A tizenhatodik alkalommal megrendezett Ipoly-nap helytörténeti – kulturális rendezvény keretei között dr. Kiss László helytörténész, orvostörténész Karinthy Frigyes második feleségének érdekfeszítő életét vázolta fel a hallgatóságnak.
Kevesen tudják, hogy az ismert író második felesége, dr. Böhm Aranka Ipolyságon született, s az Ipoly menti városban töltötte ifjúságát.
Mint a helytörténész elmondta, Karinthy Utazás a koponyám körül című művében mellékszereplőként megjelenik akkori felesége. Az orvosvégzettségű Aranka ápolta férjét a stockholmi agyműtétet követően.
Sokáig ismeretlen volt születésének helye
Sokáig ismeretlen volt Aranka származása, világra jöttének helyszíne. Czeizel Endre orvosgenetikus 1995-ben megírt Számadás a tálentomról című kötetében vizsgálja a Karinthyak géniuszát. E kötetben jelenik meg első alkalommal Karinthy feleségét illetően az Ipoly menti város említése: „Böhm Aranka zsidó kereskedőcsaládból származott. Édesapja, Böhm Ignác Újvidéken született. Kezdetben utazó, majd 1925-től Budapesten kötél-, zsineg- és ponyvaáru-kiskereskedő. Édesanyja, az ugyancsak zsidó kereskedőcsaládból származó Mangold Hermina Ipolyságon látta meg a napvilágot. 1892-ben házasodtak össze, és a következő évben meg is született lányuk, Aranka, majd később egy fiú, Tibor.”
Az orvosi kar évkönyve Böhm Aranka adataival (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az unoka, Karinthy Márton Ördöggörcs, utazás Karinthyába című, 2003-ban kiadott kötetében a nagymamára emlékezve szintén megemlíti Ipolyságot. Dr. Kiss László az előadásában szólt róla, hogy a pesti orvosi kar 1932-es évkönyvében lelt rá Karinthy Frigyesné dr. Böhm Aranka születési dátumára és helyére. Az évkönyv alapján tudjuk, hogy Aranka 1893. július 17-én született Ipolyságon.
Gyermekkorát a városban töltötte, vélhetően az első világégés előtt költözhettek Budapestre.
Ady Endre, Kertész Tibor, Karinthy Frigyes, Déry Tibor
A szemrevaló fiatal hölgy a kor több ismert és elismert személyiségével találkozott. Karinthy Márton a már említett könyvében a következőket írja: „Aranka gyönyörű, kreol szépség volt. Fiatalon különösen erotikus. Nagy volt benne a vágy, hogy az ismert emberek közé vegyüljön. Életcélja volt felemelkedni az irodalmi nagyasszonyságig.”
Aranka Cinivel, fürdőruhában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Így már nem csoda, hogy Ady Endre figyelmét is magára vonzotta. A költőfejedelem az Arankával folytatott viszonyának egy egész versciklusban adózott. E ciklus tán legismertebb verse A vállad, a vállad című költemény. A románcnak azonban nagyon gyorsan vége szakadt.
Aranka röviddel a szakítás után a fiatal Kertész (Krausz) Tivadar orvossal vigasztalódott. Hamarosan összeházasodtak, 1916-ban megszületett Tibor nevű fiuk. A házasság nem bizonyult tartósnak.
Az egy betegség miatt szobafogságra kényszerülő Aranka szórakozásként a telefonkönyvben keresett új férjet magának. Így hívta fel az akkor már özvegy Karinthy Frigyest. A telefonbeszélgetésből kapcsolat, majd 1920-ban házasság lett. Az egyik házassági tanújuk Heltai Jenő volt.
Ady Endre verse Böhm Arankához (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Házasságuk gyümölcseként 1921 nyarán megszületett Karinthy Ferenc, Cini. A házaspár viszonya érzelmektől túlfűtött és viharos volt. Frigyes szerette volna, ha Aranka lesz a műveinek első értő olvasója. Ám feleségétől legtöbbször csak kritikát kapott. Konfliktusokkal tűzdelt életük volt, különös házasság volt az övék, közben mindkét fél románcokba bonyolódott.
Aranka a húszas évek második felében az emigrációból hazatért Déry Tiborral kezdett flörtölni. A románc mintegy négy évig tartott. Déry Tibor Ódivatú szerelem címmel hosszú fejezetet szentelt önéletrajzi könyvében ennek a szerelemnek. Aranka emellett további férfiakkal bonyolódott hosszabb-rövidebb kapcsolatokba.
Karinthy Frigyesné dr. Böhm Aranka
Kiss László előadásában megjegyezte, nem tudjuk, mi késztette Arankát arra, hogy feleségként és anyaként orvosi tanulmányokba kezdjen. Mint már említettük, az 1931/32-es tanévben végzett a pesti orvosi karon, majd praktizálni kezdett. Először Schaffer Károly ideggyógyász klinikáján dolgozott, 1934-től pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet orvosa volt, önálló rendelőt nyithatott.
Karinthy Frigyessel az agyműtétet követően (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Komoly megpróbáltatásként érik a Karinthy Frigyes egészségügyi állapotával kapcsolatos kedvezőtlen hírek. Orvosként a férje mellett volt a 1936-os stockholmi agyműtétnél. A műtét sikerült, ám alig két évvel később Karinthy elhunyt.
Végállomás: Auschwitz
A férje halála utáni időszakról nagyon keveset tudunk. A negyvenöt éves korában megözvegyült doktornő kiköltözött az Egyesült Államokba. A második világháború kitörésekor ki akarta vinni magához Cinit is. Az akkor már felnőtt Ferenc megtagadta édesanyja kérését, erre Aranka visszatért Magyarországra.
A zsidó származású Böhm Aranka még fiatalon felvette a keresztséget. Az orvosi kar évkönyvében már az evangélikus vallás szerepelt a neve mellett, mindez azonban nem segített rajta.
A zsidóüldözések kezdetén vidékre menekült. 1944 júliusának első napjaiban elhurcolták. A bevagonírozás és az utazás végleg összeroppantotta lelkierejét – jegyezte meg a helytörténész.
Dr. Kiss László, helytörténész, orvostörténész vázolta fel dr. Böhm Aranka érdekes életútját (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Auschwitzban állítólag a tábor rettegett orvosa, Jozef Mengele megpróbálta rábírni Arankát az úgymond együttműködésre. Karinthy özvegye válaszul felpofozta Mengelét. Böhm Aranka élete a tábor gázkamrájában ért végett.
Dr. Kiss László a kétezres évek elején már írt Böhm Aranka lehetséges ipolysági gyökereiről. 2011-ben a budapesti Orvosi Hetilap olvasóinak figyelmét hívta fel a fontos ipolysági vonatkozásra. Dr. Böhm Aranka neve nem szerepel az orvostörténeti lexikonokban, pedig megérdemelné, hiszen a konfliktusok ellenére közel húsz évig társa, olykor ápolója volt a huszadik század egyik legjelentősebb írójának – zárta gondolatait az orvostörténész.
