Közös közleményben valamennyi szlovákiai keresztény egyház azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy vonja vissza aláírását az isztambuli egyezményen. Az egyházak február 13-án döntöttek a közös közlemény elfogadása mellett.
A keresztény egyházak legmagasabb szintű vezetőinek közleményében az áll, hogy a modern idők, az emberek és az életmód megváltozása, az individualizmus és a személyes érdekek térhódítása hozta magával azokat a negatív jelenségeket, amelyek közé az erőszak különböző formái is tartoznak, többek között a családon belüli erőszak is.
Az egyházak képviselői szerint az rendjén van, hogy az erőszak ellen küzdünk a jogszabály-alkotás terén is, az ideáljaink elérése érdekében azonban ugyanolyan fontos az is, hogy milyen eszközöket választunk közben. A cél nem szentesíti ugyanis az eszközt, és nem minden út vezet a kitűzött célhoz.
A közlemény szerint az egyházak képviselői ezért nyugtalansággal figyelik azokat a kezdeményezéseket, amelyek az Európai Tanács ellentmondásos isztambuli egyezményének ratifikálásához vezetnek, amely szerintük a családon belüli erőszak gyökerét a férfiak és nők sztereotipikusnak nevezett „szerepeiben” is látja, és a probléma megoldása érdekében azt követeli, hogy mondjunk le a férfi és a nő biológiailag adott emberi természetének specifikus sajátosságairól a nemek közötti egyenlőség javára.
„Az egyezmény azt követeli, hogy az elítélendő sztereotipikus szerepeket, valamint a nem sztereotipikus nemi szerepek bevezetését egy homályosan meghatározott, a nemzeti parlamentek felett álló szakértői csoport bírálja el” – olvasható az egyházi képviselők közleményében, akik attól tartanak, hogy az egyezmény aláírása nem annyira a családon belüli erőszak megelőzését szolgálná, sokkal inkább a genderelmélet és a családellenes elmélet elterjedését.
A családon belüli erőszak témája az egyházak szerint komplex hozzáállást igényel, mivel nemcsak a nőket érintheti. „Minden erőszak az emberi méltósággal szembeni tiszteletlenség megnyilvánulása, amely Isten ajándékaként sérthetetlen. A szlovákiai keresztény egyházak a nemek egyenlőségét támogatják. Támogatjuk a nők védelmét bárminemű erőszakkal szemben, nem tudunk azonban egyetérteni azokkal az eszmékkel, amelyek az egyenlőséget egyformaságként állítják be, egészen a férfiak és nők közti különbségek tagadásáig” – áll az egyházi képviselők állásfoglalásában.
Fico szerint a házasság definíciója a legnagyobb akadálya a ratifikálásnak
Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia csak abban az esetben ratifikálja az isztambuli egyezményt, ha eltávolítják belőle a kétséget keltő részeket, és az összhangban lesz Szlovákia Alkotmányával. A kormányfő szerint mivel a nemzetközi egyezmény nincs összhangban az alkotmányunkkal, jobb lenne belső jogszabályt elfogadni a nők jogainak fokozottabb védelmére. Fico szerint az egyezmény ratifikálásnak az egyik nagy akadálya a házasság definiálása, Szlovákia ugyanis alkotmányosan rögzítette, hogy az kizárólag egy férfi és egy nő szövetsége lehet.
A kormányfő azt állítja, megérti az isztambuli egyezmény törekvését, hiszen a nők jogainak egyértelmű védelme manapság annál is inkább érthető, hogy az európai lakosság egyre nagyobb részét a migránsok alkotják, akik nem egyszer a saját eredeti országaik kulturális és társadalmi berögződéseit is magukkal hozzák, amelyekben a nő gyakran alacsonyabb rendű személynek számít, akivel a férfi bármit megtehet, a családon belül lehet a bírája vagy akár a hóhéra is.
Mint mondta, az ilyenfajta viselkedés nem megengedhető, másrészt viszont az uniós tagállamok nem fogadhatnak el olyan ellentmondásos rendelkezéseket, mint amilyen az isztambuli egyezmény is.
Az SNS visszavonná az aláírást, az SaS képviselője viszont a sötétség terjesztéséről beszél
Az SNS szerint az egyezmény nem csak a nők védelméről szól, hiszen a dokumentum szerintük bevezeti a nemek különbözőségének tilalmát, ezért Szlovákiának vissza kellene vonnia az aláírását. Tibor Bernaťák, az SNS parlamenti klubjának elnöke szerint az egyezmény megengedi, hogy „egy férfi bármikor nőnek nevezze magát, majd összeházasodhat egy másik férfival és közösen örökbefogadott gyerekeket nevelhetnek”. Ezért sokkal inkább támogatnák azt, hogy akár háromszor olyan erős védelem kerüljön be a nemzeti jogszabályba, mint az egyezményben van.
Natália Blahová, az SaS parlamenti frakciójának vezetője szerint azonban Robert Fico és kormánya a sötétség terjesztésében vesz részt. Véleménye szerint az ország erkölcsi bomlása a törvény végzetes végrehajthatatlanságával és az elferdített igazságszolgáltatással társul, és ma már világos, hogy azzal is, hogy a kormánykoalíció képviselői képtelenek határozott nemet mondani a nőkkel szemben elkövetett erőszakra.
Blahová szerint Robert Fico kormánya azt adja ezzel a polgárai tudtára, hogy az országot kivezeti a civilizált országok zónájából, ahol az erőszakot üldözik. „Inkább arra alapoznak, hogy a választóiknak nincs idejük elolvasni az egyezményt, mert ha elolvasnák, maguk is megállapíthatnák, hogy az semmiben sem avatkozik be Szlovákia Alkotmányába, sem pedig az alkotmányosan védett házassági szövetségbe” – fűzte hozzá Blahová.
De az ellenzéki pártok sem egységesek a kérdésben, az ellenzéki OľaNO szerint is többet ártana az isztambuli egyezmény elfogadása, mint amennyit segítene. Anna Verešová, a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának elnöke szerint még mindig több ország van, amely nem ratifikálta az egyezményt. „Úgy vélem, hogy sebtében rakták össze, és több ország sietve aláírta. Csak az alaposabb elemzés után állapították meg, hogy az egyezmény nem egyezik a nemzeti jogszabályokkal, és tartalmazza a genderelméletet is” – jelentette ki Branislav Škripek, az ellenzéki párt EP-képviselője, aki szerint az uniós tagországok polgárai biztosan örülnének, ha egy új egyezmény születne, amely valóban segítene a nők elleni erőszak elleni küzdelemben, ám a genderelmélet és a tagországokra kifejtett értelmetlen nyomás nélkül.
AI: A ratifikálás elutasítása visszalépést jelent
Az Amnesty International Szlovákia civilszervezet szerint Robert Fico kormányfő döntése, miszerint a szlovák kormány nem engedi, hogy Szlovákia ratifikálja az isztambuli egyezményt, visszalépést jelent.
Marta Šimečková, az AI igazgatótanácsának elnöke Fico lépésében „a két évvel ezelőtti retorikához való feltűnés nélküli visszatérést” látja. A szlovák közvéleménynek ugyanis akkor a hasonló kijelentések következtében az volt az érzése, hogy „közvetlenül fenyeget a muzulmánok betörése, annak ellenére, hogy azokat a muzulmánokat nagyon gyorsan össze lehetett számolni”.
Šimečková szerint ennek a következménye volt aztán a szélsőséges erők térnyerése, „mivel ha egyszer utat engedünk az ilyen pánikkeltésnek, mindig a szélsőségesek adják meg rá a legjobb, legközvetlenebb és leghatározottabb választ”.
Az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, közismert nevén az isztambuli egyezmény az Európa Tanács által megalkotott átfogó nemzetközi egyezmény a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szemben. 2011. május 11-én Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. Az egyezmény célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és „az elkövetők büntetlenségének megszüntetése”. 2015 márciusáig 37 ország írta alá a konvenciót. 2012. március 12-én Törökország elsőként ratifikálta, amit aztán 2013 és 2015 között tizenöt ország követett (Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Franciaország, Málta, Monaco, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovénia). Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe.
Ez az első nemzetközi egyezmény, amely tartalmazza a nemek definícióját, figyelembe véve a biológiai nemen kívül a társadalmi nem kategóriáját, amely a nőkhöz és a férfiakhoz sajátos szerepeket és viselkedésformákat társít (bizonyos szerepek és viselkedésformák hozzájárulhatnak a nők elleni erőszak elfogadhatóvá tételéhez). Azt az egyértelmű üzenetet közvetíti, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak nem magánügy. Éppen ellenkezőleg: a családon belül elkövetett bűncselekmények különösen traumatizáló hatásának a kiemelése érdekében súlyosabb büntetést lehet kiszabni az elkövetőre akkor, ha az áldozat házastárs, élettárs vagy családtag.
Szlovákia az elsők között, Iveta Radičová kormánya idején írta alá az egyezményt, amelynek a KDH is a része volt, mindmáig azonban nem ratifikálta azt. Robert Fico kormányfő szerint Szlovákiát nem fenyegeti büntetés azért, ha végül nem ratifikálja az egyezményt.
(SME, Pravda, Atuality.sk/Felvidék.ma)
