A Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban is sok fontos eredménnyel tevékenykedő Rákóczi Szövetség elnöke, Csáky Csongor Csűrös Csillának nyilatkozott a Kossuth rádió Nagyok című műsorában. A Duna-díjjal kitüntetett Rákóczi Szövetség a Diaszpóra programnak köszönhetően világszervezetté nőtte ki magát, de a szövetség gyökerei a Felvidéken vannak.
Csáky Csongor elkötelezett ember. A reflektorfény nem kenyere, kivéve ha a határon túli magyarok megmaradásának szolgálatáról, a nemzeti összetartozás ügyéről van szó. Az általa végtelenül tisztelt előd nyomdokain járva munkatársaival áldozatos munkával szövik újra az elszakított szálakat, sok fontos eredménnyel, s az anyagi és a lelki-kulturális támogatásokban az arányokat is jól megtalálták.
A Rákóczi Szövetség szerteágazó tevékenységével maga II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem is elégedett lehetne.
Csáky Csongor fontosnak tartja kiemelni, hogy majd harminc éve voltak olyan emberek, akik kijelölték a stratégiát, s ehhez megtalálták azokat az embereket Kárpát-medence-szerte, akikkel jó ügyekben, cselekvően össze tudtak fogni.
„Szeretnénk ezt az építkezést folytatni, egészen biztos, hogy a tevékenység középpontjában továbbra is az ifjúságnak kell állnia. Mondani szokás, hogy ami a középiskolában történt velünk, arra évtizedek múltával is emlékezünk, ez az az időszak, amikor az identitásnak és a kapcsolatrendszernek egy nagyon jelentős része kialakul, ezért is tartjuk fontosnak, hogy minél több lehetőséget adjunk a középiskolásoknak” – mondta.
Csáky Csongor üdvözli az összmagyar középiskolás tábor résztvevőit Sátoraljaújhelyen (Fotó: Rákóczi Szövetség)
Annak érdekében dolgoznak, hogy rámutassanak, a magyar iskolaválasztás a helyes döntés. 2001 és 2011 között a magyarságnak több mint 11%-a tűnt el, ennek ellenére a magyar iskolába íratott gyerekek létszáma tekintetében stabilitás figyelhető meg. „Ez közös siker, de el kell mondani, hogy még ma is van olyan 10-13 százaléknyi szülő, akik valamiért másként akarnak dönteni. Őket is szeretnénk meggyőzni” – szögezte le. Hozzátette, nagyon fontos, hogy sokan mondjuk ugyanazt.
A lelkész, a plébános, az óvónő, a polgármester, a háziorvos, a média, a Rákóczi Szövetség mind-mind azt mondja, hogy nem csak a közösség, de az egyén számára is a legjobb a magyar oktatás, s a magyar iskola többletet nyújt, hogy ne kopjon meg a magyar identitást erősítő tudás.
Csáky Csongornak az ügyszereteten kívül személyes kötődései is vannak. Szintén a Felvidéken született, Ipolyság mellett egy pici faluban. Gyerekkorában több olyan helyzetet megélt, amikor érezte, hogy magyarsága egy nagyon nagy érték, de a szlovák környezetben megkülönböztetik.
A családban az 1990-es évek szlovák állami megszorításainak a témája gyakran felmerült. „A szüleink úgy igyekeztek bennünket nevelni, hogy tudjuk, magyarok vagyunk, de fontosnak tartották azt is elmondani, hogy meg kell tanulnunk a szlovák nyelvet is. Közvetítették, hogy a hétköznapi életben a szlovák–magyar feszültség nem olyan, mint a politika szintjén” – jegyezte meg. Így alakult ki nála az egészséges önbecsülés, a büszkeség a magyar kultúra iránt.
Budapesten járt egyetemre, történelmet és politológiát tanult, s nagyszerű tanára, Kiss Gy. Csaba révén bekapcsolódhatott 2006-ban a Rákóczi Szövetség munkájába. Ennek köszönheti, hogy megismerte Halzl Józsefet, aki ennek a szervezetnek a szíve, lelke már három évtizede. Egyfajta második apjaként tekint rá. A komolyzene iránti szeretete is innen ered.
A Duna Televízió által alapított Duna-díjjal kitüntetett Rákóczi Szövetség elnöke, Csáky Csongor (b) és Halzl József alapító, tiszteletbeli elnök az elismerés átadásán az MTVA Kunigunda utcai székházában 2018. december 13-án.
MTI/Mohai Balázs
Mint elmondta, Halzl úr többször meghívta az otthonába, ahol zenei esteket szervezett, s maga is sokat zongorázott, zongoraművésznek készült, de végül mérnök lett. A zene iránti szeretete azonban megmaradt, s azt a fiataloknak is igyekezett átadni. Csongorral gyakran jár hangversenyekre is. Tőle tanulta meg, hogy a zene olyan érték, ami az ember lelkét fel tudja emelni, s át tudja segíteni a nehézségeken. A fiataloknak is elmondták a találkozókon, hogy olyan zenét hallgassanak, amely értékes, összetart és értékeket közvetít. A műsorban Franz Schubert, Ludwig van Beethoven, Bach és a Csík zenekar zenéit választotta.
„Számomra nagyon nagy ajándék, hogy még ma is együtt dolgozhatok Halzl Józseffel. Nagyon sok mindent tanultam sokakkal együtt tőle. Ő egy nagy példakép, egyfajta ikon, nemcsak nekem. Olyan személy, akiből sugárzik az elegancia, akiben van egyfajta visszafogottság, bölcsesség” – nyilatkozta Csáky Csongor.
Tudatosan nem akart Budapesten maradni. Felesége is felvidéki, főállásban tanárként dolgozik, biológus. Házasságkötésüket követően életüket kétlakiságban kezdték el, Ipolynyék és Budapest között ingáztak. Mikor a gyerekeik, Franciska és Berci nagyobbak lettek, akkor kellett meghozniuk azt a döntést, hogy a fővárosba költöznek.
Úgy fogalmaz, hogy fél lábbal még mindig otthon, a Felvidéken van, a gyerekei is hazavágynak a nagyszülőkhöz.
„Az élet egy folyamatos küzdelem, de ha jó dolgokért küzdünk, akkor közben boldogok is tudunk lenni” – zárta a beszélgetést.
(Forrás: Kossuth rádió/Felvidék.ma)
