennyire lehet, előre kell látnunk, hogy felkészülhessünk rá” – mondta Duray. A mai közép-európai helyzettel kapcsolatban rámutatott, hogy megváltoztak az irányok, most mi védjük Európát a Nyugatról érkező folyamatok ellen. „Ahogy a párkányi csatában, most is a kereszténység a tét, csak most nem az Oszmán Birodalom ellen, hanem a globalizációval szemben kell azt megvédenünk”.
Popély Gyula történészprofesszor emlékeztetett arra, hogy a klasszikus értelemben vett Közép-Európát Trianon után elnyelte a Balkán. Bár nem mi voltunk akkor már a történelem alakulásának fő mozgatórúgói, ehhez a magyar politikai vezetők, például Károlyi Mihály és Kun Béla ámokfutó politizálása is hozzájárult. A várható jövővel kapcsolatban megjegyezte: „Az egész múltunk bennünk él. (…) Csak azok hirdetik a megváltoztathatatlant, akiknek ehhez érdekük fűződik. Nekünk az az érdekünk, hogy jobb irányba menjenek a dolgok” – mondta.
Csáky Pál európai parlamenti képviselőként a jelen lehetőségeit is áttekintette. A visegrádi országokról szólva rámutatott, nem egy stratégiai szövetségről van szó, hanem egy alkalmi lobbicsoportról, amely bármikor széthullhat, és ezért saját erőnkből kell építkeznünk. Rámutatott, hogy az őshonos kisebbségek jogvédelméről szóló EP-határozat elfogadása is mutatja, törekvéseink eredményesek lehetnek. „A küzdelmet sohasem szabad feladnunk” – hangsúlyozta.
