1994. június 19-én a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) szenci alapszervezete a helyi Szent Miklós templom melletti lourdes-i barlangnál szerette volna felszentelni az Esterházy János tiszteletére készített táblát. Az emléktábla azóta Duray Rezsőnél várja jobb sorsát, hogy közszemlére tehessék és felavathassák.
Mindent megszervezett a politikai párt a táblaszenteléshez, Harsányi Gyula prelátus szentmisét celebrált Esterházy János lelki üdvéért. Majd leleplezték volna a táblát, amelynél Esterházy Alice mellett Csáky Pál parlamenti képviselő és Jozef Elšík polgármester is beszédet mondott volna. A politikai akarat azonban közbeszólt.
Az emléktábla fotóját kivetítették az előadáson, még várja jobb sorsát (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Matica slovenská helyi szervezete tiltakozására az önkormányzat végül nem engedélyezte a tábla felszentelését. A Pravda napilap 1994. június 17-ei száma címlapon hozta a hírt, miszerint emléktáblát szentelnének Szencen, egy kémnek. A Pravda szerint Esterházy Jánosnak nem volt semmilyen kapcsolódási pontja Szenchez, sőt, elősegítette a város magyar megszállását 1938-ban. A Matica slovenskára hivatkozva a cikk azt írja: Esterházy János Budapestnek kémkedett a második világháború alatt.
A Matica helyi aktivistái úgy vélték, hogy az MKDM a táblaállítással csak a két nemzet békés együttélését akarja megzavarni. A szlovák anyácska hívei olyan ellenséges hangulatot keltettek a városban, amely érezhetően magyarellenességre vallott.
A tábla jobb sorsra vár
A gyűlöletkeltés sikeres lett, ezért az MKDM helyi szervezete az alábbi nyilatkozatot adta ki, amellyel egyben arról is tájékoztatták a lakosságot, hogy a táblaavatást elhalasztják.
Szenc város önkormányzata 1994.6.16-i rendkívüli ülésén nem járult hozzá az MKDM helyi alapszervezete által kezdeményezett Esterházy János emléktábla ünnepélyes leleplezéséhez. A városban keltett légkör és a kialakult helyzet nem méltó Esterházy János keresztény szellemiségéhez, szerénységéhez, egyetemes emberszeretetéhez és az emléktáblán feltüntetett szavaihoz: „Cselekedjünk mindannyian egyetértésben és szeretetben.” Ezért a táblát egy későbbi időpontban leplezzük le.
Duray Rezső szeretné, ha a tábla méltó helyére kerülhetne, de még nem jött el a megfelelő politikai akarat (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
1994-ben a prelátus úr megtartotta a szentmisét Esterházy János lelki üdvéért, amelyen a mártír gróf lánya, Esterházy Alice is részt vett.
Huszonhárom évvel az események után a tábla még mindig Duray Rezső családi házának pincéjében várja jobb sorsát. A tábla kihelyezésére azóta sem volt megfelelő politikai akarat, s ma sincsen – fogalmazta meg a súlyos ítéletet az április 2-ai emlékelőadáson Duray Rezső, a Magyar Közösség Pártja helyi szervezetének elnöke. Esterházy János, aki kedvelte Szencet, akinek az itteni lourdes-i Szűz Mária szobor képe lebegett a szeme előtt, mikor a szovjet fogságban imádkozott, még nem kaphatja meg a végtisztességet.
Több városban, településen van emléktáblája, szobra a mártír politikusnak, csak kedvelt Szűz Mária szobránál nem állíthattak emléket neki. Csak bízhatunk abban, hogy egyszer ezt a kort is megélhetjük. Szenc ugyanis a Matica korábbi állításával szemben fontos volt Esterházy János életében, tehát volt kapcsolata a várossal.
A magyarság egy család
A Magyar Közösség Pártja április 2-ai rendezvényének Molnár Imre történész, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt a vendége, aki előadásában kitért rá, hogy Esterházy János a magyarságot egy családnak tekintette és erről programot is hirdetett. A magyarságért áldozta fel életét, értük szenvedett.
Molnár Imre szerint Esterházy János a magyaságért szenvedett (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Molnár Imre húsz évvel ezelőtt már tartott előadást gróf Esterházy Jánosról Szencen, akkoriban még kevesen beszéltek a politikus életútjáról, még kevesebb szó esett arról, hogy ártatlanul hurcolták meg. Molnár Imre visszaemlékezett: húsz évvel ezelőtt a szenci előadás után egy házaspár arra kérte őt, hadd mutassák be beteg édesanyjuknak, akit azért hoztak el Gömörből Szencre, mert szerette volna megérni és hallani, ahogy Esterházyról szabadon beszélnek. A néni a grófot személyesen is ismerte. Molnár Imre két kérdést tett fel a visszaemlékezés kapcsán: Ma megtelne-e a nagyterem úgy, mint akkor? És nyugodt lehet-e a néni, beszélhetünk-e Esterházy Jánosról olyan szabadon, ahogy szeretnénk? Esterházy János ügye ugyanis még mára sem rendeződött – véli a történész.
Molnár Imre előadásában ismertette Esterházy János életútját. Arra is kitért: a csehszlovák kormány szerette volna elérni, hogy Esterházyt felvegyék a nemzetközi háborús bűnösök listájára. De ezzel nem jártak sikerrel. A belügyminisztérium hiába küldött többször is jegyzőkönyvet és jelentést a külügyminisztériumon keresztül a londoni követségre, hogy intézzék el, a politikus felkerüljön a listára, minden indokot visszautasított a nemzetközi bíróság. Erről a külügyminisztérium értesítette a belügyet, amely elegendő bizonyíték arra, hogy Esterházy nem volt bűnös – mondta Molnár Imre. Szlovákiában mégis sokan annak tartják.
Duray Rezső és Molnár Imre (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Istennel a magyar jövőért
Felmerül a kérdés, mit tehetünk ma az ügy érdekében? Molnár a gróf életébe olyan betekintést nyújtott, amely után az előadást meghallgatókban valószínűleg az merült fel, mindenkivel meg kell ismertetni Esterházy János sorsát, életét, azt az életutat, amit végigjárt, sőt, szerénységéből és tenni akarásából példát is vehetnénk. Ezt teheti a ma embere Esterházy Jánosért.
Ő nem a maga javát nézte, a magyar családért dolgozott, a közösségért, önmaga igényei az utolsó helyre szorultak. Egész életében az Országos Keresztény Szocialista Párt jelszavát tartotta szem előtt: Istennel a magyar jövőért. Ez az üzenet volt olvasható a párt szenci szervezetének zászlaján is – mondta Molnár Imre. Aki kiemelte, a grófnak fontos volt Szenc, a Szűz Mária szobornál gyakran megállt imádkozni, ennek kapcsán a történész a Felvidék.ma erről szóló cikkét is idézte.
Esterházy János tetteiről, életéről, nagyságáról több könyv napvilágot látott már. A mártír értünk, magyarokért szenvedett, majd halt mártírhalált. Azt vallotta: ha ő szenvedéseivel megválthatja a magyarságot, már megérte.
Az Esterházy János élete és mártírhalála című könyvből is idézett Molnár Imre (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Legyünk méltóak emlékéhez. Mondjuk el mindenütt, Esterházy János nem volt bűnös, nem volt fasiszta és nem volt kém. A zsidó kódex ellen szavazott, zsidókat és lengyeleket mentett meg a pusztulástól, ezzel kockáztatva saját és családja életét. Nekünk, szórványban élő szenci és Szenc környéki magyaroknak pedig nem marad más hátra, mint bízni abban, hamarosan méltó helyére kerül az emléktábla, és az azt megillető egyházi ceremóniával. Ezt az üzenetet fogalmazta meg üzenetében a mártír lánya, Alice is, akinek üdvözletét az előadás végén tolmácsolta Molnár Imre.
