(Kiegészítve) A külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által a közelmúltban elfogadott Kalmár-jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén.
Németh Zsolt az április 24-i, csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte, az Európai Tanács felszólítja az összes tagállamát, hogy a területi autonómiamegoldásokat ültesse át a gyakorlatba. Az elfogadott dokumentum kifejezetten utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére. Egyúttal kulcsfontosságú elvárásokat fogalmaz meg a hivatalos nyelvhasználat, a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása területén.
A jelentésnek nagyon komoly aktualitást ad az ukrán-orosz konfliktus, és egyértelműen állást foglal amellett, hogy az erőszakos elszakadási, elszakítási, egyesítési törekvések gyengítik a stabilitást, jegyezte meg az államtitkár.
Továbbá kijelentve, az Európai Tanács jelentése és a magyar diplomácia is arra törekszik, hogy decentralizációval és autonómiamegoldásokkal növelje a stabilitást.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta, a jelentéssel újra fókuszba tudták állítani a kisebbségvédelem kérdését.Nagyon fontos, hogy a szomszédos országok magyar közösségei által szorgalmazott törekvések mögött legyen a nemzetközi jogban is megfogalmazott támogatás. A dokumentum olyan szempontokat rögzít, amelyeket a külhoni magyar közösségek is a középpontba állítanak – mutatott rá a helyettes államtitkár.
A jelentés összeállítója, a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc elmondta: 2003 óta „leült” a kisebbségvédelem kérdése, és az ET is csak „hébe-hóba” foglalkozott a témával. Az erdélyi származású politikus rámutatott: ezekre a kérdésekre nem akkor kell rátérni, amikor már robbannak. 2012-ben, miután több konzultációt folytatott, – többek között Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével – úgy gondolták, kezdeményezik: készüljön átfogó jelentés – idézte fel az előzményeket.
A dokumentum a régiók átszervezésével kapcsolatban rögzíti, hogy a történelmi régiókat figyelembe kell venni a gazdasági érvektől függetlenül – emelte ki, kitért továbbá az identitáshoz való jog védelmével összefüggő passzusokra, illetve a hivatalos nyelvhasználatra is.
A magyar tapasztalatok kivihetők Európa színpadára, amely fogékony is arra – összegzett a kormánypárti politikus, aki szerint az tud fejlődést, prosperitást biztosítani minden nemzet számára, ha az adott kisebbségekkel összefüggő kérdéseket rendezik. Kalmár Ferenc fontosnak tartotta, hogy a jelentésnek folytatása legyen, kitérve a kisebbségek múltjára, és szerinte pontosan fel kell mérni azt is: milyen elvárásaik vannak.
Az április 8-án elfogadott dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET közgyűlése felszólította a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
mti. nyomán, Felvidék.ma
