A kisebbségi nyelvek hivatalos térben történő használata a nyelvi presztízs egy kiemelten fontos fokmérője. Ha a kisebbségi nyelv használata a személyes térbe szorul, az óhatatlanul konyhanyelvvé silányodik: redukálódik a szókincs, eróziós folyamatok indulnak meg, melyek végállomása könnyen a nyelv- és identitásváltás lehet.
A Felvidéken a magyar nyelvterület egészét átfogó nyelvhasználati kutatás utoljára 2010-ben készült. Azóta több, fontos részlettanulmány született, melyek főként jogi szempontból vizsgálták a témát. Annak vizsgálatával, hogy maguk a szlovákiai magyar lakosság mit gondol a témáról és milyen gyakorlati tapasztalataik vannak a hivatali érintkezések során, még mindig adósok vagyunk.
A Pro Minoritate polgári társulás legutóbbi közvélemény-kutatását a fennálló helyzet motiválta, annak tudatában, hogy a nyelvhasználattal kapcsolatos problematika nehezebben objektiválható.
A kutatás létrejöttének pillanatában még mindig azok a nyelvhasználatra vonatkozó törvények vannak érvényben, melyeket két fő szempont alapján alkottak meg: a szlovák nyelv védelmére és a kisebbségi nyelvhasználat törvényi szintű szabályozására. A kutatásban a törvényi rendelkezések gyakorlati lecsengéseit tárták fel, kérdőíves vizsgálat módszerével.
A felmérés során arra keresték a választ, milyen nyelvet használnak a válaszadók a hivatali érintkezés során; milyen nyelven kommunikálnak a közigazgatási hivatalok a magyar lakosokkal; elégedettek-e a helyi igazgatási szervek szóbeli és írott kommunikációjával? Azt is vizsgálat tárgyává tették, ért-e valakit hátrányos megkülönböztetés a magyar nyelvhasználat miatt.
A kutatásból az látszik, helyi szinten jól működik az anyanyelven történő ügyintézés, ugyanakkor a válaszadók nagy része még így is elégedetlen vele. A legtöbb válasz jellemzően a kétnyelvű válaszlehetőségre érkezett, ahol ugyanakkor a szlovák nyelv volt a domináns. Míg a szóbeli hivatali érintkezések többségében magyarul történtek, az írásos kommunikáció már felemás képet mutat. Itt a szlovák nyelv dominál inkább, hasonlóképp, mint a nem helyi szervekkel történő ügyintézések esetében.
A Pro Minoritate kutatása rámutat: a szlovákiai magyar hivatali írásbeli nyelvhasználat terén adódnak hiányosságok, úgy a helyi közigazgatási, mint az állami szerveknek van még hova fejlődni ezen a téren.
