Leszerelt zavaróantennák és zavarkeltés a szlovák–magyar viszonyban akkor és most – megjelent a MAGYAR7 18. száma.
„Én, mint pártelnök, egy vörös vonalat húztam a szélsőségesekkel szemben: soha nem fogunk együtt dolgozni azokkal, akik nem tartják tiszteletben az én három alapelvemet: Ukrajna-, jogállam- és Európa-pártiság”. Mondá az öntelt bajor, akit a minap újra megszavaztak a néppárt elnökének. Igaz, a küldötteknek ellenjelölt híján nem volt más választásuk. Mondhatnánk, nesze neked demokrácia, de nem tesszük… Kövesdi Károly főmunkatársunk vezércikkéből az is kiderül, miért kell(ene) óvakodnunk a szőkéktől.
Szlovák, magyar két jó… barát? Ha hagyják, tehetnénk hozzá, mert vannak, akiknek nagyon csípi a szemét, hogy per pillanat nem a feszültség dominál a két ország és a két nép között. Mint látható, némi rosszindulat és a közös történelmünk tagadása, megtetézve a gátlástalan haszonszerzéssel, elég ahhoz, hogy újra asztalra kerüljön a magyar kártya. Az már csak a hab a tortán, hogy Korčok nyíltan magyarellenes kirohanásához a legnagyobb ellenzéki párt politikai hátteret biztosít, és a párt magyar származású prominens politikusának, Ódor Lajosnak egyetlen bíráló szava sincs párttársa uszító megjegyzése kapcsán,írja Kolek Zsolt a Közélet rovatban.
A frontvonalakat és a csapatmozgásokat tekintette át Kocur László a Halad a förtelmes kaszálógép című külpolitikai jegyzetében és megállapította, hogy míg január elején, a pezsgőspoharakat épp csak letéve az elemzők többsége felfokozott várakozásokkal számolta a napokat Donald Trump beiktatásáig, hegyezve a tollat, most azt láthatjuk, mindkét fél a hosszabb távú harci szükségletekhez igazítja hadszervezeti struktúráját. Bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „a béke közelebb van, mint korábban bármikor”, addig is működik a „förtelmes kaszálógép”.
Nagyon érdekes, számos összefüggést megmagyarázó interjút készített Somogyi Szilárd Cséfalvay Ferenc hadtörténésszel a második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulója apropóján. Mint mondja a szakértő, nyolcvan évig viszonylag kiszámítható keretek között éltünk, amely kereteket a második világháború után alakították ki és érvényesek voltak. Most azonban eljött az az idő, amikor semmi sem érvényes. Az interjú címe: Szlovákia nem a felkelés miatt tartozik a győztesek közé.
Milyen további megszorítások várnak ránk? Még nem tudjuk a részleteket, de a pénzügyminisztérium elárulta, jövőre visszavesz a durva megszorításokból. Kapunk lélegzetvételnyi szünetet, de csak egy évig. De mi ebben a logika? Hogy a választási évben visszatérjünk szigorú megszorításokhoz? Hacsak nem arról van szó, hogy máskor lesznek a választások…, írja Rajkovics Péter.
„Azt is végig kellene gondolnia Európának, hogy a saját tévedésével mikor és hogyan akar szembenézni. Értem, hogy a hatalmon lévő elitjei a hatalmuk megőrzését tartják elsődlegesnek – ha már elhitték, hogy a sok illegális migráns a jóindulatukért cserébe majd rájuk fog szavazni –, de a bennszültötteik bizalmának és nyugalmának megtartása érdekében talán mégsem kéne beállniuk a Hamász-zászlók alá és szankciózni az áldozatot, a terrorellenes harcot folytató Izraelt, (f)elszabadítva ezzel a nyolcvan esztendeje süllyesztőbe küldött antiszemitizmust is. Emlékezik-e még a Nyugat egykori jelszavára, hogy „soha többé”? N. Gyurkovits Róza: Mindennapi hazugságok.
Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek 50 évvel ezelőtt, 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. A főpap nyíltan kiállt a második világháború után meghurcolt felvidéki magyarságért, amiért elítélték. S vele együtt az őt tájékoztató felvidéki magyar papokat is, hiszen A magyar titkosrendőrség (ÁVH) már 1948 februárjában átadta a csehszlovák Štb-nek a teljes Mindszenty-dokumentációt, amely alapján sikerült felgöngyölíteni az egész illegális mozgalmat és bíróság elé állítani nagyon sok embert, akik közül több papot évekre börtönbe zártak. Erről jelent meg dr. Bukovszky László történész-levéltáros könyve A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója címmel. Vele beszélgetett Lacza Tihamér, az írás címe: Mindszenty József és a felvidéki magyarság kálváriája.
Magyarországon a nemzethez szólok, vallotta Liszt Ferenc, akinek a történelmi Magyarországon tett utazásairól nyílt kiállítás a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeumban, a Régi Zeneakadémia épületében. A kiállítás bemutatja, hogy a világhírű zeneszerzőben milyen kép alakulhatott ki hazájáról, illetve jelenléte és ismertsége hogyan befolyásolta Magyarország kulturális fejlődését. A múzeumban látottakat Zsebik Ildikó foglalta össze.
Életfogytig független. Manapság a kelleténél is gyakrabban felmerül a függetlenség kérdése. Nos, a 19. században tényleg volt ilyen politikus: Irányi Dániel. Temetésén Eötvös Károly így jellemezte:
Nos, manapság találnánk ilyen embert?
Nemzedékek a mozi utcájában címmel olvashatják Fülöp Antal jegyzetét moziról és annak kifordított valójáról. És ugyancsak a mozival, illetve a legújabb magyar filmsikerrel, a Hunyadival folytatjuk. Ezúttal Csonka Ákos írt rendhagyó filmkritikát.
Célegyenesben a gombaszögi kolostor helyreállítása, írja Fábián Gergely. Utolsó szakaszába érkezett a gombaszögi pálos kolostor helyreállítása és állagmegóvása. Nemrég a helyére került a nyolcszögletű kápolna tetőszerkezetének a vaskonstrukciója, rövidesen a tetőfedés is elkezdődik, így stilizált formában láthatóvá válik az épület eredeti sziluettje. A napokban az ásatás idei, hetedik és egyben utolsó szezonja is kezdetét vette.
Külsőleg is megújul a ragyolci templom, mégpedig a magyar kormány templomfelújítási programjának köszönhetően. Korábban a hívek adományaiból sikerült felújítani az oltárt, a templom belső részét és a berendezést. Most pedig pályázati forrásból kívülről szépül a 112 éves templom, ami a megújulást követően ismét a község gyöngyszemévé válik, erősítve ezzel a nemzeti összetartozást és a hitéletet is, írja Agócs Szvorák Emese.
A Szímői Jedlik Ányos Társaság kuratóriuma kétévente ítéli oda díját azoknak a felvidéki tudósoknak, akik a természettudományok vagy a társadalomtudományok terén kiemelkedő munkát végeznek. Idén Miklós László professzor, korábbi környezetvédelmi miniszter, valamint Strba Sándor érsekújvári helytörténész részesült a rangos elismerésben. A díjátadón Bokor Klára képviselte szerkesztőségünket.
Dunaszerdahelyen már hagyománynak számít, hogy a város rangos elismeréseit egy ünnepélyes gálaműsor kíséretében a Szent György-napok keretében adják át a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ színháztermében. Idén többek között a Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász is Pro Urbe-díjban részesült, tudjuk meg Lacza Gergelytől.
A mátyusföldi Nagyfödémesen idén is életre kelt a színház világa: három lelkes amatőr színjátszó csoport mutatta meg, mire képesek, ha szívvel-lélekkel viszik színre a közösség történeteit. A XXIV. Szentgyörgyi Miklós Színjátszó Fesztivált a Csemadok szervezésében rendezték meg, a vándorserleget idén a felsőszeliek vihették haza a Miegymás című lendületes népszínművel. Szomolai Andrea: Öröm a színpadon.
Máig feldolgozatlan helytörténeti témák nyomába eredtek a szenci diákok. Az idei, a 12 helytörténeti konferencia különlegessége, hogy ezúttal teljesen új kis kutatók mutathatták be kitartó munkájuk eredményeit a múzeum közönségének. A konferenciabizottság tagjainak, Gaučík István történésznek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársának, Strešňák Gábor történész-levéltáros múzeumigazgatónak és Szanyi Mária néprajzosnak, a Kincskereső mozgalom elindítójának ennek ellenére nem lett volna könnyű dolga, ha rangsorolniuk kellett volna a kutatásokat. Szinte kivétel nélkül kompakt, jól átgondolt előadásokat hallhattunk, érett előadókra jellemző magabiztossággal, alig némi izgalommal, írja Dunajszky Éva.
Nem zavar többé a zavaróállomás. Hamarosan végleg eltűnnek a térség panorámáját meghatározó hatalmas rádióantennák Uzapanyit határából. De mire is szolgált pontosan ez a létesítmény, és miért kell lebontani? Ennek is utánajárt Virsinszky Tamás.
Csenger Adrienn az iskolatáskákat, valamint iroda- és iskolaszereket forgalmazó Mira Office vállalat marketing- és értékesítési tevékenységeiért felel. A vállalkozói létről, kihívásokról és a saját márkájáról is kérdezte Kaszmán Zoltán.
A húsvéti ünnepek alatt sokan szurkoltunk a komáromi születésű Plavec Péternek, a dunaszerdahelyi Sportfanatic úszóklub jegesúszójának azért, hogy a spanyolországi Tarifából indulva, hozzávetőleg 16 kilométer megtétele után sikerüljön átúsznia a szemközti Marokkóba. A kedvező időjárási viszonyokra való nyolcnapos várakozás után, április 22-én valóra vált az álma: egy négyfős nemzetközi csapat tagjaként, 4 óra 15 perces teljesítménnyel meghódította a Gibraltári-szorost. A sportolóval Nagy-Miskó Ildikó beszélgetett.
Egy egész várost rejthet a föld a gízai piramisok alatt, vagy csak helytelenül értelmezett radarfelvételek keltettek szenzációt? Rejtélyekről szóló sorozatunkban eddig olyan jelenségekről írtunk, amelyekre nincs érdemi és vitathatatlan magyarázat. A mostani írás azonban rendhagyó, hiszen egy viszonylag új felfedezés tárgyát veszi terítékre. Azokról a speciális radarral készített felvételekről lesz szó, amelyek eddig ismeretlen objektumok sorát tárták fel a gízai piramisok alatt. A kutatók szerint azok akár az egyiptomi kultúra előtti város maradványai is lehetnek. Starovič Tibor: Város a gízai piramisok alatt?
Egy pipaszár lábon álló pocakos úriember groteszk sziluettjét látom, ahogy Thaiföld térképére nézek. Mi más is lehetne a pocakjában, mint rengeteg kaja. Na meg én is itt lakom most ebben a pocakban, az ország éléskamrájában. Hogyan kerültem ide, Thaiföld legszegényebb részére? Sokszor magamtól is ezt kérdezem. MANSZAMPALANG, avagy a csotrogányok országa a címe Varga Róbert beszámolójának.
Kedvenc csemegénk május környékén az eper. Tavaly a meleg napsütéses időnek köszönhetően korán kezdődött és végződött az eperszezon. Ebből okulva, meg is mutatok két epres finomságot, hogy felkészülten fogadjuk az első piros gyümölcsöket. Ezúttal Balogh Tímea sütött az Íz-lelőben.
Vas Gyula tesztelte a Ford Kuga 2.5 Full Hybrid AWD ST-Line X autót.
Nem szerencsével szeretnénk bennmaradni, állítja Majoros Gergely. Hamarosan kezdődik a 2025-ös A-csoportos jégkorong-világbajnokság, amelyet Svédország és Dánia közösen rendez. Magyarország újra visszajutott az elitbe, és Dániában, a B csoportban szerepel, ahol többek között Csehország, Svájc, az Amerikai Egyesült Államok és Németország lesznek az ellenfelek, vagyis ismét komoly kihívás vár a válogatottra, amely szeretné kiharcolni a bennmaradást az elitmezőnyben. A szövetségi kapitány, Majoross Gergely nem ismeretlen a hazai hoki közegben, 2019-ben már beugróként irányította a válogatottat, azóta pedig komoly edzői tapasztalatokat gyűjtött, például a szlovák ligában, ahol az év edzőjének választották, majd Németországban is dolgozott. Most viszont újra a magyar válogatott élén áll, célja pedig nem más, mint hogy hosszú távon stabil, A-csoportos szereplővé tegye a nemzeti együttest. Vele beszélgetett Hajtman Gábor.
Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor az akkor még csupán 16 éves Szoboszlai először került rivaldafénybe. A magyar U17-es válogatott Norvégia ellen játszott sorsdöntő mérkőzést az Eb-re való kijutásért, amikor gól nélküli állásnál Dominik egy utolsó perces bombával lényegében kilőtte a magyar válogatottat a kontinenstornára. Ezt követően egyre gyakrabban bukkant fel a neve a magyarországi médiában, voltak, akik Ausztriába utaztak, hogy lássák a Lieferingben nevelkedő tehetséget… Mátis Rudolf: Az osztrák másodosztályból az angol bajnoki címig.
A MAGYAR7 18. számának hátlapján Gvadányi József rohói síremléke és emléktáblája látható.
ma7.sk/Felvidék.ma
