Köszönetüket fejezték ki pénteken, december 13-án Ungváron a hetek óta tüntető diákok Magyarországnak és Szlovákiának, amiért az Európai Unió tagállamai továbbra is támogatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és kiállnak az ukránok szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jogainak tiszteletben tartása mellett.
Az Ungvár főterén összegyűlt egyetemisták délután Magyarország és Szlovákia főkonzulátusai elé vonultak, és képviselőik az EU-tagországok kormányainak címzett petíciót nyújtottak át a külképviseleteknek. Ebben megköszönték, hogy az Európai Parlament nyilatkozatot fogadott el az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, szolidaritást vállalva az Ukrajna európai jövője mellett tüntetőkkel.
Korábban 40 kárpátaljai újságíró tartott figyelemfelkeltő akciót Ungvár belvárosában, szolidaritásukról biztosítva az utóbbi hetek kijevi eseményeiről tudósító azon kollégáikat, akiket a rohamrendőrök megvertek. Az Ungon átívelő gyalogoshídon felsorakozott kárpátaljai riporterek az ukrán fővárosban brutálisan bántalmazott több mint negyven tudósító fotóit tartották a kezükben, és plakátokon követelték a hatóságoktól a felelősök megbüntetését, valamint az újságírók rendszeressé vált bántalmazásának beszüntetését.
A V4 a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság védelmére szólít fel
A polgárok gyülekezéshez és békés véleménynyilvánításhoz való joga az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a keleti partnerségi kezdeményezés egyik legfontosabb alapelve, amelyet tiszteletben kell tartani – hangsúlyozták a visegrádi országok külügyminiszterei közös nyilatkozatukban, amelyet a Külügyminisztérium juttatott el csütörtökön az MTI-hez.
A V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyi tárcavezetői az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kiadott kommünikében megerősítették, hogy Ukrajna politikai stabilitása és gazdasági jóléte alapvető fontosságú, ezért fokozott aggodalommal követik a vilniusi csúcstalálkozó után az ország több városában történteket.
„Elfogadhatatlan az erő, különösen a békés tiltakozók elleni karhatalmi erő alkalmazása” – írták, és a feleket arra szólították fel, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. Továbbá felszólították az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul vizsgálják ki, kik a felelősök a békés demonstrálókkal szembeni brutális fellépésért, és követelték a vétkesek felelősségre vonását. A visegrádi országok külügyminiszterei azt is szorgalmazták, hogy az ukrán hatóságok engedjék szabadon azokat, akiket törvénysértésre utaló bizonyítékok nélkül tartóztattak le.
A V4-es országok álláspontja szerint mind az ukrán kormánynak, mind pedig az ellenzéknek érdeke a stabilitás megőrzése, és az, hogy a jelenlegi válság mielőbbi gyors és békés rendezésére törekedjenek. A külügyminiszterek arra biztatták a politikai vezetőket, hogy párbeszéd útján keressék a megoldást, a kormányzat, a civil társadalom és az ellenzék bevonásával. A tárcavezetők azt is felvetették, hogy ebben a párbeszédben az Európai Unió legyen a közvetítő.
A visegrádi négyek támogatásukról biztosították Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét abban, hogy segítsen Ukrajnának megtalálni a kiutat a jelenlegi helyzetből, és egyúttal megerősítse az EU és Ukrajna közötti intenzív párbeszéd fontosságát.
A visegrádi országok külügyminiszterei hangsúlyozták: minden országnak jogában áll szabadon és bármilyen külső nyomás nélkül eldönteni, milyen együttműködést kíván folytatni az unióval. Az a politikai vezetés felelőssége, hogy az ilyen döntések meghozatalakor tekintetbe veszi-e a polgárok véleményét.
A V4-es külügyminiszterek megerősítették a keleti partnerség vilniusi csúcstalálkozóján hangoztatott álláspontjukat, amely szerint „Ukrajna előtt továbbra is nyitva áll az ajtó, és amint ukrán partnereink készen állnak rá, megköthetik a társulási megállapodást az Európai Unióval”.
A keleti partnerség az EU 2009-ben indított kezdeményezése, az a célja, hogy szorosabbra fűzze az unió kapcsolatait Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Grúziával.
A V4 elkötelezett amellett, hogy továbbra is segítsen Ukrajnának az EU-hoz fűződő kapcsolatai erősítésében, valamint az ország megreformálásában és modernizációjában – olvasható a négy külügyminiszter nyilatkozatában.
Ukrajnában csütörtökön, december 12-én is folytatódtak a tiltakozó akciók amiatt, hogy a kormány a múlt hónapban visszalépett az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás aláírásától. John Kerry amerikai külügyminiszter korábban kijelentette: Washington elítéli azt, hogy az ukrán hatóságok rohamrendőrökkel és gumibotozással válaszoltak a békés tüntetők fellépésére.
Csütörtökre virradóra nyugalom volt a kijevi központi téren, délben azonban már mintegy húszezren tüntettek. Eközben mozgósítja híveit az ukrajnai kormányzó párt, és szimpátiatüntetést szervez.
Beregszászon szombatra, december 14-re ígérnek jelentősebb tiltakozó megmozdulást az ukrán ellenzéki pártok helyi szervezetei, miután csütörtökön elmaradt a város polgármesteri hivatala és a kormányzó Régiók Pártjával (PR) szövetséges Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) központi irodája elé meghirdetett tüntetés. Az egy nappal korábban bejelentett akcióra ugyanis alig tízen gyűltek össze Beregszász főterén.
Kormánypárti szimpátiatüntetés volt Kijevben
Kijevben az ukrán kormánypárt által meghirdetett ellendemonstráció, amelyen szombat kora délutáni helyszíni becslések szerint már mintegy 30 ezren, a belügyminisztérium közlése szerint csaknem 60 ezren gyűltek össze.
Mikola Azarov miniszterelnök a tömeghez szólva a társadalmi megbékélést, a kijevi tömegmegmozdulások beszüntetését hangsúlyozta, továbbá azt, hogy az ország kifelé ne széthúzást, hanem egységet mutasson. Ismételten szólt arról, hogy Ukrajnaelvárja az Európai Uniótól: kompenzálja azokat a veszteségeit, amelyek azután érik majd, hogy aláírja vele a társulási megállapodást.
Kiemelte az ukrán-orosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok normalizálásának fontosságát. Cáfolta ugyanakkor, hogy Kijev be akarna lépni a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetségbe.
Az ellendemonstráció az Európai téren zajlik, közvetlenül a Majdan (Függetlenség tere) mellett, amely hetek óta az európai integrációt és hatalomváltást követelők tüntetéseinek központi helyszíne. A két teret autóbuszokkal és teherautókkal választották el egymástól, a területet rohamrendőrök biztosítják.
Helyszíni jelentések szerint a szimpátiatüntetés résztvevői Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét skandálták, így jelezve, hogyUkrajna Oroszországhoz közeledését támogatják, szemben az európai integrációval.
Ellenzéki képviselők állítása szerint számos állami hivatal és közintézmény dolgozóit kényszerítették az ellendemonstráción való részvételre, állásuk elvesztésével fenyegetve meg őket. Az ellenzékiek felszólították a közalkalmazottakat, hogy álljanak át a Majdan tüntetőinek oldalára. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a tömegben jórészt orvosok, tanárok, bányászok, egyetemisták és nyugdíjasok vannak. Rajtuk kívül nagy számban láttak sportos alkatú fiatalembereket is a megmozduláson. Ezeket a javarészt küzdősportokban jártas fiatalokat feltételezhetően provokációk szítására bérelte fel a kormánypárt a Függetlenség terén tüntetőkkel szemben. A köznyelvben „tyituskóknak” nevezik őket. A gúnynevet arról a Tyitusko családnevű huszonéves sportolóról kapták, aki egy májusi ellenzéki megmozduláson rátámadt az Ötös tévécsatorna riporternőjére, és később kiderült róla, hogy rendbontás provokálására bérelték fel őt a hatalom képviselői.
Incidensről egyelőre nem érkezett hír. A Függetlenség terére az ellenzék vasárnapra hívott össze újabb nagygyűlést.
mti nyomán Felvidék.ma
