Ahhoz, hogy valaki indulhasson az államfői poszt betöltéséért folyó megméretésen, legkevesebb 15 ezer választópolgár érvényes aláírása, vagy pedig 15 parlamenti képviselő támogatása szükséges.
Andrej Kiska regnáló államfő az elmúlt hetekben bejelentette, hogy nem kíván újraindulni a soron következő elnökválasztáson. Nem egészen egy év van hátra addig, azonban Szlovákia máris 12 elnökjelölttel büszkélkedhet, s ez még korántsem a végleges szám.
Szerdán František Mikloško jelentette be, hogy indul az elnökválasztáson, s immár harmadszor is ringbe száll a legmagasabb közjogi méltóság posztjának betöltéséért. A jelöltek listáját szombaton a Most-Híd vegyes párt tovább bővítheti, s várhatólag a Smer-SD, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), s az OĽaNO is élni fog a jelölési jogával.
A jelenleg ismert jelöltek között találunk több ismert nevet, volt politikusokat, a jelenlegi politikai és közélet szereplőit, de a szélsőséges mozgalmak kulcsszereplői is bontogatják szárnyaikat. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra azokat, akikről tudjuk, hogy indulni kívánnak Andrej Kiska megüresedő székéért:
Zuzana Čaputová, jogász, a Progresszív Szlovákiért Párt tagja,
Oskar Fegyveres, ifjabb Michal Kováč elrablásának kulcsfontosságú tanúja,
Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírája,
Eduard Chmelár, baloldali beállítottságú főiskolai oktató,
Milan Krajniak, a Boris Kollár-féle Család vagyunk nevű párt alelnöke,
Marian Kotleba, a szélsőséges Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) elnöke,
Robert Mistrík, tudós, vállalkozó, egykor az SAS alapító tagja,
Róbert Švec, a szélsőséges Szlovák Megújulási Mozgalom elnöke,
Bohumila Tauchmannová, vállalkozó,
Juraj Zábojník, volt rendőr, Mečiar ideje alatt vezető beosztásban dolgozott,
Radovan Znášik, kevésbé ismert vállalkozó,
František Mikloško, konzervatív politikus.
A TASR hírügynökség szerint a Most –Híd Bugár Béla jelölését fontolgatja, mivel ezzel szeretnék a magyar választókat mozgósítani a soron következő uniós parlamenti választásokra, melyre 2020-ban kerül sor. Állítólag más nevekről is szó volt, például Nagy József európai parlamenti képviselőéről vagy Lucia Žitňanská volt igazságügyi miniszteréről. A párt tagjai azonban nem kívánták kommentálni az egyes neveket. A jelölésről a párt szombaton kezdődő országos kongresszusa dönt majd.
Ján Baránek politikai elemző szerint, mivel Bugár magyar nemzetiségű, nem valószínű, hogy sikeres lenne a szlovákok által lakott területeken. „Nem tudom, hogy a szlovákok eléggé érettek-e arra, hogy egy ilyen elnököt válasszanak. Más az, amikor a Most-Híd pártot választják, s más az, amikor az államfőről van szó, aki az egész országot szimbolizálja”- vélekedett. Hozzátette, hogy Bugár esetleges jelölése, amennyiben az csak az MKP-val folytatott konkurenciaharcot szolgálja, nagyon gyenge indok.
Az MKP Országos Elnöksége június 7-ei sajtóközleményében leszögezte, hogy az állam szerves részét képező nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szempontjából is fontos, ki áll majd az ország élén, ezért a Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége kellő felelősséggel állt hozzá ehhez a választáshoz.
„Az Országos Elnökség úgy határozott, köztársaságielnök-jelöltként – ábécérendben – Csáky Pál, Menyhárt József, Miklós László és Őry Péter nevét terjeszti a június 23-án tartandó Országos Tanács elé, bízva abban, hogy felelős, az ország és a magyar közösség javát egyaránt szolgáló döntés születik” – olvasható a közleményben.
(Pravda.sk/Denníkn.sk/Felvidék.ma)
