Szili Katalin, a magyar országgyűlés volt elnöke, volt miniszterelnöki főtanácsadó és Kalmár Ferenc főtanácsadó, Magyarország szomszédságpolitikájának szakértője volt a vendége a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának és a Csemadok Ifjúsági Tagozatának május 20-án a Csemadok székház Rákosi Ernő Nagytermében.
Az előadás témája a Beneš-dekrétumok ügye volt, Szlovákia határain kívülről nézve. Szili Katalin szerint a Beneš-dekrétumok Trianon, az első bécsi döntés és a második világháború következményei. A vesztes háború után nem az egyéni felelősséget vizsgálták, hanem kollektíve bűnössé tettek két nemzetet Csehszlovákiában, a magyart és a németet, pedig a háborúnak ők, a kisemberek is elszenvedői voltak. A rendszerváltáskor és az Európai Unióba való belépéskor is azt gondolta a magyar politikum, hogy ezek a kérdések megoldódnak. De nem így történt. Szili Katalin azt is kiemelte, hogy a korábban Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját Beneš engedte át a Szovjetuniónak, Sztálinéknak.
Meg kellene történnie a történelmi igazságtételnek (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
143 dekrétum van, ebből 13 vonatkozik a magyar és a német közösségre, ezek a jogfosztó intézkedések. Ennek következménye az állampolgárság elvesztése és a vagyonelkobzás. Ez utóbbit sajnos a mai napig alkalmazzák a szlovák hatóságok. 2007-ben a megbékélés helyett a szlovák törvényhozásban megerősítették a Beneš-dekrétumokat, arra hivatkozva, hogy az a szlovák jogrendszer alapja. Miközben mi csak annak a 13 passzusnak az eltörlését kérjük, amely kollektív bűnössé tette a magyar és a német nemzetiségű polgárokat. Majd 2025 végén bekerült a Büntető törvénykönyvbe a Beneš-dekrétumok tagadásának és kritikájának büntethetősége, aminek következtében akár fél év börtönbüntetést is kaphat, aki kétségbe vonja a Beneš-dekrétumok létét és kritikát fogalmaz meg a második világháború utáni rendezés kapcsán – emelte ki az országgyűlés volt elnöke.
Kalmár Ferenc elmondta, érdekes módon a magyar–szlovák alapszerződést Párizsban írták alá. Az alapszerződések értelmében létre kellett hozni a vegyes bizottságokat. Szlovákiával működött is a vegyes bizottság, de sokszor nem jutottak egyezségre éppen a Beneš-dekrétumok és annak következményei miatt. Példaként hozta fel, hogy kérte, legyen szakmai konferencia a dekrétumok ügyéről, amit a szlovák fél elutasított. Egy 2020-ban napvilágot látott információ szerint 2019-ben 600 olyan határozatot adott ki a szlovák földalap, amikor a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vették el a magántulajdont, autópálya építése miatt. 2023-ban megfogalmazta a vegyes bizottság, hogy a két fél a földelkobzásokról másként vélekedik, ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél aláírta.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc a Csemadokban (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szili Katalin úgy gondolja, a szlovák politikum tette a Beneš-dekrétumokat újra beszédtémává. Bízik benne, hogy a magyar politikum ebből profitálhat és ismét a törvényhozásban képviselheti a magyar párt a közösségét.
Kalmár Ferenc szerint egységes nemzetben kell gondolkodni, azaz jó, ha például az erdélyi magyarság is tud a szlovákiai történésekről és a vajdasági is a kárpátaljai eseményekről. Továbbra is elfogadhatatlan a földek elkobzása és a kollektív bűnösség kérdése.
Szili Katalin szerint a történelmi igazságtételnek meg kell történnie.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
