A törvények, kormányrendeletek mindenkire vonatkoznak. De mint ahogy mindenben, ebben is akadnak kivételek. A Csallóközben most éppen ahhoz kellene hozzászokniuk az embereknek, hogy az állam és az állami hivatalok szegik meg az előírásokat.
„Sódertörténet. Azt nyilatkozzák az állami szervek képviselői, hogy bizony itt, a Csallóközben nem lesz semmilyen engedély nélküli sóderbányászat. Védjük a Csallóközt, vagy nem? Fél község kataszterében már a harmadik feketén nyitott bánya!” – olvasható Őry Péter, a Fél melletti Csallóközcsütörtök polgármestere közösségi hálón tett bejegyzésében. Persze mondhatjuk, semmi sem fehér és fekete. Ezért utánajártunk, mi történik Fél kataszterében.
De előbb teszünk még egy kitérőt. Az ügy kapcsán ugyanis „megszólalt” Érsek Árpád közlekedési miniszter is. És mint ahogy tőle megszokhattuk, ismét sajátos hangon. Ő is a közösségi hálón nyilatkozott, nem idézzük az egész írást, csupán néhány passzust. „Nagy a zsivaj, lárma az utóbbi időben az épülő R7-es gyorsforgalmi út első szakasza, valamint a D4-es pozsonyi körgyűrű körül. Nem a cigányvajda lánya esküszik, hanem néhány polgármester, környezetvédő és más személy veri félre a harangot” – írja közleményében a miniszter, aki ez alatt nyilván arra gondol (csak így, szó szerint nem meri leírni), hogy az illetékes hivatalok elfelejtettek szólni az önkormányzatoknak, esetleg a tulajdonosnak is, akinek a földjén elkezdték kitermelni a sódert. A tárcavezető arra is kitér, hogy van olyan polgármester, aki kampánycélokra használja fel a témát.
A kisebb rossz és a nagyon rossz
Érsek Árpád megpróbál magyarázkodni. „Megértem azokat, akik tiltakoznak a tervezett ideiglenes aszfaltgyár létesítése, újabb kavicsbánya nyitása ellen. Ám ők is óhatatlanul szembesülnek a valósággal: ha helyben – de nem a lakott településekhez túl közel – nem állítják elő vagy szerzik be az útépítéshez nélkülözhetetlen anyagokat, akkor azokat ide kell szállítani, ami jelentős környezetszennyezést, zajt okoz. Jó megoldás tehát nincs. Csak nagyon rossz vagy bizonyos ideig elviselhető kisebb rossz! Ezt kell tudatosítania minden felelősségteljesen gondolkodó érdekeltnek. Polgármestereknek, állami hivatalok tisztségviselőinek, környezetvédőknek, a szülőföld féltéséből fakadó aggodalmaskodóknak. Csak így minimalizálhatók az útépítés kellemetlen kísérő jelenségei. Tárcavezetőként minden erőmmel arra törekszem, hogy a munkálatok ne járjanak helyrehozhatatlan károkkal. Az illetékesek pedig a lehető legrövidebb időn belül gyógyítsák be a tájsebeket. Erre köteleznünk kell őket. Remélem, hogy ebben az igyekezetemben sok olyan partnerre találok, akiket nem az indulat, netán a pártszimpátia vezérel, hanem a szülőföldünk, dél-szlovákiai régióink, kistérségeink boldogulása. Csak így válhat valóra az ismert közmondás, miszerint az észszerű türelem ezúttal korszerű gyorsforgalmi utat terem.”
Helyszíni felvétel Félből
A nyilatkozatot Érsek az után tette, hogy Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, egyben a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke, Bugár Lívia, Csákány és Janikovics Katalin, Béke polgármestere sajtótájékoztatón fogalmazták meg aggályaikat az illegálisan megnyitott sóderbányák miatt. A faluvezetők akkor azt is bejelentették: fennáll a gyanú, hogy a környezetvédelmi törvények megkerülésével akarnak új kavicsbányákat nyitni. Az ügy kivizsgálását kérve beadvánnyal fordultak az ügyészséghez.
Döntse el mindenki, mi a helyes, s mi nem. Az tény, szükség van gyorsforgalmi utakra és elkerülő utakra is, mert a közlekedési dugók már-már elviselhetetlenek még az iskolai szünetekben is. De jó lenne, betartani a játékszabályokat…
A játékszabályok betartását szeretné elérni Pomichal István is, a már emlegetett Fél község polgármestere, aki megkeresésünkre elmondta: az említett sóderbánya ügyében intézkedéseket foganatosítottak. Az illetékes cég utólagosan leadta a dokumentációt, amivel a község véleményét kérik a bányászat megkezdéséhez. Az önkormányzat tárgyalt a Bányászati Hivatallal is, a bányászat megkezdése előtt ugyanis a községtől nem kérték ki az amúgy kötelező okiratokat, többek között a község területrendezési tervét sem. Ebből derül ki az, hogy az adott területen lehetséges-e egyáltalán a bányászat megkezdése. Az illetékes cég a kötelező okmányokat a járási hivataltól kérte, amelyik nem illetékes az ilyen dokumentumok kiadására.
Nincsen kitermelés, de engedély sincs
„Jelenleg nincsen kitermelés, nincsen engedély sem. A földet kezdték eltúrni az adott területről, 5 hektárról túrták el a termőföldet, ezt leállítottuk és most folyik a vizsgálat. Az illetékesek nem kértek az önkormányzattól engedélyt, de információt sem” – mondta Pomichal István. A terület egyébként a község területrendezési terve szerint jelenleg szántóföldként szerepel, ami azt jelenti, hogy az ipari termelés nem engedélyezett. Van ugyan megoldás, véli a polgármester, de ennek is megvan a maga menete, amit ez idáig senki nem követett.
„Ha a Bányászati Hivatal engedélyezi az ideiglenes kitermelést, és ezt kérik az építésügyi hivataltól, az azt megadhatja. De mivel nem igényelték az engedélyt, nem tartották be az illetékesek a játékszabályokat.” Amennyiben ideiglenesen igénylik az átmeneti építményt, (esetünkben a bányászathoz szükséges berendezések elhelyezését) amely közérdeket szolgál, adhat kivételt a hivatal, de ahogy Pomichal István elmondta, sajnálatos módon a községtől és az építésügyi hivataltól senki nem kért engedélyt. Ha kértek volna, akkor ma nyugodtan dolgozhatnának, és nem kellett volna a félreértések miatt leállítani a munkálatokat. Ez a terület kavicsos, maga a föld nem a legjobb minőségű, sem a község, sem a szántóföld tulajdonosa nem gördített volna akadályt a munkák elé, ha a szabályokat betartják – tudtuk meg a polgármestertől. A kitermelésre egyébként a községen kívül minden illetékes hivatal megadta az engedélyt, csak éppen Fél önkormányzatát nem értesítette senki.
Szeretnék legalizáltatni a kitermelést
A Bányászati Hivatal engedélye 5 méter mélységig engedélyezi a sóder kitermelését, az után vissza kell állítani az eredeti állapotot. A minisztériumi engedély szerint nem lesz tó, nem lesz szemétdomb a környéken, három éven belül befejezik a munkákat és ismét szántóföld lesz a területből. „A mi esetünk más, mint a többi községé, és nem verjük félre a harangot, csak szeretnénk legalizáltatni a kitermelést, mielőtt azt egyáltalán megkezdik. Azt kérjük, tartsák be a törvényeket, előírásokat, azt szeretnénk, hogy minden engedély írásban meglegyen és azt is, hogy a kataszteri hivatalban jegyezzék be a bányászati kitermelést, hiszen erre is szükség van” – mondta Fél polgármestere.
