Vagy legalábbis nem mond igazat, illetve erősen csúsztat, amikor azt állítja, hogy a somorjai, újonnan létrehozott szlovák tannyelvű iskolával valós igényeket elégít ki, mivel nem volt szükség Somorján egy újabb szlovák iskolára – állítja Méry János (Szövetség, MKP Platform) somorjai városi képviselő.
A miniszter néhány szlovák szülő akaratát helyezte a többség akarata fölé, ami az „önkormányzatiság totális meggyalázása, a helyi emberek által választott vezetés lenézése és döntésének figyelmen kívül hagyása” – nyilatkozta portálunknak a képviselő.
Mint ismert, csütörtökön a somorjai M. R. Štefánik Gimnázium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón jelentette be Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter, hogy szeptembertől – jelen állás szerint – 12 elsős és 25 ötödikes diák kezdheti meg a tanévet. Így a Dunaszerdahelyi járás tíz községében lakó szülők gyermekei számára tették elérhetővé a szlovák nyelvű közoktatást – fogalmazott a miniszter.
Ehhez „csak” – példátlan módon – törvényt kellett módosítani: át kellett ruházni a belügyminisztérium ezzel kapcsolatos hatásköreit, majd létre kellett hozni az alapiskolát, amely normális körülmények között önkormányzati feladat.
Nem véletlen, hogy Somorja város képviselő-testülete évekkel ezelőtt hozott egy olyan rendeletet (a legtöbb településhez hasonlóan), hogy az általuk fenntartott általános iskolába csak somorjai lakhellyel rendelkező diákokat vesznek fel, ami jogos elvárása egy önkormányzatnak, hiszen a környékbeli településekre újonnan betelepülők semmilyen módon nem járulnak hozzá a fenntartó, tehát a város költségeihez.
Így hiába petícióztak, fordultak a széles nyilvánossághoz a nagyszarvai szlovák szülők, nem sikerült egészen idáig elérniük, hogy iskola nyíljon gyermekeik számára. Szeptembertől viszont – és ez is egy fontos körülmény –, az önkormányzatot kisakkozva, Nagyszombat megye fenntartása alá tartozó szlovák és magyar tannyelvű gimnázium épületében kezdheti meg tanulmányait 37 diák. Mindezt a többség akarata ellenére, úgy, hogy a képviselők és a polgármester nem is tudott a sajtótájékoztatóról.
Somorján 1928 óta folyamatosan működik a szlovák tannyelvű iskola, ma már több mint ezer diákkal. „A város pedig minden somorjai szlovák diáknak biztosít helyet” – nyomatékosította Méry János somorjai képviselő, egyben a Via Nova Somorja elnöke.
Szerinte annak alapján, hogy a minisztérium által Somorjára erőszakolt iskolába – bár a környékbeli szlovák elsősöknek alapították – mindössze 12 elsőst sikerült verbuválni, bebizonyosodott, hogy a Dunaszerdahelyi járásban minden szlovák gyereknek van hova iskolába mennie, és a Nagyszarván mesterségesen gerjesztett konfliktus valójában nem létezik.
„Nincs igény szlovák iskolára, mivel aki akar, el tud helyezkedni Bősön, Nagylégen, Nagypakán, Dénesdtorcsmisérden, Gútoron, Úszoron, Vörösmajoron, Püspökin” – hangsúlyozta. A városi képviselő megemlítette azt a gyanúját is, hogy a somorjai önkormányzati szlovák tannyelvű iskolába már beíratott elsősöket íratták be a szeptemberben nyíló, az állam által alapított és működtetett új szlovák osztályokba, félve attól, hogy nem jön össze az első osztály létesítéséhez szükséges hét elsős sem.
„Szégyen és gyalázat, amit műveltek” – fakadt ki.
Az oktatási tárcát vezető miniszter a tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte, a Dunaszerdahelyi járásban régóta problémát jelentett a szlovák nyelvű oktatás biztosítása, és már 2016-ban kérték a szülők, hogy biztosítsanak nagyobb teret a szlovák nyelvű oktatás számára. „Fontos, hogy az állam ebben a speciális helyzetben lévő régióban is ki tudja használni a törvény által biztosított lehetőséget, és létrehozza a hiányzó alapiskolát. A gyerekek nem fizethetnek rá azoknak a kisebbségi politikai pártoknak a politikai szándékaira, amelyek a helyi önkormányzatokon belül többséget alkotnak” – közölte a miniszter.
Tehát Branislav Gröhling szerint egy magyarlakta járás speciális helyzetű régiónak számít Szlovákiában az őslakosaival, illetve az általuk demokratikusan választott, az önkormányzatokban többséget alkotó vezetőik politikai szándékaira a szegény egyszeri szlovák ember gyermekei fizetnek rá…
A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy ezt az egész hercehurcát mi, állampolgárok fizetjük, ugyanis a tantermeket térítésmentesen a regionális tanügyi hivatal rendelkezésére bocsátotta a minisztérium, amely kifizette az átalakítás költségeit is. „Az osztályokat már rendbe tették, kifestették, a napokban pedig a bútor is megérkezik” – mondta a miniszter. Csak épp azt felejtette el hozzátenni, hogy mindezt az adófizetők pénzéből.
„A Felső-Csallóköz és az itteni települések nagy része magyar többségű falu volt még a 1990-es évek derekán. Ezt követően elkezdődött a főváros vonzáskörzetében a „lakóparkok” építése, és az országon belüli migrációnak köszönhetően ezek megtöltése máshonnan érkezett lakossággal.
Első körben a Szenci járás magyar településein zajlott le a nemzetiségi összetételt megbontó községbővítés, majd, amikor a szenci régió kezdett betelni, a befektetők (vagy telekspekulánsok) elkezdtek a Dunaszerdahelyi járásba is beszivárogni. Ekkor már számos településen zuhant 80-ról 20–30 százalékra a magyarok aránya” – írta 2018-ban a nagyszarvai eset kapcsán portálunk hasábjain Őry Péter (Szövetség), a fővároshoz közeli Csallóközcsütörtök polgármestere. Érdemes elolvasni, megérteni és mögé látni a Felső-Csallóközt sújtó helyzetnek, mert az újonnan betelepülők által a lakosság számának többszörös felduzzasztása nagyon sokrétű és súlyos gondokat okoz. Például van-e elegendő víztisztítási kapacitás, mekkora az óvoda befogadóképessége, van-e iskola, bírja-e az úthálózat a terhelést, hol van orvosi rendelés, esetleg járda létezik-e – mutatott rá Őry.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
