Százötven évvel ezelőtt, 1875. november 17-én hunyt el Madách Imre egykori felessége, Fráter Erzsébet. Még az ötvenet sem töltötte be, mégis igen sanyarú évek, évtizedek jutottak neki. A jeles tragédiaíró felessége nincstelenként hunyt el Nagyváradon.
1827. július 20-án született Csécsén, alig volt tizenhat éves, amikor megismerkedett Madách Imrével. Két évvel a megismerkedésük után, 1845. március 16-án jegyezte el Fráter Erzsébetet.
Teljesen eltérő habitusú személyiségük ellenére igazi szerelem volt az övék. Erzsébet élénk, vidám természete nagyon nem tetszett Madách Imre édesanyjának, Majthényi Annának.
A házasságkötésük utáni első években Madách Csesztvei birtokán éltek békésen. Itt bekapcsolódtak a környék társadalmi-kulturális életébe. A közel egy évtizednyi csesztvei tartózkodás alatt Madách édesanyja egyszer sem látogatta meg őket. Azonban a fiatal párnak vissza kellett költöznie az alsósztregovai kastélyba. Itt a zsörtölődő anyós nem hagyta érvényesülni a fiatal menyét. Állandóvá vált köztük a feszültség, amit Imre sem viselt el. Ezzel az időszakkal az alábbi írásunkban foglalkoztunk bővebben.
Majthényi Anna, Madách Imre, Fráter Erzsébet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Erzsébetnek Alsósztregován fel kellett hagynia korábbi életstílusával. Ugyanakkor titokban el-eljárt társadalmi eseményekre. Ez okozta a vesztét is. Ismerősök hívását elfogadva részt vett a losonci bálon anyósa akarata ellenére. Ez az önfeledt este szolgált alapul a váláshoz. A válást 1854. július 25-én mondták ki.
A házasságukból négy gyermek született, azonban az elsőszülött Madách Imre csecsemőkorában elhunyt. Madách Aladár, Madách Jolán és Madách Anna megérte a felnőttkort.
A válást követően Erzsébetnek még a gyermekei neveléséről is le kellett mondania szigorú anyósa javára.
A legkisebbik gyermekét még pár évig az édesanya nevelte. Madách Imre volt felesége ugyan kapott tartásdíjat, azonban ez egyre rendszertelenebbül érkezett meg hozzá.
Majthényi Annát idéző sarok az alsósztregovai Madách-kastélyban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Az 1854-es események után Fráter Erzsébet először a rokonainál húzta meg magát. Később önállóan próbált megélni, ez azonban nem sikerült neki. Sanyarú életkörülmények között élte le utolsó éveit, évtizedeit.
Egykori férje sikereiről ugyan értesült, de már nem osztozhatott vele. Madách Imre 1864. október 5-ei halála után a tartásdíj végleg befagyott. Madách Aladár a Madách-birtok örököseként néha kisegítette édesanyját, de rendszeres támogatás továbbra sem érkezett.
Fráter Erzsébet betegen koldulásra kényszerült Nagyvárad környékén. 1875. november 10-én kórházba került, míg végül 1875. november 17-én hunyt el alig 48 évesen.
A váradolaszi sírkertben helyezték örök nyugalomra. A temetésén nem vett részt a családja.
Fráter Erzsébetet felelevenítő sarok a kastély kiállításán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Mint Praznovszky Mihály jeles Madách-kutató a Lidércke meghal című kötetében írja: „Fráter Erzsébet sírhelyét ötven esztendeig senki sem kereste fel. Sem rokonok, sem családtagok, sem a Madách-tisztelők. A 20. század második felében felszámolták a váradolaszi temetőt, Tempfli József nagyváradi püspök mentette meg a földi maradványait és helyezte át a váradolaszi katolikus templom altemplomába. Emléktáblája ma is ott látható.”
A kerek évforduló alkalmából az alsósztregovai Madách Imre Irodalmi Nap központi témája is Fráter Erzsébet volt október 3-án. Erről ITT írtunk.
Madách Imre és Fráter Erzsébet szobra a csesztvei kastély kiállításán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
