Az Országgyűlési megtárgyalta a Bethlen Gábor Alap tavalyi működéséről szóló jelentést. A kormánypártok támogatták a jelentés elfogadását kedden az Országgyűlésben, az ellenzékiek elutasították azt.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót ismertetve elmondta, hogy a tavalyi évben a külhoni magyarság támogatását célzó Bethlen Gábor Alap bevételi előirányzata 13,94 milliárd forint volt. A költségvetési törvény szerint az alap kiadási előirányzata 11,67 milliárd forint volt, amelyből 10,8 milliárd forint támogatási célra, 810 millió forint pedig az alapkezelő működtetésére szolgált. Az egyes támogatási tételeket részletezve az államtitkár elmondta: a 2011/2012. tanévre vonatkozóan 248 715-an kaptak oktatási-nevelési támogatást. A nemzeti jelentőségű intézmények egyedi támogatásként 5,5 milliárdos forráshoz jutottak. A Határtalanul! program keretében a nyertes pályázatokból megvalósult 370 projektben több mint 14 ezer magyarországi és külhoni diák vett részt. Kiemelte: 2012-ben továbbra is Erdély állt az első helyen, de a felhívások regionális kiterjedéséből fakadóan már megjelentek, ha még kis számban is, a Muravidék és Horvátország magyarlakta területeire irányuló pályázatok is. Az oktatási intézmények mintegy 30 ezer diák utazásához igényeltek támogatást, közülük a két, együttműködés jellegű programban 6 417 külhoni fiatallal, akik viszonossági alapon Magyarországra látogatnak. A 2012/2013-as tanévben meghirdetett nyertes tanulmányi kirándulások zöme 2013-ban valósul meg. Szólt arról is, hogy az alapkezelő a „Dr. Szász Pál ösztöndíj” program keretében tanulmányi ösztöndíjat hirdetett a 2012/2013-as tanévben szülőföldjükön felsőoktatási jogászképzésben résztvevő, nappali tagozatos román, szlovák, szerb, ukrán, horvát és szlovén állampolgárságú magyar nemzetiségű hallgatók számára. Évente 25 új ösztöndíjat osztanak ki, ennek összege havi 50 ezer forint. Beszámolt továbbá a külhoni magyar óvodák éve programról, amelynek célja a külhoni magyar nevelési nyelvű óvodai oktatás minőségének emelése, pedagógiai hiányterületek pótlása, magyar nyelvhasználati színtérhez kötése, a magyar tannyelvű óvoda és iskola közti átmenet segítése. Elmondta: a központi és regionális nyílt pályázati eljárásrendben nyújtott támogatások a határon túli magyar közösségek civil társadalmának, kulturális, oktatási és egyházi programjainak megtartását szolgálták. 2012-ben a támogatások keretösszegét 600 millió forintban állapították meg.
A nemzeti összetartozás bizottság elfogadásra javasolja a jelentést
A jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő Potápi Árpád János, a nemzeti összetartozás bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a 2010-ben létrejött kormány új irányt szabott és nagyobb hangsúlyt helyezett a nemzetpolitikára. Ennek részeként jött létre Bethlen Gábor Alapkezelő, amelynek élén egy szakmailag is hozzáértő vezetés kezdte el működését – tette hozzá. Elmondta, hogy az alapnál tervezett és a tényleges kiadásokat figyelembe véve szerény mértékű megtakarítást értek el, csökkentek a működési költségek is. A legtöbb pénzt, hárommilliárd forintot Erdélyben osztották szét, ezt követte Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék. Úgy vélte, az alap felelős gazdálkodást folytatatott, a kitűzött célokra használta fel a forrásait és elszámolása pontos, ezért elfogadásra javasolják. A kisebbségi álláspontot ismertető Szávay István (Jobbik) kifogásolta, hogy a vezérigazgató bizottsági meghallgatásakor nem tért ki az alap működésének problémáira, és hogy nem számolt be a működési költségek elköltéséről. Az ellenzékiek azzal sem értettek egyet, hogy többnyire nem nyíltan döntöttek a forrásokról – mondta.
Pártvélemények a Bethlen Gábor Alap működéséről
Fidesz: a munkát folytatni kell a szükséges korrekciókkal
Bodó Sándor (Fidesz) jól összeállított, részletes és előremutató tájékoztatónak nevezte a jelentést. Megemlítette: mindössze 309 millió forintot nem tudott felhasználni az alap, ez nem tekinthető nagy összegnek. A jelentésben példák vannak arra is, hogy min kell változtatni – mondta, ezek közé sorolva a pályázati határidő korábbra hozását, illetve, hogy csökkent a benyújtandó mellékletek száma, így egyszerűbbé vált a pályázás. Úgy vélte, ezt a munkát kell folytatni a szükséges korrekciók elvégzésével.
MSZP: terjengős kormányzati propaganda a jelentés
Szabó Vilmos (MSZP) szerint terjengős kormányzati sikerpropagandáról van szó, a jelentés nem szól a tényleges támogatáspolitikai gyakorlatról, ami a magyar közösségek további megosztását jelenti. Közölte, a Szülőföld Alap utódjaként létrejött Bethlen Gábor Alap nem hozott korszakváltást a támogatáspolitikában, nem fordítanak több pénzt a határon túli magyarság támogatására. Kifogásolta, hogy a kollégium a 13 milliárd forintos költségvetés 4,5 százalékáról dönt, de a döntéshozatalban nem vehetnek részt a helyzet- és terepismerettel rendelkező külhoni magyar szakértők. Az oktatási-nevelési pályázatoknál miért utasítottak el olyan sokat? Mennyi támogatást kapott a Babes-Bólyai Egyetem magyar kara? A külhoni magyar óvodák százmillió forintos programjából a nagyobb részt miért Magyarországon használtak fel? – sorolta kérdéseit.
KDNP: a Bethlen Gábor Alap a nemzetegyesítés eszköze
Kalmár Ferenc (KDNP) azon a véleményen volt, hogy az alap a nemzetegyesítés fontos és hatékony eszközévé vált, a határon átnyúló kapcsolatok erősítése oly mértékű támogatást kapott, amire a korábbi időszakban nem volt példa. Előrelépés történt a magyar nyelvű oktatás területén, a tudományos kutatások és a hitélet tekintetében, a kulturális örökség ápolása területén – értékelte, megemlítve, hogy támogatást kapott a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó is. Példaértékűnek nevezte többek között a Collegium Talentum, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Csemadok támogatását.
Jobbik: csődöt mondott a Bethlen Gábor Alap
Szávay István azt mondta, csődöt mondott a Bethlen Gábor Alap, a jelentése minden alapot nélkülöző sikerpropaganda. A támogatások összege hosszú ideje stagnál – a költségvetés egy ezrelékét teszi ki -, így reálértékét tekintve a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok is többet költöttek erre a célra – mondta az ellenzéki politikus, aki szerint sokszor politikai okok álltak a támogatás mögött, elfogadhatatlan az ellenzéki pártokat és a külhoni magyar szervezeteket mellőző döntéshozatali mechanizmus. A kormány a külhoni klientúra etetését tekinti fontos céljának – fogalmazott, megjegyezve: 2012-ben a kormánypárt holdudvara rekordösszegű támogatást kapott, és egyedi támogatásokat azok kaptak, akik elrontották a pályázatokat. Pozitívumként említette a jogászhallgatók Szász Pál-ösztöndíját, Collegium Talentumot, a külhoni magyar óvodák programot, az Erzsébet-tábort.
LMP: nem átlátható az alap működése
Mile Lajos (LMP) közölte, nem fogják támogatni a jelentést, mert az alap működése nem átlátható. A jelentésről azt mondta, túl terjedelmes, az információk a tisztánlátást nem segítették. Elmondta, hogy a kollégium tagjainak kiválasztásakor politikai szempontok dominálnak, a kedvezményezettek nem lehetnek pártok, de ez nem jelenti a politikai szempontok mellőzését. Elképesztőnek nevezte, hogy csak hatszázmillió forintot lehetett elnyerni nyílt pályázaton. Azt javasolta, hogy valami pluszt építsenek be a külhoni oktatásba, ami egy ma élő ember számára is vonzóvá teszi a magyar nyelven tanulást, „ne csak a múltban éljenek”.
Képviselői hozzászólások is elhangoztak a Bethlen Gábor Alap tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti vitája kedden, majd a képviselők rátértek a korábbi bűnmegelőzési stratégiát hatályon kívül helyező előterjesztésre, ezt követően pedig a polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezésének részletes vitájára.
Kőszegi Zoltán (Fidesz) az alap tevékenységét színesnek nevezte, az szerinte átláthatóbb mint a korábbi, szocialista kormányok támogatási programjainak bármelyike. A Határtalanul! programról szólva azt mondta: az abban résztvevők átadják megszerzett tapasztalataikat és olyan kapcsolatépítésbe kezdenek, amelyre korábban nem volt példa. Mint mondta, a források egy részét arra kellene fordítani, hogy az intézmények és az iskolák vonzóak legyenek a családok számára. A képviselő a rendelkezésre álló forrásokat növelné, a határon túli közösségek számára több támogatást biztosítana.
Szávay István (Jobbik) kifogásokat fogalmazott meg, mert szerinte három ember dönt mintegy 5,5 milliárd forintról, miközben nem tudható, pontosan milyen szempontokat vesznek alapul. A képviselő bízott abban, hogy van még ösztönző hatása annak, milyen iskolába íratják a gyermekeiket az elszakított területeken élők és azt javasolta: készüljön felmérés arról, ebben hogyan befolyásolja a szülőket a magyar állam támogatása. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány nemzetpolitikai összefogásra törekedne, szerinte a nemzeti összetartozás bizottságában is visszaél a kétharmados többségével a kormányoldal.
Rétvári Bence erre reagálva az ellenzéket illette kritikával, amely konszenzus híján nem tudott megegyezni egyes kérdésekben. Az elmúlt három évben fejlődésnek indult a határon túli magyar szervezetek élete – hangsúlyozta -, hozzátéve: szerinte nem hangzott el olyan kritika, amelyet az ellenzék ki tudott volna egészíteni határon túli szervezetek véleményével, vagyis saját belpolitikai szándékaikat képviselték, nem a határainkon túl élőkét. (mti, Felvidék.ma)
