A balassagyarmati Civitas Fortissima tér északi oldalát uralja az egykori vármegyeháza impozáns épülete. A Nógrád vármegye egykori központjaként a közigazgatást szolgáló épület több felvidéki kötődésű jeles személynek állít emléket.
A napjaikban mintegy 16 ezer fős Balassagyarmat 1790-től volt Nógrád vármegye székhelye. A történelmi sorsfordító események ellenére az egykori mezőváros egészen a 20. század ötvenes éveiig megtartotta megyeszékhelyi szerepét.
A megyeháza monumentális épülete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Már a kezdetekben gondoskodtak megfelelő adminisztratív épület kialakításáról. A megyeháza első épületét 1790-ben építették. Ez az épület jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad otthont.
A mai megyeházát ez előbb említett épület szomszédságában építették fel az egykori laktanya helyén.
Kasselik Ferenc tervei alapján 1832-ben kezdték el az építkezést, melyet 1835-ben fejeztek be.
A klasszicista stílusú, U alakú épület ekkor még egyszintes volt, a 19. században alakították át. Ekkor került a főhomlokzatra Nógrád vármegye címere. A főhomlokzaton olvasható a Nógrád a közügyért felirat is.
Madách Imre monumentális szobra (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A vármegyeháza mögötti területen 1842 és 1845 között épült fel a klasszicista stílusú börtön. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, mivel az U alakú megyeháza tengelyében áll a kör alaprajzú börtön. Az épületben jelenleg is börtön működik.
Történelmi sorsfordulók, megváltozott funkciók
A megyeháza a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia és a Trianon utáni időszakban is adminisztratív célokat szolgált. Egészen az 1950-es megyerendezésekig székelt itt a megyei hivatal. Későbbiekben vállalatoknak adott otthont, majd oktatási intézmények osztályait alakították ki az impozáns épületben. Jelenleg is a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola működik a falai között.
Fráter Erzsébet mellszobra a főbejárat közelében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Több jeles irodalmi személyiségünk is kötődik a balassagyarmati egykori megyeházához.
Petőfi Sándor a városban tett látogatása során megtekintette a megyeházát és az akkor épülő börtönt. Madách Imre Nógrád vármegyei aljegyzőként 1842 és 1848 között dolgozott a falai között. A nagy palóc mesemondó, Mikszáth Kálmán két éven át, 1871-től 1873-ig dolgozott a megyeházán.
Mindkettőjüknek emléktáblát állítottak a megyeháza homlokzatán.
Keviczky Hugó alkotásai a megyeháza homlokzatán
Madách Imre emléktáblájának alkotója Keviczky Hugó. A vörös tardosi mészkőből készült táblán a drámaíró portréja mellett az alábbi szöveg olvasható:
„Csonka Nógrád és csonka Hont vármegyék közönsége ezzel a emléktáblával örökíti meg az utókor előtt azt a tényt, hogy Nógrád vármegye halhatatlan szülöttje Az ember tragédiájának világhírű írója sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre, a M. Kir. Tudományos Akadémia levelezős és a Kisfaludy Társaság rendes tagja 1841 évtől 1848 évig vármegyei szolgálatot teljesített. A széttépett ezeréves haza minden hű fia vésse kitörölhetetlenül a szívébe nagy munkájának biztató szózatát: „Mondtam ember, küzdj és bízva bízzál” S akkor lesz feltámadás.”
Madách Imre emléktáblája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mikszáth Kálmán emléktáblája szintúgy Keviczky Hugó alkotása. A stílusuk is azonos, a táblán Mikszáth portréja mellett az alábbi feliratot közli:
„A jó palócok és A tót atyafiak halhatatlan írójának, Nógrád vármegyénk szülöttjének, Mikszáth Kálmánnak örök emlékezetére állítatta e táblát csonka Nógrád és csonka Hont vármegyék közönsége. Az itt töltött rövid hivataloskodása után indult a magasba, hogy irodalmi munkásságával minden művelt nemzet előtt örök dicsőséget szerezzen a magyar névnek.”
A tárgyalt két robusztus, ámde nívós márványtáblát a főbejárat két oldalán találjuk.
Mindkét emléktáblát 1925. szeptember 6-án avatták fel. Az ünnepségen Scitovsky Béla házelnök, Horthy Miklós kormányzó és Berzeviczy akadémikus mondtak beszédet. Keviczky Hugó több szálon is kötődik Balassagyarmathoz és a térséghez. A városban járt elemi iskolába. A szobrász és éremművész később több társaságnak is tagja volt, mások mellett az 1919-ben alakult Nógrád Vármegyei Madách Imre Társaságnak.
Mikszáth Kálmán emléktáblája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Érdekességként megemlítjük, hogy az egykori megyeháza utcafronti oldalán találunk még egy táblát, méghozzá Janko Kráľ kétnyelvű, szlovák és magyar nyelvű tábláját. A szlovák költő 1849 és 1854 között élt Balassagyarmaton.
Mindamellett az egykori megyeháza sarkán terebélyesedik Madách Imre monumentális szobra, míg a sanyarú sorsú felesége, Fráter Erzsébet mellszobra a megyeháza előtt kapott helyet.
Forrás:
balassagyarmat.hu/
Nemzeti Örökség Intézete
Pásztor Éva: Az örök Madách Imre, Balassagyarmat 2024.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
