Csakúgy, mint az adataink, az egészségünk és a környezetünk vonatkozásában az identitáshoz való jog megvédése is szükséges lenne a mai világban – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség Diaszpóra táborában.
Az Európában őshonos kisebbségek helyzetével foglalkozó előadásában Szili Katalin kifejtette, a kontinensen a finnországi svédektől kezdve Szicíliáig számos olyan nemzeti közösség él, amely kisebbségnek számít. Az Európai Unió 27 országában összesen 158 hagyományos és nemzeti kisebbség létezik, akik becslések szerint az unió lakosságának tíz százalékát adják, ez körülbelül ötvenmillió embert jelent – hangoztatta.
Az őshonos és a bevándorló közösségek számarányáról szólva elmondta, 2014-ben 17 millió nem európai uniós állampolgár lakott az EU tagállamaiban, számuk 2024-re 29 millióra emelkedett.
Lakosságszámhoz viszonyított részarányuk növekedése miatt ebben a kérdésben – a globális szabályozások mellett – szükség van egy európai szabályozásra, az uniónak nincs külön kisebbségvédelmi politikája, bár alapjogi chartájában szerepel a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályozás – hangsúlyozta Szili Katalin.
Fotó: Szili Katalin FB
Az EU nem tesz különbséget az őshonos és a bevándorló közösségek között, és nem létezik olyan szabályozás sem, ami kulturális identitásuk megőrzését differenciáltan biztosítaná – jelentette ki a miniszterelnöki főtanácsadó, megjegyezve, ha ezek a problémák egymásra fognak csúszni, akkor ez előbb-utóbb stabilitási problémát okoz majd Európának.
Szili Katalin előadásában a magyarság helyzetét, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élők számarányát ismertetve elmondta, a nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban a magyar kormány elindított egy folyamatot, amelyben az európai szabályozás problémáira mutatnak rá.
Fontos, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem egyes országok belügyének, hanem európai ügynek számítson. Az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti hovatartozással, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitásvédelem kell legyen, valamint az egyéni jogok mellett ismerjék el a közösség kollektív jogát is – rögzítette.
Fotó: Szili Katalin FB
Szili Katalin rámutatott: ugyanilyen fontos, hogy minden ország államalkotó tényezőnek ismerje el az ott élő nemzeti kisebbségeket, illetve biztosítsa számukra az identitáshoz való jogot.
Ma, amikor a világban az adatainkat, az egészségünket és a környezetünket szabályok védik és a korábbiaknál sokkal nagyobb a kitettségünk és a kiszolgáltatottságunk, szükség lenne ugyanígy védeni az identitáshoz való jogot is – hangoztatta a miniszterelnöki főtanácsadó.
mti/Felvidék.ma
