Az elmúlt hétvégén a csúzi Szénássy-kúria adott otthont annak a baráti összejövetelnek, amelyen a budapesti Esterházy János-szobor alkotóit (Nagy János szobrászművészt, Triznai István bronzöntő mestert) és kezdeményezőit (mindenekelőtt Kovács Gergelyné Irénkét és Pékó Zoltánt) köszöntötték. A találkozón alkalom nyílt arra is, hogy körbejárjuk a kúria termeit, szobáit, valamint megismerkedjünk annak lassan már másfél évtizedes, legújabb kori történetével. Ez mutatjuk most be olvasóinknak.
Családtörténet
A Csúzy család 1270-ben telepedett le a településen, eredeti székhelyük – egyes történészek szerint – mai római katolikus – Szent Erzsébetnek szentelt – templom közelében volt. A helyi hagyományok ennek azonban ennek kissé ellentmondanak, a faluban ugyanis úgy tartják, hogy a család ősi székhelye a mai borospincék helyén volt. Ez utóbbi elgondolás feltehetően abból táplálkozik, hogy a család a XIX. század elején itt építette fel temetkezési kápolnáját, egy mauzóleumot.
A Csúzy család első kiemelkedő sarja, János volt, aki 1327-ben a magyar seregek élén harcolt a velencei csapat ellen. Az ő örökösei kezdtek bele 1540 után a kúria a megépítésébe, azon a helyen, melyen már mi is találjuk. Ennek a kúriának a teljes átalakítása Csúzy Pál és neje, Érsek Anna idején, 1680 táján kezdődött el. Az épület a rekonstrukciós munkálatok után vette fel a reneszánsz jegyeit.
A kastély fénykora Csúzy Imre és Kvassay Jozefa idejére, a XIX. század elejére tehető. Ám a ház asszonyának halála után a pezsgő élet egyre alábbhagyott és a kastély lassú hanyatlásnak indult. A kúriának ezután több tulajdonosa volt, ám 1948-ig – a Csehszlovákiában bekövetkező államosításokig – mindvégig a leszármazottak kezébe maradt. A II. világháborút követő évek nemcsak a kúria elkobzásával jártak, hanem annak gyors pusztulásával. Egy ideig iskolaként használták, közben pedig többször átalakították az épület éppen betöltött funkcióját kihasználandó. Nem sokkal a rendszerváltás előtt a poprádi vagongyár állami vállalat tulajdonába került. A kúriát a cég vezetősége üdülési célokra használta. Végül a lepusztult kastélyt 1998-ban vásárolta meg a KT könyv- és lapkiadó, a Szénássy család több éve közcélokra hasznosítja.
A kastély berendezése
A komoly felújításon átesett kastély ma több kiállításnak, tárlatnak ad otthont, mint például a Felvidék nagyjainak teljes alakos szoborkiállítása, vagy a kastély bútormúzeuma. Az itt található bútorokat hagyatékból vásárolták. „Mivel semmi sem állt rendelkezésükre, a kastély enteriőrjét a tulajdonosok saját ízlésük alapján alakították ki. Próbáltuk megidézni az 1945 előtti állapotot. A kastély berendezésekor arra törekedtünk, hogy a szobák funkcionálisan elrendeződjenek. A kastély teljes lakáskultúrát mutat be, de szobánként lehetőleg egy-egy stílust és színvilágot szerettünk volna érvényesíteni. A termek, szobák nem csak egyedi értékük miatt, hanem összhatásukkal is lenyűgöző látványt nyújtanak a látogatóknak” – olvashatjuk a tulajdonosok szándékait a kastélyt bemutató kiadványban.
A főhomlokzati részben a helységek egymás után következnek. Az elsőt, az ún. kupolás termet 2003-ban újították fel. A terem félköríves falmélyedéseiben süttői vörösmárvány-oszlopok vannak. A terem közén kapott helyet az asztal az emlékkönyvvel. Felette cseh kristályból készült csillárt láthatunk. A kupolás teremtől balra indulva tárul elénk a kastélyban berendezett múzeum egyik része.
Először az Esterházy-szobába lépünk, az elnevezés nem véletlen: itt található a mártír-politikus kerámia szobra. A szoba megmaradt csehsüveg-dongaboltozatának ornamentális falfestményeit eredeti állapotukba állították vissza. Az Esterházy-szobor mellett helyezték el a politikusról írt és megjelent köteteket. A könyvespolc felett található az Esterházy család címere.
A harmadik helység, melybe belépünk egy kiállító terem. Ez az eredeti kastélyhoz a XVIII. században hozzáépített rész. Itt találhatóak a felvidék jeles szülötteit megörökítő teljes alakos kerámiaszobrok. Ily módon ülhetett egy asztalhoz: Baross Gábor, aki az egykori Magyarország közlekedési rendszerét megújította, Jedlik Ányos, fizikus, feltaláló, a „villanydelejes forgony” megalkotója, gróf Andrássy Gyula, politikus, miniszterelnök, Pázmány Péter, esztergomi érsek, bíboros (akinek kerámiaszobra pár lépéssel arrább van), és Klapka György honvédtábornok, aki ugyan nem a Felvidéken született, de Komárom városának tett szolgálatai miatt jogosan kapott helyett e jeles társaságban.
Az utolsó kiállító terembe lépve Jókai Mór és Laborfalvi Róza alakjával találkozhatunk. A nagy felvidéki író képzeletbeli szobáját egy ónémet stílusú tálaló díszíti, és itt helyezték el művei legújabb kiadásainak köteteit. A terem jobb oldalán áll Feszty Árpád, a Magyarok bejövetele című körkép alkotója. Szobra előtt találhatóak a Feszty családról kiadott könyvek, a falat pedig korabeli grafikák díszítik.
A kúria egyik legszebb és legkülönlegesebb helységéről, az ún. tükörteremről még nem beszéltünk. Ez a helység volt a legrosszabb állapotban a renoválás megkezdésekor. A fal festését lengyel restaurátorok végezték. A terem onnan kapta a nevét, hogy több tükör és eredeti cseh csillár díszíti. Itt konferenciákat, előadásokat szoktak rendezni. A terem falán hat eredeti festmény található, mind a hat a kastélyhoz kötődő, és ott megfordult jeles személyek portréi: Sőtér Kálmán, Franz Schubert, Bél Mátyás, Frantisek Palacky.
Innen nyílik a kastély legértékesebb szobája, a Lehár-ebédlő. Az itt található eredeti bútort a Szénássy család vásárolta meg Lehár Ferenc Komáromban élő unokatestvérétől. Nem hagyható ki azonban a bemutatásból az Apponyi-könyvtár sem. Ebben a helységben kaptak helyet az 1600-as évekből származó régi könyvek, valamint a közel háromszáz éves komáromi nyomda könyvtára. A terem a nevét onnan kapta, hogy a könyvtárszoba szekrényei az egykori Apponyi-könyvtár mintájára készültek.
Ha a hosszas „séta” után kilépünk a kastélyból, szomorúan tapasztaljuk, hogy a híres eredeti ősfák közül csupán az a háromszáz éves öreg hársfa van meg, amely a kút mellett nyújtózik.
Felvidék.ma
forrás: Honismereti kiskönyvtár – Csúz
{iarelatednews articleid=”40431″}
