Mindenkinek van egy története a Komárom belvárosában álló, hét éve nem működött Tatra moziról. Az enyém az, hogy egyszer haza kellett mennem, mert nem vetítették le a Motel című amerikai film első részét, ugyanis nem voltunk nyolcan, ahogy az előírásban szerepelt. Másnap azután az utcáról hívtunk be járókelőket, és fizettük a belépőjegyüket, hogy elkezdődjön a vetítés. Ryšavý Boldizsár vállalkozó, aki három éve kibérelte az épületet és korszerű mozit indított be a héten, is egy történettel kezdte.
Arra emlékszem, hogy egyszer bent ült a teremben négyszáz orosz katona, egyenruhában, katonasapkában. Brutális látvány volt, bizonyára egy szovjet filmet vetíthettek nekik. Ez a kép megmaradt a fejemben. Amikor három éve átvettem az épületet, még itt volt az a négyszáz szék, amiken ültek. Néhány darabot megmentettem, végül is ezeken első randevúk zajlottak, hátha valakiknek kellemes emléket idéznek.
Miért döntött úgy, hogy megmenti a Tatra mozit?
Nem én vagyok a nagy mozis, inkább kihívásnak vettem, mint vállalkozó. Próbálok megtenni mindent, amit csak lehet, hogy legyen egy kis kulturális élet a városunkban. Télen hajléktalanoknak biztosítok szállást. Éppen átépítjük a régi birkózócsarnokot, ahol mi, a Komáromi Extrém Sport Klub tagjai edzünk, de van egy-két helyiség, amelyekkel a hajléktalanokon segíthetünk.
A Komáromi Extrém Sport Klubot is ön vezeti?
Igen. Kiöregedett sportolók lettünk, és úgy döntöttünk néhányan, vállalkozók, hogy nyitunk egy klubot olyan sportoknak, amiket nemigen támogattak. Vannak közöttünk téli úszók, sziklamászók, paraglidingosok, küzdősportosok, gördeszkások, a break danceesek. A Holt-Vág körül az idén harmadik alkalommal szervezzük majd a négy kilométeres Extreme Race akadálypálya futást. A Komáromi Napokon mi rendezzük a Rettegés Éjszakája című nagyon népszerű programot.
Ryšavý Boldizsár a nosztalgiából megtartott régi széken (Fotó: Bárány János/Felvidék.ma)
Mi az eredeti vállalkozása?
Kőfaragással kezdtem, nagyapám kőfaragó volt. Utána folytatódott a költöztetés, magassági munkák, temetőgondnokság, és még sorolhatnám. Most már talán csak űrhajót nem vezetünk…
Mozit viszont igen. Mennyi törmeléket szállítottak el a régi moziból?
Rengeteget. Több helyiséget béreltek itt irodák. Nagy mennyiségű szemét maradt utánuk, amikor kiköltöztek. Még két hónapja is össze tudtunk szedni két konténerre való szemetet. Nem is tudom, hol találták az embereim azt a tömérdek hulladékot. És még nincs vége.
Jól hiszem, hogy nem volt tündérálom a Tatra mozi felújítása?
Egy kávé mellett született az ötlet. Líška Roli barátom találta ki, majd átgondoltuk a tervet, és úgy döntöttem, nyomozok egy kicsit a város felé, mik a szándékaik a mozival. Lépésről lépésre kezdtünk ezzel foglalkozni, az ötlet pedig megtetszett a városi képviselőknek. A városnak akkor nem volt ideje és türelme ezzel foglalkozni. Most már tudom, miért nem. Az átépítés mellett, ez irgalmatlanul sok papírmunkával járt. Ha nem egy ilyen odaadó csapattal valósítottuk volna meg a projektet, félúton elveszek a hivatalos iratok rengetegében. Azért tartottak ilyen sokáig a munkálatok, mert csak a vállalkozásaimból befolyt pénzt fektettem a moziba. Az Audiovizuális Alaptól is érkezett harmincezer euró támogatás. A vadonatúj vetítőgép nyolcvanezer euróba került.
Lányával, aki a kasszát vezeti (Fotó: Bárány János/Felvidék.ma)
Ki dönti el, milyen filmeket vetítenek?
Mi, a csapat. Már tizenöten vagyunk. A lányom vezeti a kasszát, van a vetítő, aki a számítógépet kezeli, Ficza Tamás intézi a papírmunkát, a lányok fogadják a nézőket. A filmforgalmazóktól jönnek ajánlatok, azokból választunk, majd visszaküldjük jóváhagyásra, amin ők még változtathatnak, korábban, vagy később kerüljön-e egy-egy film a nézők elé.
Magyar filmek lesznek?
Tegnap este egy horrorfilmet adtunk magyarul, aminek hatalmas sikere volt.
Magyar rendezők filmjeire gondoltam.
Amennyiben itt van a szlovákiai piacon a film, amit levetíthetünk, figyelemmel kísérjük, és beszerezzük.
Mi a helyzet a magyarországi forgalmazókkal?
Jogi falakba ütközünk. Kommunikálunk, tárgyalunk, de komoly jogi akadálya van a magyar filmek idekerülésének. Segíteni sem tudnak, mert problémáik lennének.
„Ki kell tapasztalnunk, mire van igény” (Fotó: Bárány János/Felvidék.ma)
Friss szlovák filmek vetítését tervezik?
Ki kell tapasztalnunk, mire van igény. Bekerül a film a programba, és látjuk majd, hogy öten, vagy százhatvanan kíváncsiak-e rá. A tizenkét sorban összesen százhatvan ülőhelyünk van.
Azt mondta, nem nagy mozis. Ebbe a modern moziba mégis öröm lehet reggelente belépni.
Az volt a küldetésem, hogy elkészítsem az új mozit. Elkészült, most már átadom a csapatnak. Igaz, még be kell fejeznem az épület felső részét, ahol turistaszálló lesz. Tíz szoba és egy apartman. Ezt az év végéig szeretném befejezni. Azután jöhet a többi ötletem megvalósítása.
Említene egyet?
Befejezzük a volt birkózóterem felújítását. Évekkel ezelőtt úgy hozták létre, mint a küzdősportok otthonát, ahol lógnak a zsákok, tatamik vannak. A csarnok mögött kis faházak állnak, edzőtábor idején ott laktak a sportolók. A város most hajléktalanszállóként használja ezeket a faházakat. Jó lenne a hajléktalanokat egy épületbe költöztetni. Amennyiben megoldható, szeretném, ha megint az Extrém Sport Klubhoz kerülne az egész bázis. Ismét rendezhetnénk edzőtáborokat. És visszatérhetnének a küzdősportok a terembe.
