A Dunaszerdahelyi járásban, Sárosfán járt kedden Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. A találkozó ezúttal sem formális politikai fórumként zajlott, hanem közvetlen beszélgetésként, ahol a résztvevők kényesebb kérdéseket is feltehettek. Földváry Terézia polgármester köszöntőjében is azt emelte ki, hogy a politika akkor is jelen van az emberek mindennapjaiban, ha sokan azt mondják, nem érdekli őket, ezért fontosak az ilyen őszinte, kérdezésre épülő találkozások.
Gubík László a beszélgetés elején arról beszélt, hogy a „pulóveres” országjárás lényege éppen a közvetlenség: a nyakkendő nélküli, terepre menő politizálás, amely nem előadásra, hanem párbeszédre épül. Mint fogalmazott, ezek a fórumok azért vannak, hogy felkeltsék az érdeklődést, megmutassák a közéleti kérdések tétjét, és mozgósítsák a közösséget. A pulóver szerinte annak a jelképe, hogy aki közszolgálatra vállalkozik, annak az emberek közé kell mennie, és vállalnia kell a terepmunka fáradságát is.
Kép forrása: Magyar Szövetség
Az est egyik visszatérő kérdése az volt, hogyan lehet valóban mozgósítani a választókat, és mennyire lehet hatékony a személyes megszólítás. A felvetésre válaszolva Gubík úgy fogalmazott, a közvetlen megkeresés önmagában nem visszatetsző, a döntő az, milyen üzenettel érkezik a politikus vagy az aktivista. Szerinte a választási sikerhez nem elég az utolsó hetekre hagyott kampány, hanem elkötelezett önkéntes hálózatra van szükség, amely képes házról házra, utcáról utcára eljuttatni az üzenetet. A fórumon elhangzott az is, hogy ebben a tekintetben a vajdasági és erdélyi magyar politikai gyakorlat is tanulságos lehet, ahol szervezett mozgósítás működik.
A pártelnök szerint
a felvidéki magyar politikának ma az egyik alapfeladata annak tudatosítása, hogy immár egyetlen magyar párt maradt.
Úgy fogalmazott, a korábbi megosztottság nemcsak a politikai struktúrákban, hanem az emberek tudatában is nyomot hagyott, ezért sokan ma is úgy beszélnek, mintha több magyar párt lenne. A sárosfai fórumon is egyértelművé tette: szerinte a Magyar Szövetségnek most azt kell újra és újra elmondania, hogy a megosztottság időszaka lezárult, és a felvidéki magyarság számára jelenleg ez az egyetlen politikai keret kínál képviseletet.
Kép forrása: Magyar Szövetség
A kérdésekből az is világosan látszott, hogy a jelenlévőket nemcsak az identitáspolitikai ügyek, hanem a mindennapi megélhetési gondok is erősen foglalkoztatják. Gubík arról beszélt, hogy a magyar választók körében végzett mérések szerint
első helyen a pénztárcát érintő kérdések állnak: a megélhetés, a munkahelyek, az infrastruktúra, a szociális ügyek és az egészségügy.
A felvidéki magyar közösség megszólításához szerinte ezért nem elég pusztán elvi vagy nemzetpolitikai nyelven beszélni, hanem olyan „kenyérkérdésekre” is választ kell adni, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek életét. A fórumon felmerült az is, hogy a családpolitika lehetne egy olyan zászlóshajónak számító téma, amely egyszerre szól a megélhetésről és a demográfiai hanyatlás lassításáról.
A demográfiai kérdés külön blokkot kapott a beszélgetésben. A felvetésekre reagálva Gubík arról beszélt, hogy a fogyás mögött egyszerre van jelen az alacsony születésszám, az elvándorlás és az asszimiláció. A fórumon azt mondta, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a felvidéki magyarság lélekszáma a 2030-as évek végére 350 ezer alá csökkenhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy most még megvan az az erő, amellyel a közösség saját kezében tarthatja a sorsát – de ez már nem magától értetődő állapot, hanem politikai cselekvést igényel.
Kép forrása: Magyar Szövetség
Szó esett arról is, miként lehet megszólítani a fiatalokat, illetve azokat a rétegeket, amelyek ma már kevésbé kapcsolódnak természetes módon a magyar politikai képviselethez. Gubík szerint ugyanazt az üzenetet több nyelven kell elmondani: szakpolitikai szinten az értelmiségnek, egyszerűbben a szélesebb közönségnek, és külön a fiatalok nyelvén is. A fórumon elhangzott, hogy ebben akár influenszerekre vagy új típusú véleményformálókra is szükség lehet, mert
a hagyományos politikai kommunikáció önmagában már nem elegendő.
A beszélgetés másik hangsúlyos eleme az volt, mire jó a parlamenti jelenlét a mindennapokban. Őry Péter, aki a párt alelnökeként később csatlakozott a találkozóhoz, több konkrét példával érvelt amellett, hogy nem elvont presztízskérdésről van szó. Elmondása szerint a nemzetiségi iskolák esetében más szabályozásra lenne szükség, mert egy magyar kisiskola megszűnése egészen más következményekkel jár, mint egy többségi iskola bezárása. Emellett az önkormányzati átszervezések és a települési társulások pályázati lehetőségeinek szűkítése is olyan ügy, amelyben szerinte csak akkor lehet hatékonyan fellépni, ha van magyar képviselet a parlamentben. Egyik markáns mondata szerint parlamenti jelenlét nélkül „csak az iktatóig jut el” egy-egy ügy.
Kép forrása: Magyar Szövetség
Őry ugyancsak arról beszélt, hogy a régiós problémák kezelésében sokszor nem látványos ideológiai csaták, hanem egészen gyakorlati ügyek a döntők: például működésképtelen tisztítóállomások, a vízügyi és környezetvédelmi pályázatok akadályai vagy a gazdákat érintő sürgős helyzetek.
A fórumon azt hangsúlyozta, hogy ezekben a kérdésekben óriási különbség van a parlamenten belüli és parlamenten kívüli politizálás között, mert a belső érdekérvényesítés közvetlenebb és gyorsabb.
A sárosfai fórum összképe alapján a Magyar Szövetség vezetői most nem pusztán támogatást kérnek, hanem újra akarják építeni a politikai kapcsolatot a felvidéki magyar választókkal.
A találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy a közösség előtt álló kihívások -–a mozgósítás gyengesége, a demográfiai fogyás, a fiatalok eltávolodása és a régiós érdekérvényesítés korlátai – csak akkor kezelhetők, ha a politika ismét képes személyes, hiteles és gyakorlati válaszokat adni. Sárosfán ezúttal éppen ez történt: nem nagygyűlés, hanem kérdésekre épülő, közvetlen fórum formájában.
SZE/Felvidék.ma
