Megértést szorgalmazott Közép- és Kelet-Európa országaival szemben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnöke a Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális lapnak csütörtökön adott exkluzív interjújában, amelyben egyúttal bírálta a módot, ahogyan ezeket az országokat eddig kezelték.
„Fontos, hogy objektív vitákat folytassunk” – húzta alá a német politikus. „A közép- és kelet-európai országokban sokaknak az az érzésük, hogy nem fogadják el őket teljesen. Ha továbbra is ilyen kiélezett vitákat folytatunk, mint jelenleg, fennáll a veszélye, hogy egész népek és országok gondolják majd azt, hogy mindannyiukkal szemben kifogásaink vannak, amikor konkrét hiányosságokat teszünk szóvá” – fejtette ki a politikus. Kitért arra, hogy éppen ezért minden tagállam rendszeres monitorozását javasolja, elkerülendő, hogy az a benyomás alakuljon ki, miszerint Európa egyik része folyton bírálja Európa másik részét.
A leendő elnök a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete, illetve az olasz államháztartás ügyében is visszafogottságra intett.
„Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy mindig teljes jogállamiságra kell törekedni, de senki sem tökéletes”– hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
A bizottság megválasztott elnöke a korábban felvetett pénzbüntetés vagy forrásmegvonás lehetőségével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az csak a legutolsó eszköz lehet egy sor más intézkedés után.
Olaszországgal kapcsolatban pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a költségvetési fegyelmet előíró stabilitási és növekedési paktum szabályait nem ok nélkül találták ki, és be kell tartani őket, de a szabályok kellő rugalmasságot engednek, hogy beruházások révén növelhető legyen a gazdasági növekedés.
A migrációval kapcsolatban megjegyezte, ki kell menteni a Földközi-tengeren bajba jutottakat, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan Európába kell hozni őket, és következetesen kell fellépni azon okok ellen, amelyek miatt a tengerre kerülnek, értve ez alatt az útjukat szervező bűnözőket is.
„Biztosított külső határokra van szükség, és a dublini menekültügyi rendszer közös betartására, hogy a schengeni övezet működni tudjon, és a belső határok nyitva maradjanak” – jelentette ki von der Leyen.
Az Európai Bizottság soros elnöke az interjúban egyértelműen nem kötelezte el magát amellett, hogy minden uniós tagállamnak kötelező menedékkérőket befogadnia.
„Méltányos tehermegosztásra van szükség, talán különféle államok között, különféle területeken” – fogalmazott von der Leyen. „Ha a migrációs kérdést apró szeletekre osztjuk, és szemrehányásokat teszünk egymásnak, az sehova sem vezet. Az emberek viszont joggal várják el tőlünk, hogy megoldásokat találjunk” – tette hozzá a német politikus.
Szűk többségű megválasztásával kapcsolatban a politikus kifejtette, úgy véli, hogy a jelölése időpontjában biztosan nem lett volna meg a megválasztásához szükséges többség; egyrészt a csúcsjelölti rendszer bukása miatti elégedetlenség, másrészt tartalmi kérdések miatt sem. Úgy véli azonban, hogy tartalmi kérdésekben sikerült sok ember meggyőznie, s emiatt áll mégis mögé az EP-ben a többség.
„Az volt az üzenetem, hogy a világra nyitott, erős és cselekvőképes Európát akarok, ezzel nyertem el a többség támogatását” – hangsúlyozta a politikus.
A karrierje elején tett kijelentésről, miszerint Európai Egyesült Államokról álmodik, a politikus a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, hogy ez az álom azóta érettebb és realistább lett.
„Az Európai Unióban a sokszínűség egysége uralkodik, ez nem föderalizmus, és ez a helyes út” – tette hozzá.
