Ismerős, boldog érzés ragad magával. Beléptem régi iskolám falai közé. Szerettem ezt az iskolát, már gyermekként is. Most, hogy visszatérek, és arról faggatom a gyerekeket, milyen légkör uralkodik az iskolában, úgy érzem, semmi sem változott. Pedig nagyon is sok minden más azóta…
A szenci magyar iskola állandóan megújul, az iskola vezetése és a pedagógusok arra törekszenek, hogy kellemes környezetet alakítsanak ki a tanulók számára. Így volt ez a kilencvenes években is, csak akkoriban még sokkal többen látogattuk ezt az iskolát. De történt pozitív előrelépés is, az intézmény felvette a város híres szülöttének nevét, ezzel tisztelegve munkássága előtt, és példaképet állítva az itt tanuló gyermekek elé.
A szenci alapiskolások is részt vettek a Kárpát-medencei verseny a Szent László-évben elnevezésű vetélkedőn. A negyedik helyen végeztek, így nem jutottak tovább a nagyváradi döntőbe, ezért kissé csalódottak, de azért pozitív élményekről is beszámoltak, hiszen a városprezentációt megnyerték. A csapatot Matus Mónika, az iskola igazgatónője készítette fel, Takács Róbert kísérte el őket az elődöntőre. A versenyző csapatban Fülöp Lívia, Holocsy Zsóka Zsófia, Straňáková Emma és Bartoš Roland foglaltak helyet, de elkísérte őket Lévárdy Anna is, aki szintén felkészült, sőt a többiek szerint ő tudta a legjobban az anyagot.
A verseny
A versenyre a diákok a Szent László-legendákból, életéből, a családfájából, a hermájából készültek – sorolták a gyerekek. Ezen a ponton bekapcsolódott a beszélgetésbe Matus Mónika, az iskola igazgatónője is, aki elmondta: a szervezők elküldték előre a témaköröket, de az volt a gond, hogy csak a szöveges feladatokat, ebből a gyerekek megtanultak mindent. De nem kapta meg az iskola a linket a képes feladatra, amire így nem tudtak felkészülni, azáltal nyolc pontot veszítettek, és lecsúsztak a negyedik helyre.
Az egyik feladat az iskola és a város bemutatása volt. „Bemutattuk az iskolát, a város történetét, a szégyenoszlopot és múzeumot is, az első főiskolát és a napfényes tavakat, valamint a mamutcsontot” – mondta Fülöp Lívia. A város bemutatása a verseny különszáma volt, ebben a szenci diákok az elsők lettek. Ezért arra kértem őket, az olvasókkal is ismertessék meg Szencet.
A Szent László vetélkedőn (fotó Takács Róbert)
A város bemutatása
Bartoš Roland elmondta: Szenc húsz kilométerre van Pozsonytól, húszezer lakosú üdülőváros, Mátyusföld keleti szegletében. Az első írásos említése még II. András idejéből származik, 1209-ből. A leghíresebb szenci Szenczi Molnár Albert zsoltárfordító. Az ismertetést Fülöp Lívia folytatta: a város őskortól lakott. Egy Szenchez közeli faluban, Boldogfán találták meg Quintus Atilius Primus római katona sírfeliratát. Straňáková Emma folytatta a sort, aki arról beszélt, hogy a legrégebbi régészeti emlék a város határában talált mamutcsont. Majd áttért az iskola bemutatására: az iskola épületét Halzl József édesapja építette 1932-ben. Holocsy Zsóka Zsófia a soknemzetiségű városról, majd arról szólt, hogy itt jött létre a Collegium Oeconomicum, amely az ország életében igen jelentős intézmény volt. Fülöp Lívia folytatta ismét, elmondta, hogy csodálatos épület a pártázott tetejű, reneszánsz stílusban épült török ház, melyben ma a városi múzeum működik. A szégyenoszlopról és a heti piacról is szó esett. Szenc Galántát, Somorját, Pozsonyt és Nagyszombatot összekötő csomóponti helyzete miatt már 1335-től tarthatott heti piacot – fűzte hozzá Emma. Lívia itt ismét közbeszólt és kitért a huszadik századi zsidóüldözésekre, kitelepítésekre és az asszimiláció súlyos következményeire, arra, hogy a városban a magyarság részaránya 70 százalékról 9-re csökkent.
Érdekes feladatok voltak
Fülöp Lívia szerint nagyon érdekes feladatokkal szembesültek a lovagkirályról szervezett vetélkedőn. A verseny elején bemutatót tartottak, volt ott egy kaloda is, amit ki lehetett próbálni. Az első feladat Szent László családfája volt, amelyet egészen az Árpád-házig visszavezettek – vette át a szót Straňák Emma. „Azt mondták a szervezők, hogy ez lesz az egyik legkönnyebb feladat, szerintünk viszont ez volt az egyik legnehezebb” – árulta el.
A legendákat is megismerték a gyerekek a versenyre való felkészülés alatt, s az egyik legérdekesebb számukra a Szent László nemeseiről szóló legenda volt. Bartoš Roland szerint a verseny pozitívuma az volt, hogy nagyon sok mindent megtudtak Szent Lászlóról.
A vetélkedőn (fotó Takács Róbert)
Polgármester-díj
Ezen a ponton az igazgatónő elbúcsúzik társaságunktól, mivel órája lesz, de azt még elmondja, hogy nemsokára indulnak a polgármester díjának átadására, ahová az öttagú csapatból ketten szintén hivatalosak.
Gyorsan elmondja még, hogy többen részesülnek elismerésben az idén. Korpás Lilla az országos szavalóversenyen, a Szép magyar beszéd és a helyesírási versenyen elért eredményeiért részesül elismerésben. Straňák Emma a TUDOK-on országos második lett és Székesfehérváron is ő képviselte a Felvidéket, és nagyon jól helytállt, valamint ott volt az országos szavalóversenyen is. Holocsy Zsóka Zsófia pedig minden szavalóversenyt megnyert. Németh András szintén a szavalóversenyeken és a Szép magyar beszéd megmérettetésen képviselte az iskolát. Popálená Izabella és Zeman Tamás a Poznaj slovenskú reč vetélkedőn ért el jó eredményt. Silló Dominik szavalóversenyen és rajzversenyen szerepelt sikerrel. Pongrácz Tamás Achilles ugyancsak a szavalóversenyen vett részt. Škereň Marián az angol olimpia járási első helyezettje. Sloboda Karolína Éva második lett az országos helyesírási versenyen. Tehát mindannyian megérdemelten vehetik át a városi díjakat.
A kecskepapagájok tenyésztése
A TUDOK országos fordulója Dunaszerdahelyen volt – kezdte beszámolóját Emma. „Amikor a többiek elkezdték a beszámolóikat, nagyon megijedtem.” Ők ugyanis tudományos munkássággal jelentkeztek a TUDOK-ra, Emma pedig az állattenyésztés témáját választotta. Az iskola pincéjében a pedellus ugyanis papagájokat tenyészt, és ez egy jó kutatási terület volt. A versenyen második helyezést ért el, Emma szerint látszott, hogy a többiek nem teljes mértékben a saját munkájukat adták elő, akik egyébként mind középiskolások voltak, míg Emma csak hetedikes és két éve kutatja a madarak életét.
Aki minden szavalóversenyen részt vesz
Holocsy Zsóka Zsófia hetedszer versenyzett a Tompa Mihály országos szavalóverseny döntőjében. Több különdíjat nyert már, volt, hogy megnyerte a versenyt, az idei évben aranysávos minősítést szerzett, második lett. Most készül a Kaszás Attila szavalóversenyre, ahol eddig mindig aranysávos minősítést nyert és különdíjas is volt már többször.
A szenci tanulók a kiértékelésen (fotó Takács Róbert)
Szép magyar beszéd
Fülöp Lívia a Szép magyar beszéd versenyről is pozitív élményekkel tért haza, bár csak a kerületi döntőig jutott. Három feladatot kellett megoldaniuk. Egy választott szöveget kellett felolvasniuk, ahol azt is értékelték, mennyire tartja például a szemkontaktust a tanuló a közönséggel. A másik feladat egy kapott szöveg felolvasása volt, a harmadik pedig egy fogalmazás megírása és előadása.
Sportban is sikeres az iskola
Bartoš Roland elárulta, két héttel ezelőtt részt vettek a városi olimpián. Florballban második lett az iskola és kézilabdában is a második helyen végeztek a magyar iskola diákjai. A kosárlabdában nem értek el jó eredményt – panaszolta Roland, mire Lévárdy Anna közbeszólt, ez annak a következménye, hogy a többi iskola tanulója sokkal erősebb kosárlabdában és közösen edzenek. Viszont futásban is eredményesek voltak, stafétában is jó eredményt értek el.
Aki a Szent Lászlóról szóló vetélkedőn „csak” kísérő volt
Lévárdy Anna póttag volt a vetélkedőn résztvevő csapatban. A többiek szerint mégis ő tudta a legtöbbet. A tanító bácsival a háttérből figyelték az eseményeket. Anna emellett matematikaversenyen is volt. „Érdekes volt látni, hogy mindenki túl komolyan vette a versenyt, ők pedig olyan jól szórakoztak” – mondta Anna. Anna beszámolója alatt megtudom azt is, hogy a szenciek csapata a Richéza nevet kapta. A verseny elején mindenki húzott magának egy nevet, s nekik a Richéza jutott. A neveket a Szent László életéből vett fontos személyiségekről és földrajzi helyekről kapták.
Családias iskola
Amikor az igazgatónő már az óráját tartotta, mi a gyerekekkel még mindig beszélgettünk. De biztos vagyok benne, ha hallotta volna azt, amit a tanulók elmondtak, nagyon meghatódott volna.
Zsóka szerint az iskolában nagyon családias légkör uralkodik. Mindenki mindenkit ismer, míg a szlovák iskolában gyakran még az évfolyamtársak sem ismerik egymást.
Emma szerint nagyon jó, hogy támogatják egymást. Nem féltékenykednek egymásra, ha valaki egy versenyen sikeres, hanem megpróbálják segíteni és drukkolnak neki, hogy minél jobb eredményt érjen el. „Nem tudom elképzelni, hogy olyan iskolába járjak, ahol a pedagógus nem foglalkozik velem. Az órákon fegyelem uralkodik, de adott a kölcsönös tisztelet is. Bátran véleményt mondhatunk az órákon is.” Emma azt is elárulta, az is tetszik neki, hogyaz iskola épülete jó állapotban van. Anna ugyanezt emelte ki, más iskolában sokszor sokkal rosszabb körülmények között tanulnak a gyerekek.
Lévárdy Anna, Bartoš Roland, Straňák Emma, Holocsy Zsóka Zsófia és Fülöp Lívia (fotó Neszméri Tünde)
Miért járjon a gyermek a szenci magyar iskolába?
Feltettem a kérdést a diákoknak, mit mondanának, ha valakit meg kellene győzniük, miért járjanak ebbe az iskolába a gyerekek. Annának van egy kistestvére, aki szintén ide fog járni. „Ez a legjobb iskola a környéken, itt van a legjobb biológus. Ez a mi iskolánk, ezért is egyértelmű, hogy ez a legjobb választás” – mondta Lévárdy Anna.
Emma hozzáteszi, itt olyan alapokat kapnak a tanulók, amire később építeni lehet. Nem mellesleg pedig magyarságtudatra is nevelik a pedagógusok a diákokat.
Helytörténeti konferenciára is járnak a diákok
A Szenci Városi Múzeumban tartották meg a helytörténeti konferenciát. Fülöp Lívia az iskola építésének történetét mondta el, amit a Rákóczi Szövetség elnökének édesapja, Halzl József épített, aki a munkálatok során életét veszítette. Ezzel kapcsolatban a tanulók eldicsekedték, idén a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően jutalomkiránduláson vehetnek részt.
A Szenczi Molnár Albert Alapiskola végvárként működik, hiszen az elszórványosodott Szenci járásban egyre nehezebb a magyarok helyzete. Mégis méltósággal viseli sorsát és a tanulókon keresztül bizonyítja, van értelme az anyanyelvű oktatást választani a gyermekeknek, van jövője a magyarságnak. Hiszen odafigyelnek a tanulókra, segítik őket, nem mellesleg pedig a gyerekeket is arra nevelik, hogy segítsék egymást, mert közösségben minden sokkal jobb és könnyebb.
