A magyar kultúra napjához kapcsolódva a tornai kultúrház színültig megtelt reprezentatív konferenciatermében különleges könyvbemutatóra került sor. Az esemény középpontjában Surovec Róbert tanár, író és helytörténész munkássága állt, aki azokat az értékes köteteket ismertette, amelyeket a Csemadok Tornai Alapszervezete jelentetett meg a Bethlen Gábor Alap támogatásával.
Elsőként a Foszlányok Torna múltjából című, önálló novelláskötet került a közönség elé. A magyar és szlovák nyelven egyaránt olvasható munka húsz helytörténeti íráson keresztül idézi fel Torna sorsfordító pillanatait: a vár 1685-ös pusztulásától egészen a Csemadok helyi alapszervezetének 1950-es megalakulásáig. A történetek nem csupán eseményeket sorakoztatnak fel, hanem emberi sorsokat is megrajzolnak, bemutatva azokat a személyiségeket, akik egykor meghatározták az egykori megyeszékhely életét. A kötet lapjain olyan neves alakok is feltűnnek, mint II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór vagy Márai Sándor, akiknek tornai kötődése szintén része a helyi emlékezetnek.
Bemutatásra került a Tornai mozaikok című antológia is, amelyet Surovec Róbert szerkesztett. A válogatás régi tornai írók és költők műveit gyűjti egybe, hidat képezve múlt és jelen között. A kötetet ünnepélyes keretek között Nagy Olivér lányának és Páll Ágnes lányának is átnyújtották, mivel mindkét szerző művei helyet kaptak az antológiában. A kétnyelvű előadást követően Torna község polgármestere, Oravecz Attila, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke, Kajkó Henrietta, valamint a szerző – a hagyományokhoz híven – pezsgővel „keresztelték meg” az újonnan megjelent könyveket.
A rendezvény egyik legmeghatóbb pillanata ezt követően érkezett el: a község polgármestere elegáns, díszkeretbe foglalt, címerrel ellátott köszönőlevelet adott át Surovec Róbertnek, elismerve Torna múltjának feltárásáért és a település kulturális örökségének ápolásáért végzett munkáját. A program dedikálással zárult, amely a nagy érdeklődés miatt hosszasan elhúzódott.
Nem elhanyagolható az esemény helyszíne sem. A kultúrház tágas, világos konferenciaterme visszafogott eleganciát sugárzott: a falakat Torna múltját idéző nagyméretű fotók díszítették, a csillárok meleg fénye barátságos hangulatot teremtett, a vörös kárpitozású székek és a gondosan elrendezett emelvény pedig méltó keretet adott az ünnepi alkalomnak. A tér egyszerre volt hivatalos és otthonos, alkalmas arra, hogy a közösség valódi találkozóhelyévé váljon.
Az elmúlt időszakban egyértelműen érzékelhető Torna kulturális életének felpezsdülése. A Csemadok színvonalas rendezvényei mellett a község önkormányzata is komoly lépéseket tett: fokozatosan megújul az 1970-es években épült, impozáns kultúrház, amelyhez hasonló méretű és adottságú intézmény a környéken alig található. Néhány évtizedes szünet után a mozi is újra megnyitotta kapuit, amit a helyiek örömmel fogadtak.
A múlt ismerete nélkül nincs jövő – és úgy tűnik, ezt Tornán nemcsak megértették, hanem tettekkel is igazolják: a község tudatosan lépett a fejlődés útjára, miközben megőrizte mindazt, ami az identitását adja.
Torna Közössége/Felvidék.ma
