Az 1Úton nemzetközi zarándoklat Felvidéken kitűzött harmadik dátuma, a szeptember 8-i Kisboldogasszony ünnepéhez kapcsolódott.
Szeptember első szombatján kelt útra a Via Mariae Polgári Társulás csallóközi térség szervezésében Egyházgelléről és Dercsikáról egy-egy zarándokcsoport Méhes Richárd és Katona Júlia vezetésével.
Méhes Richárd, a társulás elnöke portálunknak elmondta:
„Az egyházgellei Szent Péter és Pál-templomból tizenhárman indultunk el Jankó Gábor atya zarándokáldásával. Dercsikáról öten indultak Katona Julinak, társulásunk elnökségi tagjának vezetésével. Ők a felbári Szent István király templomban kaptak zarándokáldást Kollárik Dávid atyától.
Az egyházgellei csapat imádkozva és énekelve haladt a kanális partján, míg a dercsikaiak Felbárt és Sülyt érintve, betérve a templomokba.
Kövecsesnél (Süly és Bacsfa között) találkozott a két zarándokcsoport és közösen mentünk tovább Bacsfa felé, imádkozva, elmélkedve. 15 órára érkeztünk meg Bacsfa-Szentantal vérrel könnyező Szűzanya kegyhelyére, ahol keresztúti ájtatosságon és a rózsafüzér-imádkozáson vettünk részt.
Az ünnepi szentmisét dr. Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be, aki a Szűzanya hittitkaiba avatta be a hívő közösséget. Ezt követően a szentségi körmenet részesei voltunk” – mondta el a Via Mariae Polgári Társulás elnöke.
A kegyszobrot régi magyar írásokban Vérkönnyező Boldogasszony néven is illették.
A kegyhely történetét p. Hermann Jeromos írta meg könyvben 1865-ben, címe: Emlékkönyv Szűz Mária vérkönnyezéseinek másfél százados jubileumára.
„A Szent Antal-i búcsú napja szeptember 8., Kisasszony ünnepe, illetve a következő vasárnap. A kegytemplomot és kolostort gyönyörű park veszi körül. A templom mellett a parkban kálvária van tizennégy stációval és egy mesterséges dombbal.
Az istentiszteletek magyar nyelven zajlanak. A kegykép sajátosságai: maga a festésmód is sajátos a ruházat terén, ahogy a Boldogasszony és a kis Jézus arca is. A Boldogasszony nyakát gyöngyfűzér díszíti, a Kisdedet a jobb karján tartja, a Kisded pedig baljával a Szűzanya ajkát tartja.
A sírás vérkönnyeit egy kendőcskében (purificatorium) gyűjtötték egybe, s ezt az ereklyét máig is őrzik. A búcsú napján ez az ereklye ki van téve mise után közszemlére a főoltárra, és hódolásra. A zarándokok az oltárt megkerülve vonulnak az ereklye tiszteletére” – olvasható Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve című gyűjteményében.
BK/Felvidék.ma