A Mathias Corvinus Collegium felvidéki központjában megrendezett Nyelvi Jogok 2.0 / M-AI Nyelvhasználatunk című konferencia világossá tette mindenki számára: a mesterséges intelligencia nem csupán egy távoli technológiai csoda, hanem kézzelfogható valóság. És egyben igen hasznos eszköz lehet a felvidéki magyar önkormányzatok mindennapjaiban és anyanyelvünk hivatali megőrzésében. A PRO CIVIS és az MCC közös rendezvényén elhangzottak szerint a technológia robbanásszerű fejlődése olyan ugrást ígér, mint a lovaskocsiból a repülőgépre való áttérés – és a felvidéki magyar közösség most lehetőséget kapott, hogy pozitívan kapcsolódjon bele.
A napot Pomichal Krisztián, az MCC Felvidék igazgatója nyitotta meg, aki büszkén emlékeztetett az intézmény 30 éves történetére és hároméves felvidéki jelenlétére. „Amikor elindult az MCC itt a Felvidéken, akkor az egyik ilyen vállalt célunk, küldetésünk… az volt, hogy integráns részei legyünk annak a közösségnek, ahol az adott MCC-központ megalakult… partnerei vagyunk azoknak a fontos intézményeknek, azoknak az agytrösztöknek, civil szervezeteknek, amelyek ugyanazért a célért dolgoznak, a felvidéki magyar közösségért – hangsúlyozta.
Pomichal Krisztián
Őry Péter, a PRO CIVIS elnöke köszönetet mondott a befogadásért, majd röviden felvázolta a szervezet 16 éves útját. „16 éve, amikor a PRO CIVIS-t létrehoztuk és önkormányzati háttérintézményként fogalmaztuk meg önmagunkat, azt vettük észre, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánya magyar nyelvre fordítása nincs megoldva… Most pedig ott tartunk, hogy próbaüzembe helyezték az első szlovák–magyar (sőt akár 50 nyelven működő) önkormányzati chatbotot. A cél világos: segíteni a lakosságot, javítani a tájékoztatást és kiemelten megőrizni a magyar nyelvet a hivatali ügyintézésben.
A kétnyelvű alkotmánytól a 70 ezer oldalas MI-alapú törvénytárig
Kállay András, a PRO CIVIS munkatársa történelmi ívet rajzolt fel előadásában. 2011-ben az alkotmány magyar fordításával indultak, mert ráébredtek: az alaptörvény, amelyre annyit hivatkozunk, nincs meg magyarul. Ezt követően önkormányzati rendeleteket, nyomtatványokat, űrlapokat készítettek kétnyelvűen, hogy a lakosság lássa: anyanyelvüket ugyanolyan szinten és értékkel használhatják a hivatalban, mint az államnyelvet.
„Ahogy nőtt a törvények száma, illetve ahogy nőtt a módosítások száma is… amikor már olyan nagyra nőtt a törvénytárunk ebben a formában, hogy már nem igazán volt kezelhető, akkor létrehoztuk a Törvénytár.sk-t. Szinte pontosan 10 éve van annak, hogy bemutattuk Komáromban a Tiszti pavilonban – jelenleg pedig 117 fordításunk érhető el. Ezek nemcsak törvények, hanem végrehajtási rendeletek, melyeket folyamatosan fordítottunk. Így már 5-600 körül van az időállapotok száma, ez a körülbelül 600 módosításváltozat bő 70 ezer nyomtatott oldalnyi szöveget jelent” – részletezte.
A mennyiség azonban manuálisan már kezelhetetlen. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia: a gépi előfordítások tökéletesen konzisztens terminológiát biztosítanak, csak korrektúra kell. A COVID-időszak paradox módon lendületet adott: a kétnyelvű tesztigazolások ezrei akaratlanul is a legnagyobb kisebbségi nyelvhasználati kampánnyá váltak. Ma már nemzetközi pályázaton dolgoznak Kárpátaljával és Erdéllyel közös Kárpát-medencei kisebbségi jogszabálytár létrehozásán – ez lesz az alapja a chatbotnak, a jegyzőkönyv-készítőnek és a törvényfordításoknak.
Őry Péter
Mit tud valójában a mesterséges intelligencia az önkormányzatoknál?
Huszty Csaba, az ENTEL ügyvezetője közérthető módon magyarázta el az MI működését: valószínűségi nyelvi modell, nem determinisztikus, ezért mindig ellenőrizni kell, de hihetetlenül skálázható. Cégük 36 éves tapasztalata a többnyelvű ügyfélszolgálatban (155 ország) jól mutatja: a technológia már most képes kulturális lenyomatot őrizni, szöveget stílusban átírni, jogszabályokat egyszerű nyelven megmagyarázni vagy pályázati anyagokat percek alatt ellenőrizni.
A legfontosabb önkormányzati alkalmazások:
RAG-chatbot: saját adatokkal (rendeletek, szabályzatok) „okosított” rendszer, amely nem hallucinál, hanem csak abból válaszol, amit betápláltak.
Jegyzőkönyv-leiratozás és összefoglaló: 2-3 órás ülésből percek alatt kész összefoglaló – a gépi munka helyett értékesebb feladatokra marad idő.
Word-bővítmény: dátumjavítás, névcsere, kockázatelemzés, jogszabály-aktualizálás egy kattintással.
Huszty Csaba beszélt sokak félelméről is: „Az igazi üzleti érték nem a munkaerő kiváltása, hanem a skálázhatóság. Amit eddig nem tudtunk jól csinálni, mert nem volt elég emberünk hozzá, azt mostantól már meg lehet csinálni” – fogalmazott.
Lehetőségek, buktatók és a személyes kapcsolat megőrzése
A moderált beszélgetésben Asztalos Zoltán (EGM), Agócs Gergely (Királyrév), Huszty Csaba és Őry Péter (Csallóközcsütörtök) egyetértett: a digitális felkészültség robbanásszerű fejlődést hoz, de csak akkor sikerül, ha a teljes folyamatot végigvisszük és megőrizzük az adatokat. Konkrét példák: testületi jegyzőkönyv 10 perc alatt két nyelven, építésügyi határozatok automatikus fordítása, ünnepi feliratozás valós időben. Ez hallatlanul nagy segítség, méghozzá pillanatok alatt.
Huszty Csaba
A legnagyobb gátak: hiányzó standardizált folyamatok és gyenge minőségű adatok (scannelt PDF-ek helyett adatbázis kell). Csallóközcsütörtök tegnap elindított chatbotja már most jobb, mint sok régebbi megoldás – mert pontos, aktuális adatokkal dolgozik.
A megvalósítás egyszerű: „megkeresnek bennünket, megkötjük a szerződést és egy hét múlva működik” – hangsúlyozta a fejlesztő. Nem kell milliárdos állami projekt, helyi szinten fillérekért megoldható. A polgármesterek szerint a chatbot elsősorban a rutinfeladatokat (szemétdíj, befizetések, ügyintézés) veszi le a kollégák válláról, így marad idő a személyes kapcsolatra.
A panel végén bejelentették a három gyakorlati megoldást, amelyek a konferencia fénypontjaként kerültek bemutatásra: MI-támogatott törvényfordítások, többnyelvű önkormányzati chatbot, többnyelvű jegyzőkönyvkészítő.
Őry Péter szavai talán a legjobban foglalják össze a nap szellemét: a technológiai fejlődés „olyan lehetőséget ad a jövő tekintetében, mint amikor a lovaskocsiból valaki repülőgépre száll. Tehát egy ekkora ugrás várható.” A PRO CIVIS, az MCC és a felvidéki önkormányzatok összefogásával ez az ugrás most a miénk lehet – a magyar nyelv hivatali megőrzéséért, a hatékonyabb ügyintézésért és egy élhetőbb Felvidékért.
A konferencia üzenete: nem kell félni az MI-től, csak okosan és helyes közösségi szemlélettel kell használni. A felvidéki magyar önkormányzatok előtt álló lehetőség most nagyobb, mint valaha.
Felvidék.ma
