„Ez az alkalom bizonyságtétel nyitottságunkról és értékeinkről, melyekre büszkék vagyunk és melyekhez ragaszkodunk. Ezekkel tudjuk színesebbé tenni a közelünkben lévők életét – de ezt nem egyedül tesszük, hanem az egész Kárpát-medence magyarságával együtt” – fogalmazott Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a június 22-23-i Kassa-ÉRT fesztivál kezdetén. A rendezvényre a Reformata.sk is ellátogatott.
A napok óta várt lehűléssel együtt érkezünk meg Kassa nagymúltú óvárosába, hogy részt vegyünk az Északkeleti Református Találkozón. A Kassa-ÉRT elnevezésű rendezvényt öt év után szervezik meg ismét, a Családok évében pedig a téma nem is lehetne más, mint a család és a közösség. A különböző programoknak a tavaly ősszel átadott Magyar Református Központ, a Kassai Magyar Református Egyházközség temploma és a parókiája ad otthont, hogy az előzetesen kitűzött céloknak megfelelően a templom falain túl is megmutathassa magát a református közösség.
Bizonyságot tenni minden időben
„Sokszor halljuk és próbáljuk megélni is, hogy a keresztyénség az öröm vallása. De lehetséges a mindenkori öröm?” – ezzel a kérdéssel köszönti a rendezvényre érkezőket Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. A püspök Pál Filippibeliekhez írt levele alapján (Fil 4,4–5) úgy fogalmaz, maga az apostol is sokat szenvedett, de örömét a Krisztussal való találkozásra építette, mert az akkor kapott új erőt vitte magával. „Tudta, hogy az Úrban minden szomorúság legyőzhető, mert csak így teljesíthetjük be küldetésünket.”
Az egyházi vezető szerint az öröm szelíd lelkűvé tesz, mellyel tudatosítanunk kell azt is, hogy a szolgálatra csak bizonyos idő adatott, ami alatt bizonyságot kell tennünk a keresztyén reménységről. „Mi is azért gyűltünk össze, hogy bizonyságot tegyünk nyitottságunkról és értékeinkről, melyekre büszkék vagyunk és melyekhez ragaszkodunk. Ezekkel tudjuk színesebbé tenni a közelünkben lévők életét – de ezt nem egyedül tesszük, hanem az egész Kárpát-medence magyarságával együtt” – hangsúlyozza Fazekas László.
A nemzet határok nélküli
Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozik „Erdőkön, mezőkön” címet viselő koncertje előtt Sebestyén Márta népdalénekes is: „Fontos, hogy olykor több generáció együtt lehessen, és az is, hogy minél több olyan eseményen találkozzunk, ahol megerősödhetünk hitben és magyarságunkban.” Andrejszki Judit barokk-énekes és csembalóművésszel ifjabb Szerényi Bélával és Szerényi Domokossal közös produkciójukban a régizenén és a hagyományos népzenén keresztül mutatják be történelmünk és kultúránk fontos állomásait.
Az előadás után azt is megtudjuk, Sebestyén Márta és a tekerőlantos ifjabb Szerényi Béla a magyar összetartozás napja alkalmából az új-zélandi magyar közösségnél jártak. „Különleges élmény volt, hogy ennyi határral messzebb is magyarok között lehettem – pont úgy, ahogy ma este is – hangsúlyozza a népdalénekes. – Számomra ez a feltöltődés, ilyenkor mindig az érzelmek és a szeretet sokszorosát kapom vissza. Ma pedig különösen megható volt, hogy egy református templomban, az úrasztalánál énekelhettünk.” Andrejszki Judit hozzáteszi, ezen az alkalmon valóban megérezték a közösség erejét, ami sokáig elkíséri majd: „Úgy éreztem az »Áldj meg minket Úristen« kezdetű éneket nem is én énekeltem, vitt magával a közösség. Szívből kérem: Áldj meg minket Úristen!”
Az erősek felelőssége
„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk” – a szombati program áhítattal kezdődik, melyet Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője tart. Pál apostol rómaiakhoz írt levele alapján az erőről és a felelősségről szól (Róm 15,1–3), mint mondja, keresztyénként sokszor nem érezzük magunkat elég erősnek, mégis tartozunk egymásnak az odafigyeléssel és a szeretettel. „Isten előbb szeretett minket, ebből a szeretetből mutathatunk meg valamit embertársainknak” – teszi hozzá. Az Úr azt üzeni, elég nekünk az ő kegyelme, akkor lehetünk erősek, ha a kezébe tesszük le életünket és nem a magunk erejéből keressük a megoldást. „Emeljük fel az elesetteket, amikor pedig valaki rajtunk segít, emlékezzünk: Isten emel fel.”
„Ez egy kiváló és fontos alkalom a találkozásra, szerettem volna meglátogatni felvidéki testvéreinket, hogy együtt lehessünk – válaszol Pásztor Dániel arra a kérdésünkre, miért tartja fontosnak a Kassa-ÉRT rendezvényt. – Ez a hétvége is az áhítaton elhangzott erőt képviseli, a programokon keresztül a résztvevők megtalálhatják, mivel erősíthetik közösségeiket.” Azt is hozzáteszi, ebben a régióban szolgál, ezért saját tapasztalatiból is tudja, mekkora szükség van a közösségre és a találkozásokra, arra, hogy tudjunk egymásról. „Az, hogy mekkora lesz az erőnk, nem tőlünk függ, Isten adja – de amink van, azt nekünk kell összeadni” – hangsúlyozza a tiszáninneni püspökhelyettes.
(Fotó: Szarvas László)
Elköteleződés és tudatosság
A délután folyamán a templomban koncertet ad Berkesi Alex basszusgitáros, a Vocem Laudis együttes és Écsi Gyöngyi lelkész-előadóművész, miközben a Magyar Református Központban előadást tart Földi Rita pszichológus és Dienes Dénes egyháztörténész. A színes programok alatt a legkisebbek sem unatkoznak, számukra külön foglalkozással és bábjátékkal készültek a parókián.
A „Értékátadás és nevelés a családban” című előadás után Földi Ritával az elmagányosodásról és a kapcsolatok fontosságáról beszélgetünk. A pszichológus szerint a legérzékletesebb társas támogatás maga a család, az odafigyelés és a jó kapcsolatok egy életen át biztonságot jelenthetnek számunkra. Bár manapság jellemző, hogy rossz minták között nőnek föl a gyermekek, a szakember azt mondja, számukra a barátok jelenthetnek kiutat, hogy megtanulják: családban élni elköteleződés és tudatosság kérdése, melyekkel hosszú távon visszafordítható az elmagányosodás is. „Központi kérdés a szeretet, hiszen amikor igazán szeretem a másikat, akkor tudok neki magamból is adni valamit: figyelmet, egy-egy mosolyt vagy érintést. De a szeretetet tanulnunk kell! – teszi hozzá. – Ezért is tartom fontosnak ezeket az alkalmakat, ahol olyan témákról és módszerekről beszélhetünk, amik megkönnyítik a hallgatóság életét.”
Bár Dienes Dénes professzor Kassa és a reformáció történetét tárta a jelenlévők elé, ő is komoly hangsúlyt fektetett a közösség szerepére. Arra kérdésünkre, mit tanít nekünk a reformáció a családról, azt mondja, észre kell vennünk, hogy a protestantizmus is közösségi lényként érintette az embereket: az egyén a közösség tagjaként viszonyult a felvetődő kérdésekhez és így kereste válaszait. „Egy szempontot említenék: ha közösségben élünk, erősebbek vagyunk – ezt bizonyítja az elmúlt pár száz év történelme is – hangsúlyozza a Sárospataki Református Kollégium közigazgatója. – Ezt érdemes leképeznünk a család fogalmára, hiszen a család is mindig erősebb, mint az egyén. Ez a legfontosabb tanulság és üzenet a modern ember számára.
Megélni a felelősséget
A Kassa-ÉRT rendezvény ez alkalommal is istentisztelettel zárul, melyen Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese hirdeti az igét. A Cantate Domino kórus szolgálatával kezdődő alkalom alapigéje a lebénult Éneász meggyógyításának története (Apcsel 9,31-43). „Aki ellátogatott a programokra, láthatta, hogy összekapcsolódott múlt és jelen. De az ige abban segít nekünk, hogy meglássuk, mi teheti boldogabbá jelenünket és jövőnket” – fogalmaz a gömöri esperes. Mint mondja, fontos üzenet, hogy az ige szerint akkoriban békesség volt az egyházban, de arra is érdemes figyelni, hogy a békesség nem azt jelenti, amikor hallgatnak a fegyverek, hanem azt, amikor az ember harmóniában él – önmagával, közösségével és Istennel.
„Mindannyiunk felelőssége, hogy éljünk a ránk bízott lehetőségekkel, ha pedig szeretetközösségben vagyunk egymással, akkor gyarapodni fogunk” – hangsúlyozza Nagy Ákos Róbert. A felelősség megtapasztalása és megélése hívő életünk alappillére – még akkor is, ha sokszor azt érezzük, bőven elég a „magunk baja” is. „A kis hercegből is megtanulhatjuk, hogy felelősek vagyunk egymásért, de Szabó Dezső verse is figyelmeztet: »Minden magyar felelős minden magyarért«. Szép lenne, ha ezt nem csak elmondanánk, hanem meg is élnénk” – figyelmeztet az esperes.
Péter apostol csodájának története nemcsak a gyógyításról szól, hanem arról is, hogy a beteg visszakapja az önmagáról való gondoskodás képességét, és úgy fejeződik be, hogy „akik ezt látták, megtértek”. „Ha az egyéni élet Krisztushoz tud fordulni, az nemcsak önmagunk számára iránymutató, hanem egész közösségünknek is” – zárja gondolatait Nagy Ákos Róbert.
(Farkas Zsuzsanna/Reformata.sk)
