A Rozsnyói Városnapok 2026 keretében, amelyeket a város első írásos említésének 735. évfordulója alkalmából rendeznek meg, február 6-án, pénteken került sor a „Bányászat Rozsnyó történelmének tükrében” című szakmai konferenciára.
A konferencia Rozsnyó és a gömöri régió gazdag bányászati múltjának állított emléket, amely jelentős mértékben meghatározta a város gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődését. A szakmai program átfogó betekintést nyújtott a középkori bányászatba, a bányászcéhek működésébe, a bányászati tevékenység kiemelkedő személyiségeibe, a Rozsnyó környéki műszaki létesítményekbe, valamint a szomszédos régiókkal fennálló kapcsolatokba.
Az elhangzott előadások átfogó képet adtak a térség bányászatának történetéről, technikai fejlődéséről, valamint kulturális és közösségi jelentőségéről, miközben rávilágítottak arra is, hogy a bányászat miként formálta Rozsnyó és környéke gazdasági életét, társadalmát és identitását.
Mixtaj László, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója
A konferencia ünnepélyes megnyitóján Michal Domik, Rozsnyó polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy Rozsnyó történelme és arculata szorosan összefonódik a bányászattal, amely évszázadokon át nemcsak megélhetést biztosított a város lakóinak, hanem meghatározta annak gazdasági fejlődését és közösségi karakterét is.
Kiemelte, hogy a bányászat generációkon keresztül formálta az itt élők életét, munkakultúráját és értékrendjét, ezért tisztelet illeti mindazokat, akik ebben az ágazatban dolgoztak. Kiemelte, hogy a bányászati örökség megőrzése nemcsak múltunk tisztelete, hanem felelősség a jövő nemzedékei felé is.
Michal Domik, Rozsnyó város polgármestere
Werner Norbert „A középkori bányászat története Rozsnyón” című előadásában a város bányászati múltjának gyökereit tárta fel. Bemutatta, hogyan vált Rozsnyó a Felvidék egyik jelentős bányavárosává, milyen nemesfémeket termeltek ki, és miként járult hozzá a bányászat a város fejlődéséhez, kiváltságaihoz és polgárosodásához.
Werner Norbert
Sylvia Holečková előadásában a rozsnyói bányászcéhek világát ismertette meg a hallgatósággal. Bemutatta a céhek eredetét, szervezeti felépítését, szabályait, valamint szerepüket a szakmai tudás átadásában és a bányászok érdekeinek védelmében. Kiemelte, hogy a céhek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális közösségek is voltak.
Sylvia Holečková
Ján Killík prezentációja az ásványi nyersanyagok lelőhelyeire és azok kitermelési módszereire fókuszált. Előadásában áttekintette a térség geológiai adottságait, a bányászott nyersanyagokat, valamint a különböző korszakokban alkalmazott technológiákat, bemutatva a bányászat fejlődését az egyszerű módszerektől az összetettebb eljárásokig.
Mogyorósi Norbert a drótkötélpályák bányászatban betöltött szerepét mutatta be, különös tekintettel Rozsnyó környékére. Előadásából kiderült, hogy ezek az innovatív szállítási rendszerek jelentősen megkönnyítették az ércek és anyagok mozgatását a nehéz terepviszonyok között, és nagyban hozzájárultak a bányászat hatékonyságának növeléséhez.
Mogyorósi Norbert
Hubai Imre, Ózdról érkezve, a borsodi szénbányászat történetét és annak rozsnyói kapcsolatait ismertette. Előadásában bemutatta a két térség közötti szakmai, technikai és személyi kapcsolódásokat, rávilágítva arra, hogy a bányászat nem ismert határokat, és a tapasztalatcsere fontos szerepet játszott a fejlődésben.
Hubai Imre
Karol Tomány előadása a bányászat kiemelkedő személyiségeit állította középpontba. Bemutatta azokat a mérnököket, bányamestereket és közösségi vezetőket, akik munkájukkal és elhivatottságukkal maradandó nyomot hagytak a bányászat történetében és a helyi közösségek életében.
Gabriela Kolesárová „Az oktatás szerepe a bányászatban” című előadásában arra világított rá, hogy a szakképzés és az oktatás mindig is kulcsfontosságú volt a bányászat fejlődésében. Ismertette a bányászati iskolák, tanfolyamok és gyakorlati képzések szerepét a szakmai tudás átörökítésében és a biztonságos munkavégzés biztosításában.
Az előadássorozatot Dušan Oravec „A GBSz Testvériség – a bányászhagyományok őrzője” című előadása zárta. Bemutatta a szervezet tevékenységét, amelynek célja a bányászhagyományok, szokások és értékek megőrzése és továbbadása a jövő generációi számára. Előadása méltó lezárása volt a rendezvénynek, hangsúlyozva a közösségi emlékezet és az identitás fontosságát.
A program részét képezte a szakmai vita és egy dokumentumfilm vetítése is. Az előadások szimultán tolmácsolással hangzottak el szlovák és magyar nyelven, így a konferencia a szakmai és a laikus közönség széles köre számára is nyitott volt.
Az előadássorozat összességében átfogó képet nyújtott a bányászat történelmi, technikai és kulturális jelentőségéről, és megerősítette, hogy Rozsnyó és térsége bányászati öröksége ma is élő és értékes része közös múltunknak.
A délutáni órák kulturális fellépések jegyében telnek. Bemutatkozik a Rozsnyói Alapfokú Művészeti Iskola – ZUŠ BAND együttese, az est pedig zenei élményt kínál Dorota Tóthová és Arpi Farkaš jazz kvartettjének előadásában.
A Rozsnyói Városnapokhoz több kísérőprogram társult, kiállítások, alap- és középiskolás tanulóknak szóló versenyek, sportprogramok családok és gyermekek számára, valamint további kulturális és társadalmi események, amelyek helyi szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben valósultak meg.
A Rozsnyói Városnapok közös találkozásra hívnak, lehetőséget adnak a város gazdag történelmének felidézésére, ugyanakkor jelenének megünneplésére is.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
