Balmazújvárosban rendezte évzáró találkozóját a Hagyományok Háza Hálózat. A kétnapos konferencián a területek vezetői értékelték éves munkájukat, s a jövő évi terveiket is megosztották a résztvevőkkel.
A balmazújvárosi Virágoskúton rendezte rendes éves összejövetelét november 21-23-án a Hagyományok Háza Hálózat. A szervezet képviselői területenként számoltak be az idei eredményekről. A rendezvényt kerekasztal-beszélgetés zárta, melyen a vezetők értékelték a 2021-es évet, és a mintegy negyven résztvevő javaslatokat fogalmazott meg a hatékony közös munkára vonatkozóan is.
Both Miklós, a Hagyományok Háza nemrégiben kinevezett főigazgatója bevezetőjében hangsúlyozta, hogy fontos feladata az intézményben markánsan különválasztani a feladatköröket. A szakmai-szervezeti-adminisztratív hármas felosztástól a szakemberek munkahatékonyságának emelkedésére számít. A vezető emlékeztetett arra, hogy a – korábbi eredményes munkával összefüggésben – megnőtt az érdeklődés a hagyományok iránt, viszont a szakemberek száma nem mindig tud lépést tartani az igényekkel. Erre részben megoldást jelenthet az új tartalmak alkalmazása, hatékony nyitás a fiatalabb nemzedékek felé. Kiemelte a kommunikáció szerepét, s a többségi társadalom megszólításának fontosságát.
„Nyáron aktívan jelenhettünk meg a folkudvaros-népzene-néptánc választékunkkal a gazdag fesztiválprogramban – tekint vissza az évre László Eszter, az Erdélyi Hagyományok Háza kolozsvári irodájának vezetője. – Újdonság, hogy irodai székházainkban kézműves kiállítással egybekötött kiscsoportos foglalkozásokat szerveztünk. Szatmártól Gyimesig aktív terepmunkával mértük fel a helyi közösségek igényeit, s a szakmai segítségnyújtás lehetőségét. Ezen a területen a szakmai-módszertani műhelyek szervezését, az oktatók továbbképzését említhetem. Nagy gondot fordítottunk a helyi civil szervezetekkel való együttműködések éltetésére, kiszélesítésére.”
Farkas József, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetője a felvidéki eredményeket összegezte. Beszámolója szerint számos idei újításra tekinthetnek vissza, de közülük több csak terv maradt. Az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny mind a nyolc válogatóját megtarthatták az országos rozsnyói döntő nélkül. A felkészítő tanárokkal viszont egy kétnapos online konferencián találkozhattak, ahol a zsűri tagjai is kiértékelték a versenyt, s a versenyzők is megkaphatták megérdemelt díjukat. Az egyetemi oktatások tovább folynak, jóllehet, az utolsó két előadássorozatot online szervezték, ami után a hallgatók sikeres vizsgát is tettek. A Gombaszögi Nyári Tábor – egy nappal rövidebben ugyan, de sikeresen „lement”, a novemberi Fonográf Fesztivál látogatottságán viszont már nagyon érződött a járványhelyzet.
„Sikeres évet zártunk, hiszen a számos program legjavát meg tudtuk szervezni, persze néha módosítani kellett koncepciónkon – elemezte az elmúlt év vajdasági eredményeit Cseszák Balázs kulturális szervező. – Olyan innovatív formákat találtunk, melyek biztosítékul szolgáltak a programok megvalósítására. Számos kezdeményezést valósítottunk meg, ezek a jövőben is segíthetik a vajdasági magyarság hagyományőrző munkáját. Itt említhetem a kézműves mesterségek és a népzene oktatását, valamint az óvónőképzések elindítását. Az utóbbiban a tananyag olyan alapvető népi témákra koncentrál, mint a gyerekjáték, a kézművesség és a népzene.”
Pál Katalin, a Kárpátaljai Hagyományok Háza Hálózat vezetője az idei évet 2020-hoz hasonlította. A nehézségek ellenére, a lehetőségeket felmérve, munkatársaival igyekeztek terveiket megvalósítani. Büszkén emelte ki a népviseletvarró tanfolyamot, amit most – egy kiállítással egybekötve – karácsony előtt zárhattak le. A mentorprogramot külön említette, melynek tematikája ugyan a személyes találkozásokon alapszik, viszont az ismert helyzetben online oldották meg. Azért az összejövetelről sem mondtak le teljesen, ezt szolgálta az októberi mentortalálkozó. A rendezvényen az együttesek, vezetők mellett félezer gyermek vett részt.
„Az éves munkánk hagyományos lezárása a találkozó – értékeli a szimpózium munkáját Tóth János, a Hagyományok Háza Hálózat vezetője. – A helyszín eddig mindig változott, Balmazújváros kiválasztása a praktikumon alapult, központi fekvése nyomán mindenki számára jól elérhetőnek bizonyult. A két nap alatt megismerhettük, hogy a különböző határon túli területeken milyen jellegű munkákban számítanak ránk, s kollégáink pontos feladataikat, területük prioritásait is megoszthatták az egybegyűltekkel. A találkozó eredményeként értékelem, hogy a meghívottak pontosan meg tudták fogalmazni a jövő feladatait.”
