Bár az ortodox egyház avatta szentté, Piroskát magyar szentként tiszteljük. Miután édesapja, I. László magyar király meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1105-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Joannés Komménosszal. Emléknapját augusztus 13-án üli a katolikus egyház.
A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. A gazdagságára, mint az uralkodásnak az eszközére tekintett. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort.
Egy névtelen bizánci történetíró így emlékezik:
„Boldog szülőktől, nyugati császároktól származott: pólyás korától kezdve, mint a nemes növények, elárulta és jelezte, hogy idővel milyeneknek fognak mutatkozni sajátságai, mert mindjárt telve volt minden illemmel és bájjal, s dús testi és lelki szépségtől tündöklött.”
A megelőző fél évszázadban a két ország, a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom sokszor összecsapott egymással, melyeket látványos diplomáciai kiegyezések követtek. Ennek akart véget vetni Kálmán azzal, hogy a bizánci udvarba adta férjhez gyámleányát.
Piroskának tehát dinasztikus okokból kellett férjhez mennie Komnenosz János bizánci társcsászárhoz, aki az utókortól kiérdemelte a Szép melléknevet, annak ellenére, hogy a leírások szerint alacsony, sötét bőrű és elég csúnya ember volt. Az apja és anyja minden tekintetben meg volt elégedve a menyasszonnyal, melyről egy történetíró így vall:
„Amikor a dicső és kegyes császárok és házastársak, Alexiosz Komnénosz és Eiréné (János anyja) szép és jellemileg kifogástalan leányt kerestek, és őt találták olyannak, aki minden tekintetben gazdag szépségekben, feleségül adták Istentől ajándékozott sarjukhoz, bíborban született Jóannész császárhoz.”
Mozaik a hajdani Szent Szófia-székesegyházban (2020 óta mecset) – II. János Komnénosz és (Piroska) Eiréné császárné, középen a Kis Jézust tartó Madonna, Hagia Sophia délkeleti galéria, Isztambul Fotó: Wikipédia
A házasságukból összesen nyolc gyermek született, akik közül Alexiosz apja mellett társcsászár, míg Mánuel majdnem négy évtizeden keresztül egyedüli uralkodó volt, akivel olykor meggyűlt a magyar királyok baja is, ahogyan ezt az 1167-es zimonyi csata is jól példázta.
A császárné sűrűn fogadott udvarában szentföldi zarándokokat, s számtalan küldöttet Magyarországról is. Sok esetben közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között a vitás ügyekben. Azonban kevés szerepet játszott a kormányzásban, főként gyermekei nevelésének szentelte magát.
Ennek ellenére számtalan népjóléti intézkedést hozott, s ő alapította 1124-ben a Pantokrátor-kolostoregyüttest, Bizánc egyik legfontosabb kolostorát a hozzáépített 50 ágyas kórházzal együtt. Ez magában foglalt három templomot, két szerzetesi kolostort, idősotthont, rokkantmenhelyet, árvaházat és 5 kórtermet. Ez minden társadalmi réteg számára nyitott volt. A császárné maga is részt vett az épületek tervezésében is, és Xénia néven belépett a kolostor szerzetesnői közé is.
Sajnos az épületegyüttes teljes felépülését s a kolostor felszentelését már nem élhette meg, hiszen miközben elkísérte férjét egy hadjáratra, 1134. augusztus 13-án elhunyt, a felszentelés pedig csak 1136-ban történt meg. Ennek ellenére mindenféleképpen korszakalkotó volt a tevékenysége, hiszen ez a kórház lett a későbbi évszázadok mintakórháza.
A Hagia Sophia bejáratánál látható (Piroska) Eiréné császárné szarkofágja a sírverssel. Fotó: Wikipédia
Az iránta való tiszteletet mutatja, hogy a vallási, politikai és építészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű Hagia Sophia-ban található meg a mozaikképe, amely még életében, 1118-ban készült. Sokan őt tartják a legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnénak, aki szépségével is kiemelkedett kortársai közül.
Nyughelye a Pantokrator-kolostor Szent Mihály-templomában, a Komnénosz-dinasztia temetőkápolnájában volt. Zöld márványból készült szarkofágja azonban jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában áll.
Sírfeliratát Theodórosz Prodromosz nagy bizánci költő írta:
„Szent László leánya Piroska megérte: hajón ment Bizáncba – a nagy császár kérte.
Fia: Dukász János, szent Császár lett férje és Gráciák tettek koronát fejére.
Szentlelkű nagy Császárnője lett Bizáncnak, építője dómnak, monostor-kórháznak.
Négy daliás fia – s négy ékes szép lánya Árpádok hírnevét növelte Bizáncba.
Majd unokáinak későbbi frigyén visszatér Hazájába az Árpádok vére.
Végül is letéve csillogó koronát s fénylő ragyogását az elmúlt időnek…
Apácamezbe-öltözötten ajánlja fel lelkét Újraalkotó Teremtőjének.”
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás: DJP-blog
